Az alapozás az épület tartóoszlopa, a legfontosabb tartószerkezet, amely felveszi a fenti részek terheit. A szerkezet szerkezeti integritása és stabilitása a betonkeverék minőségétől függ, különösen a szilárdsági osztálytól, amely meghatározza a megengedett legnagyobb terhelést. Ha az alapozás betonminősége nem felel meg a tervezési követelményeknek, az aljzat nem lesz képes elviselni a terhelést, és az épület deformálódik vagy összeomlik.

A beton összetétele és osztályozása

A beton kötőanyagból és adalékanyagokból készül, a szükséges adalékanyagok bevonásával. A száraz keveréket vízzel felverik.

Az alkotóelemek jellemzői:

• Kötőanyag – szulfátálló vagy alumíniumtartalmú cementek, portlandcement, portlandi salakcement, portlandi pozzoláncement, portlandcement ásványi adalékanyagokkal

• Adalékanyag – különböző természetű kavics vagy zúzott kő, vermikulit, salak

• Finom adalékanyagok – különböző eredetű homok

• Adalékanyagok – a keverék mozgékonyságát, keményedési sebességét, fagyállóságát, korrózióállóságát és egyéb tulajdonságait befolyásoló kémiai vagy ásványi összetevők
• Víz – meg kell felelnie a sótartalomra, szennyeződésekre, pH-értékre, oxidációra vonatkozó előírásoknak

A felsorolt alkatrészekre vonatkozó követelményeket a GOST 25820-2014, 26633-2012, 31384-2017, 24211-2008, 23732-2011 szabványok tartalmazzák.

A betonkeverékek három csoportba sorolhatók: könnyű, nehéz vagy finomszemcsés betonok.

A betonok osztályozása:

• Rendeltetés – hőszigetelés, szerkezeti hőszigetelés, szerkezeti, különleges
• Aggregátum – sűrű, porózus, különleges
• A szerkezet – sűrű, porózus, nagy pórusú
• Porképződési módszer – hab, gáz, légelvonó adalékok
• Érlelés – természetes, gyorsított, autoklávos érlelés

Fontos: A szállítási szerződés aláírásakor az alkatrészek összetételére és minőségére, illetve a szilárdságra és a megmunkálhatóságra vonatkozó anyagparaméterekre vonatkozó követelményeket határozzák meg.

Betonfajták és jellemzőik

A GOST 25820-2014 és 26633-2012 meghatározza az átlagos sűrűség osztályait. A márkában szereplő szám a tömeg és a térfogat kg/m3 -ben kifejezett mennyiségének osztásából adódik.
Tudjon meg többet a konkrét osztályokról és osztályokról ebben a videóban:

Átlagos sűrűségi fokozatok:

• Könnyűbetonok: szigetelő – D200-tól D500-ig, szerkezeti és hőszigetelő – D500-tól D2000-ig, szerkezeti – nem magasabb, mint D2000
• Finomszemcsés betonok – D1800 és D2300 között
• Nehézbetonok D2000 és D2500 között

Kopásállósági fokozatok nehéz- vagy finomszemcsés betonokhoz a GOST 26633-2012 szerint – G1, G2, G3.

Az ST SEV 1406-78 szabvány elfogadása előtt a beton szilárdságát a betonminőség alapján határozták meg. E szabvány végrehajtását követően a vízzáróságot a következő osztályok szerint határozták meg. A szilárdsági osztályokat olyan szerkezetek betonjának gyártásakor használják, amelyeket nem a biztonsági követelmények figyelembevételével terveztek.

Beton szilárdsági osztályok:

• Könnyű hőszigetelés – az M5-től az M25-ig
• Könnyűszerkezeti hőszigetelő – M35-től M150-ig
• Nehéz vagy finomszemcsés: nyomószilárdságban – M50-től M1000-ig, tengelyirányú húzószilárdságban – Pt5-től Pt50-ig, hajlítószilárdságban – Ptb5-től Ptb100-ig

Az osztályban szereplő szám a roncsolásmentes törőerőt mutatja kgf/cm2-ben. A beton szilárdsági osztályait a GOST 25820-2000 B. melléklete tartalmazza a könnyűbetonra vonatkozóan, a GOST 26633-91 1. melléklete pedig a nehéz- vagy finomszemcsés betonra vonatkozóan.

betonok alapozáshoz

Milyen erőnléti órák állnak rendelkezésre?

