Sarokcsiszoló gép vagy gyakran köznyelvben – a köszörű olyan eszköz, amelyet fémtermékek vágására és csiszolására terveztek. Ezen a téren egyszerűen nincsenek versenytársai. Leggyakrabban otthon csiszolót használnak csövek vágására, lemezanyag megerősítésére, például profillemezre. Ritkábban köszörűt használnak fém köszörülésére és tisztítására.

A daráló meglehetősen egyszerű elektromos szerszám. Csak néhány jellemzőt kell figyelembe venni a választásnál: teljesítmény, súly, fordulatszám és lemezméret. Mindezek a jellemzők összefüggenek. Ezért nem célszerű ezeket külön-külön mérlegelni.

A legtöbb esetben, különösen, ha otthoni csiszológépről van szó, a fűrészlap mérete lesz a fő kiválasztási kritérium. A legelterjedtebb méretek a 115, 125 és 230 mm. Ennek megfelelően a 115 és 125 mm-es tárcsával rendelkező darálók általában nem nagy méretűek és tömegűek. Teljesítményük 600 és 1000 watt között mozog. A 230 mm átmérőjű korongokhoz tervezett köszörűk nagyobbak és nehezebbek. Nagyjából a különbség a fűrészelhető erősítés méretében van. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy egyszerűen eltérő alkalmazási területtel rendelkeznek.

A kis tárcsás darálók kiválóan alkalmasak rövid távú munkára vagy háztartási használatra. A nagy darálókat gyakrabban használják ipari munkákban.

A fentiek figyelembevételével a ház darálójának kiválasztásakor csak a 115, 125 mm-es tárcsaátmérőjű modelleket célszerű figyelembe venni. Saját tapasztalatból szeretném elmondani, hogy több okból is célszerűbb a maximum 125 mm-es tárcsaátmérőjű darálókat előnyben részesíteni.

• Először is, az ilyen átmérőjű lemezek a leggyakoribbak, talán ez csak az én szubjektív véleményem.
• Másodszor, minél nagyobb a lemez, annál kevésbé kopik, és ritkábban kell cserélni.
• Harmadszor, a 115 mm-es és 125 mm-es tárcsaátmérőjű köszörűk tömegében, teljesítményében és költségében szinte azonosak, de a nagyobb átmérőjű tárcsa vastagabb fémet is képes vágni.

Most néhány szó a teljesítményről és a súlyról. Tekintettel arra, hogy a daráló súlya a teljesítmény növekedésével nem változik jelentősen, célszerűbb nagyobb teljesítményű darálót választani.

Ezenkívül a daráló kiválasztásakor ügyeljen a gumibetétekre, amelyek megkönnyítik a szerszámmal végzett munkát. Ezenkívül meg kell néznie a rögzítő fogantyú helyét, és olyan darálót kell választania, amely kényelmesebben fogható. Ezenkívül a drágább modelleknél a hosszabbító fogantyú védhető a vibrációtól, ami szintén leegyszerűsíti a munkát.

A sebességszabályozás általában a drágább darálómodellekben található. Ez a funkció nem annyira vágásnál, mint inkább köszörülésnél hasznos. Köszörüléskor lehetővé teszi a legoptimálisabb működési mód kiválasztását a köszörűkorong paramétereitől függően.

A darálókkal kapcsolatos beszélgetés befejezéseként meg kell jegyezni néhány olyan jellemzőt, amellyel a gyakorlatban találkozik.

• Ha fémvágáson kell dolgoznia, akkor a korongot a lehető legvékonyabbra kell választani. A vékony penge kevésbé kopik, és könnyebben vágja a fémet.
• Kő- vagy kerámialapok vágásához kétféle korong létezik: gyémánt és csiszoló. Előnyben kell részesíteni a gyémántot, mert egyrészt otthoni használatra szinte örökérvényű, másrészt jól megbirkózik a kemény kövekkel, például a gránittal, amelyek gyakran megtalálhatók járólapok vagy járdaszegélyek töltőanyagaként, harmadszor pedig a gyémánt tárcsa használható kő köszörülésére.

Video