A kullancsok és az ágyi poloskák esetében van egy közös dolog – undort keltenek. Elég, ha csak a vérszívó kártevők bármelyikének a gondolatára gondolsz, és máris megborzong a bőröd. De a hasonlóságok többnyire itt véget is érnek. Amikor a kullancs vs. ágyi poloska kérdésről van szó, számos jelentős különbség van e két kellemetlen teremtmény között. Ha valaha is elgondolkodott azon, hogyan különböztesse meg őket egymástól, vagy egyáltalán van-e valódi különbség közöttük, olvasson tovább. Bár nem valószínű, hogy valaha is látni fog egy kullancs és egy ágyi poloska közötti tényleges csatát, érdemes tudni, hogyan lehet megkülönböztetni – és ami a legfontosabb, elkerülni – ezeket a bosszantó parazitákat.

A kullancsoknak nyolc lábuk van, míg az ágyi poloskáknak hat.

Bár minden csúszómászót poloskának nevezhetünk, ezt a kifejezést csak azokra a rovarokra használjuk, amelyek szívással táplálkoznak, és ehhez speciális szájszervekkel rendelkeznek. Ide tartoznak az ágyi poloskák (tudományos nevük Cimex lectularius) , valamint a levéltetvek, levéltetvek, kabócák és több tízezer más rovarfaj, amelyek többsége növényi nedvekkel táplálkozik. Rovarokként az ágyi poloskáknak hat lábuk van, amelyek három párban helyezkednek el a mellkasukon, azaz a testük középső részén.

A kullancsok viszont egyáltalán nem rovarok, hanem pókfélék. Ez ugyanaz az osztály, mint a pókok, skorpiók és atkák. Minden póknak nyolc, négy párba rendezett lába van, amelyek a cephalothoraxhoz kapcsolódnak, ami lényegében a fej és a mellkas összenőtt része. A kullancsoknak számos faja és családja létezik, de az aggodalomra okot adó kullancsok többnyire a következők családjába tartoznak Ixodidae, azaz a kemény kullancsok közé.

A kullancsok a szabadban tartózkodnak, míg a poloskák szeretnek bent rejtőzködni.

E kártevők egyike sem repül vagy ugrik; mindkettő arra támaszkodik, hogy a gazdaszervezet elég közel jöjjön ahhoz, hogy az ágyi poloska vagy a kullancs egyszerűen rájuk másszon. Ahogy a nevük is sugallja, az ágyi poloskák szeretnek az ágyakban vagy más puha bútorokban várakozni, amíg a tudatlan gazdatest megérkezik. A szőnyegben is képesek életben maradni; bár a szőnyegek nem olyan ideálisak a gazdatestre való felkúszáshoz, a szőnyegek jó helyek a peték lerakásához. És bár leggyakrabban egy fertőzött szállodában szedhetünk fel poloskákat, a poloskák szívesen utaznak haza a poggyászunkban.

A kullancsok viszont inkább a magas fűben, a lehullott levelek halmaiban vagy más szabadtéri fás területeken rejtőznek el, ahol megvárják, amíg egy melegvérű állat elég közel vándorol hozzájuk, hogy felmászhassanak rájuk, és elkezdjenek táplálkozni. Nem szaporodnak el könnyen, és nem alakítanak ki fertőzést az otthonodban.

A kullancsok jelentős betegségterjesztők, az ágyi poloskák azonban nem.

Bár az ágyi poloskák számos betegséget okozó kórokozót hordozhatnak, nincs ismert bizonyíték arra, hogy az ágyi poloskák ténylegesen átvinnék ezeket a kórokozókat az emberi gazdatestekre. Az ágyi poloskák csípései azonban intenzíven viszketnek, és a vakarózás másodlagos bakteriális fertőzésekhez vezethet.

A kullancsok viszont számos súlyos kórokozót hordoznak, vírusos és bakteriális kórokozókat egyaránt, amelyeket a csípésükkel átadhatnak (és át is adnak) a gazdatesteknek. A Lyme-kór messze a leggyakoribb ezek közül a betegségek közül, különösen a felső középnyugati és az északkeleti államokban. A kullancsok által terjesztett egyéb betegségek közé tartozik a tularémia, az anaplazmózis, a Rocky Mountain foltos láz és az ehrlichiosis.

A kullancsok inkább állatokon, míg a poloskák inkább embereken táplálkoznak.