A szilárdsági osztályokat, valamint a fagyállósági és vízállósági osztályokat a könnyűbeton esetében a GOST 25820-2014, a nehéz- vagy finomszemcsés beton esetében a GOST 26633-2012 határozza meg. Az alapozáshoz használt beton szilárdsági értékeit az épület rendeltetésének és az üzemeltetési körülményeknek megfelelően választják ki.

Erősítő órák:

• Könnyű: nyomószilárdságban – В0,75-től В40-ig, tengelyirányú húzószilárdságban – Bt0,8-tól Bt3,2-ig, hajlítószilárdságban – Btb0,4-től Btb4,0-ig
• Nehéz vagy finomszemcsés: összenyomásban – В3,5-től В100-ig, tengelyirányú húzásban – Bt0,8-tól Bt4,0-ig, hajlítóhúzásban – Btb0,4-től Btb8,0-ig

Az osztályban szereplő szám a maximális terhelhetőséget jelenti MPa-ban.

Fagyállóság

A fagyás-olvadásállósági osztály azt jelzi, hogy a beton hány váltakozó fagyási-olvadási cikluson megy keresztül anélkül, hogy fizikai és mechanikai tulajdonságai károsodnának.

Fagyállósági osztályok:

• Fény – F25-től F500-ig
• Nehéz vagy finomszemcsés – F50-től F1000-ig

A fokozatban szereplő szám a váltakozó ciklusok számát jelöli.

Vízzáróság

A vízzárósági fokozat határozza meg azt a maximális víznyomást, amelynél nem történik szivárgás.

Vízállósági fokozatok:

• Fény – W2-től W12-ig
• Nehéz vagy finomszemcsés – W2 és W20 között

A jelben szereplő szám a nyomásérték 10-szeresének felel meg MPa-ban kifejezve.

Rakodhatóság

A betonok osztályozása a bedolgozhatóság szempontjából a GOST 7473-2010 szabványban van részletezve. A betonkeverékeket három kategóriába sorolják: merev, mobil vagy folyékony. Az egyes csoportokon belül a megmunkálhatósági fokozatok is vannak.

A vizsgálatok típusa	Mark	Érték
Kúptöréssel	P1-től P6-ig	35 évtől és az alatt és 62 év felett, cm
A slump szerint	P1-P5	1-20 vagy több, cm
Keménység szerint	G1-G5	5-től 50-ig vagy annál több, s
Tömörítéssel	CHP1-től CHP5-ig	1-től.04 és alatta 1-re.45 éves és idősebb

A keménységre, a folyékonyságra és a kúposságra vonatkozó további követelményeket a keverék fajtáira vonatkozóan határozzák meg. A víz- és oldószer-szétválasztási index két tulajdonságból – víz- és oldószer-szétválasztás – áll. Vízáteresztő képesség a 0.2-0.8%, habarcsfelszabadítás – 3-6%-os tartományban. A fajlagos érték a betonkeverék márkájától és típusától függ.

Egység megnevezése

A rövidített megnevezés akkor használatos, ha egy adott minőségű betonra adnak le megrendelést. Ha egy meghatározott összetételű betont rendelnek, a jelölést nem használják.

A következő számadatok szerepelnek a megnevezésben:

• Betontípus (rövidítve)
• Erőosztály
• Kúpos süllyedési osztály
• Választható paraméterek – átlagos sűrűség, fagyállóság, vízállóság, egyéb jellemzők

Nehézbeton, B20 szilárdsági osztály, P3 süllyedési osztály, 150 ciklusos fagyállóság, normál vízáteresztő képesség, vízzáróság 0-ig.4 MPa

Milyen betont válasszon a szalagalapozáshoz

A szalagalapot gyakran alacsony épületeknél fektetik le. Az alapokra nehezedő alacsony terhelés lehetővé teszi, hogy az épület teljes területe alatti födémalapot csak egy kerületi sávval helyettesítsék. Ebben a helyzetben szigorú megközelítésre van szükség a ház alapjául szolgáló beton szilárdsági osztályának vagy osztályainak kiválasztásakor.

