Milyen vastagságú manzárdtető hőszigetelésre van szükség, az anyagtól függően
Tartalom:
A manzárdtetők szigetelőanyagára vonatkozó alapvető követelmények
Alapanyagok a padlás hőszigeteléséhez
Ásványgyapot – az ásványgyapot sűrűsége és vastagsága
Styropor
Poliuretán hab
A manzárdtetők egyéb hőszigetelési típusai
A tetőtér a tető alatti tér, amelyet állandó lakhelyként vagy csak kellemes kikapcsolódásra használnak. Tetőtér széles népszerűségnek örvend sok országban, de a kényelmes elrendezése a nagyon fontos, hogy felszereljen egy hőszigetelő rendszer, amely megakadályozza a hőveszteséget a tető lejtőkön keresztül.
A manzárdtetők szigetelésének alapvető követelményei
A padlástetők szigetelésére különböző hőszigetelő anyagok használhatók – amikor ezek közül választunk, figyeljünk a következő tulajdonságokra
- Alacsony hővezető képesség;
- magas fagyállóság és olvadásállóság
- jelentős hőmérséklet-ingadozásokkal szembeni ellenállás;
- alacsony higroszkóposság, minimális nedvességfelvétel;
- nem éghetőség;
- hosszú élettartam.
Másrészt a hőszigetelés kiválasztásakor olyan tényezők is fontos szerepet játszanak, mint a tető lejtése és alakja, az éghajlati és időjárási viszonyok, a kezelt padlás rendeltetése stb. д. Az ilyen árnyalatok függ nemcsak a preferencia egy adott anyag, hanem azt is, hogy milyen sűrűségű szigetelés szükséges a padláson, a vastagsága a tetőszigetelés és néhány más paraméterek.
Alapvető anyagok a padlásszigetelés elrendezéséhez
A választás a szigetelés a modern építőipari piacon meglehetősen nagy, de a szigetelés a tető a padlás leggyakrabban használt a következő:
- ásványgyapot;
- habosított műanyag;
- poliuretán hab.
Mindegyik anyagnak megvannak a maga jellemzői, előnyei és hátrányai, amelyeket részletesen meg kell határozni. Nézzük meg, milyen szigetelés jobb egy tetőteraszon, hogy a megfelelő választást hozzuk meg.
Ásványgyapot – az ásványgyapot sűrűsége és vastagsága
Az ásványgyapot valószínűleg a padlásfödémek szigetelésére leggyakrabban használt szigetelőanyag alacsony költsége és jó hőszigetelő tulajdonságai miatt. Ezen kívül ennek az anyagnak az előnye a tűzállóság, a jó légáteresztő képesség és az alacsony higroszkóposság. Másrészt az ásványgyapot hőszigetelő tulajdonságai nedvesen jelentősen csökkennek, ami szükségessé teszi, hogy vízszigetelő és párazáró membránnal lássák el.
Az ásványgyapot többféle változatban kapható:
- üveggyapot;
- salakgyapot;
- Bazalt vagy kőzetgyapot.
Az üveggyapot a legvékonyabb, 5-15 mikron vastagságú és 15-50 mm hosszúságú üvegszálakból készül. Rugalmas és tartós, és nagy gondosságot igényel az alkalmazás során: az irritáció elkerülése érdekében a szigetelés felhelyezésekor védőruhát, kesztyűt, védőszemüveget és légzőkészüléket kell viselni. Mínusz 60 és plusz 450-500 °C közötti hőmérsékletnek ellenáll.
A kohósalakból készült gyapjúapríték szálvastagsága 4-12 mikron, hossza pedig körülbelül 16 milliméter. Ez az anyag 300 °C-ig bírja a hőt, azonban magas higroszkópos tulajdonságai miatt nem hatékony a padlásszigetelésben. Ezenkívül a maradék savasságú salak agresszív hatással lehet a fémfelületekre, ami szintén jelentős hátrányt jelent. A shlakovata hátrányai közé tartozik a törékenység és a "tüskésség", ami kellemetlenséget okoz, amikor puszta kézzel dolgozik vele.
A bazalt (kő)gyapot gabbrobazaltból vagy diabazból készül, kompozit és kötőanyag-adalékanyagokkal. Rostjai megközelítőleg ugyanolyan méretűek, mint a kőzetgyapot. Technológiai jellemzőit tekintve ez az anyag jobb, mint az ásványgyapot minden más fajtája, ezért különösen gyakran használják padlástetők szigetelésére. Hőállóság 600 °C-ig (egyes típusok 1000 °C-ig). Ennek a fajtának a használata esetén a padlások szigetelésére szolgáló ásványgyapot rugalmassága és sűrűsége elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az anyag gyűrődését és lejtőre való telepítését a beépítés során.
Ami a padlás szigeteléséhez szükséges ásványgyapot vastagságát illeti, ez nagymértékben függ az éghajlati viszonyoktól, így átlagosan 15-30 centiméter. Nyilvánvaló, hogy a hidegebb és nedvesebb éghajlatú régiókban a manzárdtető szigetelésének vastagsága viszonylag nagyobb kell, hogy legyen.