A kullancsok és az ágyi poloskák között számos különbség van, de egy dolog közös bennük: mindkettőnek vérre van szüksége elsődleges táplálékforrásként. Míg azonban az ágyi poloskák sokkal jobban kedvelik az emberek vérét, a kullancsok általában más melegvérű állatokkal táplálkoznak. Mégis, mindkét viszketést okozó kártevő szívesen táplálkozik más vérrel, ha az általuk preferált gazdatest nem áll rendelkezésre. Az ágyi poloskákról ismert, hogy gyors étkezés céljából kutyákat, macskákat és más emlősöket harapnak meg, míg a kullancsok akkor harapnak embert, ha nem tudnak hozzáférni kedvenc gazdáikhoz, amelyek fajtól függően szarvasok, kutyák, rágcsálók vagy akár madarak is lehetnek.

Az ágyi poloskák jóval nagyobbak, mint a kullancsok.

Első pillantásra a kullancsok és az ágyi poloskák hasonlóan néznek ki; mindkettő ovális alakú, szárnyak nélküli, és meglehetősen lapos testű. Vannak azonban olyan különbségek, amelyek megkönnyítik a megkülönböztetésüket. Az ágyi poloskák általában vörösesbarna színűek, míg a kullancsok teste gyakran világosabb, a lábuk pedig sötétebb, csíkos. A kullancsok teste egy jó étkezés után jelentősen megduzzad. Bár az ágyi poloskák is vérrel telítődnek, nem duzzadnak meg olyan feltűnően. Míg mindkét kártevő kicsi, az ágyi poloskák általában jóval nagyobbak, mint a kullancsok. Táplálkozás előtt a leggyakoribb kemény kullancsfajok nagyjából szezámmag méretűek – körülbelül 4 milliméter hosszúak -, míg a nem táplálkozó ágyi poloska körülbelül almamag méretű, nagyjából 8 milliméter hosszú.

A kullancsok egyszer csípnek; az ágyi poloskák ismételten csípnek.

Bár a kullancs- és az ágyi poloskacsípés utóhatása nagyjából ugyanaz, viszkető, gyulladt dudor keletkezik a bőrön, a csípési folyamatuk és preferenciáik különböznek. A kullancs megtapad a testeden, és a fejét a bőröd alá temeti, hogy táplálkozzon. Bár bárhol megharaphatnak, általában a meleg, nedves testrészeket, például az ágyékot vagy a hónaljat részesítik előnyben. A kullancs a helyére kerülve akár több napig is maradhat, és addig iszik vért, amíg jóllakik. Ekkor a kullancs elszakad és lehull.

Az ágyi poloskák ezzel szemben a bőr felszínén maradnak, miközben lakmároznak. Úgy jutnak a vérhez, hogy csőszerű szájukkal behatolnak a bőrödbe. Miután befejezték a táplálkozást, vagy leesnek, vagy – ami még gyakoribb – egy másik helyre költöznek, és újra megharapnak. Az ágyi poloskák mindenhol csípnek, ahol a bőröd szabadon van. A leggyakoribb helyek közé tartozik a boka, a mellkas, a karok, a kezek, a nyak, sőt, a gazdatestek arca is.

Az ágyi poloskák éjszaka csípnek, míg a kullancsok az esetek többségében napközbeni életmódot folytatnak.

Mivel kedvenc életterük az ágyadban van, az ágyi poloskák a legtöbb táplálkozást éjszaka végzik, amíg te alszol. De bár az ágyi poloskák többnyire éjszakai életmódot folytatnak, nappal is hajlandóak lakmározni, ha egy nagyobb fertőzöttség miatt éles versenyben vannak a táplálékért, vagy mert Ön éjszakai műszakban dolgozik, és csak nappal áll rendelkezésre a csípésre. És bár az ágyi poloskák jobban kedvelik a sötétség leple alatt, nem feltétlenül igaz, hogy a fény bekapcsolva hagyása teljesen elriasztja őket. Az ágyi poloskák egész évben kellemetlenek, de a melegebb hónapokban a legaktívabbak.

Másrészt a legtöbb kemény kullancs napközbeni életmódot folytat, ami azt jelenti, hogy inkább napközben ragadnak rá a gazdatestre. Egyes kullancsfajok szívesen találnak gazdatestet a hűvösebb, párásabb reggeli vagy esti órákban, de a legtöbbjük a melegebb, szárazabb délutáni órákban aktívabb. És általános szabályként elmondható, hogy bár a kullancsok az év bármelyik szakában előfordulhatnak, amikor a hőmérséklet fagypont felett van, a legelterjedtebbek a nyártól őszig tartó melegebb hónapokban.

Kártevőproblémák?Keressen engedéllyel rendelkező kártevőirtó szakértőket a környéken, és kérjen ingyenes, kötelezettség nélküli becslést a projektre. Szakemberek keresése most +