Egyedi betonblokkokból vagy helyben öntött szalagokból készült folyamatos szalagalapozás.A blokkokból történő alapozás csak Oroszországban elterjedt, míg külföldön csak monolitikus építést alkalmaznak. Ez a helyzet a hazai körülmények között a betonművek gyártásának alacsony technológiai szintjéhez és számos más hátrányhoz kapcsolódik.

A GOST 13580-85 szerint a szalagalapozás közepes sűrűségű nehézbetonból (2200-2500 kg/m3) készül.A szükséges szilárdsági osztályok B10-től B25-ig terjednek, a konkrét érték a szalagszélességtől és a teherbírási csoporttól függ.

A gyakorlatban 1800-2500 kg/m3 sűrűségű beton használata megengedett. B7.5, B10 vagy B12.5 szilárdsági osztályok az alapozás előtti alapozáshoz, B15, B20, B22.5, B25 magához az alapozáshoz, és B30 összetett körülményekhez. Leggyakrabban az ügyfelek B15 szilárdsági osztályú betont vásárolnak (megfelel az M200-as jelnek).

A kereskedelmi betonminőség kiválasztását befolyásoló tényezők:

• A gyártó becsületessége és a névleges jellemzők és a valós jellemzők közötti megfelelés
• Üzemi hőmérséklet és páratartalom
• Az alapítvány talajvízzel és légköri nedvességgel szembeni védelmi szintje

A BST B15 P3 F100 W4 beton (megfelel az M200-as betonminőségnek) szinte minden körülmények között alkalmazható. Ha a tervezett felhasználás -40 C° alatti hőmérsékleten, ciklikus fagyasztással és olvasztással, állandó víztelítettséggel, akkor BST B20 P3 F150 W4 (megfelel az M250-es fokozatnak).

Fontos: csak akkor lehet biztos abban, hogy a beton egy adott márkához tartozik, ha azt saját maga állítja elő, vagy jó hírű nagy beszállítóktól rendeli meg. Figyelembe véve a hazai gyártók cementtakarékossági szokását, ajánlott a tervezési paraméterekhez képest egy vagy két szilárdsági osztállyal magasabb betont vásárolni.

A szilárdsági osztály kiválasztásakor figyelembe kell venni a talaj dőlési tulajdonságait is.

Az alapozáshoz használt beton osztályának vagy minőségének kiválasztása a cementmegtakarítás szállító általi figyelembevételével

Ház típusa	A talaj megduzzadása	Erőosztály	Szilárdsági osztály
Gipszkarton vagy csontváz	Enyhén porózus	В15	М200
	Kátyús	В20	М250
Fából vagy rönkből készült	Enyhén megdőlve	В20	М250
	Porózus	В22,5	М300
Gázból, habból vagy duzzasztott agyagbetonból készült betonblokkok	Gyengén összeesett	В22,5	М300
	Permafrost	В25	М350
Téglával vagy monolit betonnal	Gyengén emelkedő	В25	М350
	Enyhén porózus	В30	М400

A következő táblázatban az empirikus szilárdság egy egyemeletes házra van megadva. Két- vagy háromemeletes épületekhez magasabb minőségű, de legfeljebb M400-as keveréket válasszon.

Hibás szalag talpazat

Következtetés

A legmegfelelőbb betonminőség vagy -osztály kiválasztása és a következő építési munkamódszerek alapvető fontosságúak az alapozás tartóssága szempontjából. A keverék paramétereit gondos számítás és a talaj jellemzőinek tanulmányozása után határozzák meg az építkezés helyszínén. A probléma megfelelő megoldása meghatározza az egész szerkezet megbízhatóságát és tartósságát.