Styropor
A hungarocell egy modern hőszigetelő anyag, amely polisztirolhabon alapul. Szerkezete szerint ez egy megkeményedett polisztirolhab, amelynek belsejében sok légbuborék van.
A habszivacs előnyei közé tartozik a könnyű súly, a kiváló hőszigetelés, az alacsony vízfelvétel és a jó hangszigetelő tulajdonságok, amelyek megfizethető árával együtt az egyik legkedveltebb szigetelőanyaggá teszik. Ugyanakkor a habosított műanyag hátrányai, amelyeket a padlás elrendezésekor figyelembe kell venni, az éghetőség, a magas hőmérsékletekkel és az UV-sugarakkal szembeni ellenállás, valamint az alacsony szilárdság.
A teljesítményjellemzők javítása érdekében egyes gyártók a termékek habját lángmentesítő anyagokkal dolgozzák fel, ami több évre növeli élettartamukat, ami gazdaságilag életképessé teszi a padláshab szigetelését.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy milyen rétegű hőszigetelésre van szükség a padláson ennek az anyagnak az esetében. A legtöbb éghajlati övezetben szükséges vastagsága 15-20 centiméter, de a hideg régiókban érdemes 25-30 centiméterre növelni.
A tetőtéri tető habosított polisztirolnal történő szigetelésekor fontos a tető alatti tér jó szellőzésének biztosítása, mivel ez az anyag nem "lélegzik". Ellenkező esetben páralecsapódáshoz, penészedéshez és rothadáshoz vezethet.
Poliuretán hab
A poliuretán hab egy polimer sűrítőanyag, amely egyfajta duzzasztott műanyag, cellás szerkezettel. A cellák gáznemű anyaggal vannak töltve, amely biztosítja az anyag hatékony hőszigetelő tulajdonságait.
A poliuretánhab előnyei a sokoldalúság, az alacsony éghetőség, a higroszkóposság hiánya, az agresszív kémiai hatásokkal szembeni ellenállás, az alacsony hővezető képesség és a tartósság. Bár hőszigetelő tulajdonságaikban alulmúlják a habosított polisztirolt és az ásványgyapotot, de többszörösen hosszabb élettartamúak, mivel jobb a tartósságuk.
A poliuretánhab szigetelés egyaránt kapható táblák és permetezhető folyékony keverékek formájában. Ez utóbbi lehetőség a legsokoldalúbb és leghatékonyabb: bármilyen anyagra alkalmazható, miközben az összes rést és rést lezárja.
Érdemes megjegyezni, hogy míg a csempeanyagok esetében a padlásszigetelés számítása összetett lehet, a folyékony poliuretánhab permetezése nem igényel különleges számításokat. Az egész folyamat könnyen, saját kezűleg és rövid idő alatt elvégezhető; a hőszigetelő megoldás és a permetezéshez szükséges felszerelés elegendő.
Egy másik fontos előnye, hogy a folyékony poliuretánhab varratok és illesztések nélkül permetezhető, és tökéletesen követi a ferde és egyéb felületek összetett alakját. Ez lényegesen magasabb hőszigetelési hatékonyságot eredményez. Ezért, ha arról beszélünk, hogy milyen vastagnak kell lennie a szigetelésnek a padláson, általában elegendő egy 10-15 centiméteres réteg.
A poliuretánhab lemezes formáit szintén használják a manzárdtetők szigetelésére, de valamivel kevésbé kényelmesek és praktikusak.
Más típusú szigetelések manzárdtetőkhöz
A fentieken kívül más anyagokat is használnak néha a padlástetők szigetelésére, bár ezek nem annyira gyakoriak.
Így például egyes régiókban a régi módszer – a nemezzel való szigetelés – nem veszítette el jelentőségét. Ezen túlmenően, az elmúlt években egyre népszerűbb és új típusú hatékony szigetelőanyagok, amelyek megjelentek az építőipari piacon a közelmúltban. Ide tartozik például az öko-gyapjú és a modern üvegszálas szigetelés. Érdemes megemlíteni, hogy a fent említett hőszigetelési típusok mellett gyakran használnak fóliás változatokat is, amelyek egy kicsit drágábbak.
Nyilvánvaló, hogy a padlás szigetelésének kiszámítása bizonyos sajátosságokkal rendelkezhet a használt hőszigetelés típusától és számos más tényezőtől függően.
Így például a válasz a kérdésre – milyen vastag legyen a padlás szigetelése – a következőképpen foglalható össze:
- Minél nagyobb az anyag hővezető képessége, annál vastagabb szigetelőrétegre van szükség;
- Enyhébb éghajlaton a szigetelés vastagságát csökkenteni kell, zordabb éghajlaton ennek ellenkezője igaz;
- A nagyszámú varrat és illesztés elősegíti a hőveszteséget, és vastagabb szigetelést igényel.
A szigeteléshez használt anyagok megfelelő kiválasztása és a helyesen elvégzett számítások képezik a tetőtéri szoba hőkomfortjának alapját, szó szerint elősegítve a meleg légkört az év bármely szakában.