A vázszerkezetes házak építése évről évre egyre népszerűbbé válik a könnyűségüknek és az építés gyorsaságának köszönhetően. De kevesen tudják, hogy további szigetelésre van szükségük ahhoz, hogy a hazai teleken kellően kényelmesen éljenek bennük. Amikor eldönti, hogyan kell szigetelni egy favázas házat a téli élethez, figyelnie kell az építőanyagok és a nemzeti szabványok tulajdonságaira.

• 1 Miért kell szigetelni egy keretes házat?
• 2 Milyen anyagok alkalmasak hőszigetelésre
• 3 Hogyan kell kiszámítani az anyag vastagságát?
• 4 Hőszigetelési munkák

• 4.1 Előkészítési szakasz
• 4.2 Vízszigetelés
• 4.3 Hőszigetelés
• 4.4 Külső burkolat
• 4.5 A tető hőszigetelése

5 árnyalatai szigetelés egy keret ház

6 Költségek

7 Következtetés

Miért szigeteljen egy favázas házat?

A vázszerkezetes ház kivételesen könnyen felépíthető. Nagyon gyorsan megépíthető. De szigetelés nélkül elég kényelmetlen lenne benne élni. Az a tény, hogy az ilyen házak építéséhez használt építőanyag nem képes megfelelően biztosítani az alacsony hőmérséklettel és a nedvességgel szembeni ellenállást. Megfelelő szigetelés nélkül a lakók olyan jelenségekkel szembesülnek, mint a penész, a nedvesség a szobában.
De a lényeg az, hogy szigetelés nélkül a hideg évszakban egy ilyen ház szobáinak hőmérséklete egyszerűen nem felel meg a szabványnak, még akkor sem, ha a tulajdonosok feketén fűtenek.

Ezért olyan fontos tudni, hogyan kell megfelelően szigetelni egy keretházat – különben egyszerűen a fűtés költségei hatalmasak lesznek, ugyanakkor télen, ami Oroszországban sok hónapig tart, túl hűvös lesz.

Milyen anyagok alkalmasak hőszigetelésre?

A hőszigetelés kiválasztásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a ház melyik részén végezzenek hőszigetelési munkálatokat. A különböző típusú tetőszerkezetekhez különböző anyagokra van szükség:

1. Tetőfedéshez – könnyebb;
2. Egy lábazathoz – elég szilárd;
3. Falakhoz – bármelyik a piacon kapható, az éghajlattól és a költségvetéstől függően.

A mai napig a fogyasztók választhatnak az ásványgyapot, mind tábla, mind vastag szőnyegek, extrudált polisztirolhab (foamlex), poliuretán hab (hab) és műanyag hab formájában. Mindegyik anyagnak megvannak a maga előnyei. A fő különbség az, hogy a habszivacsot és a habmagot ráadásul extrudálják.

A legkönnyebben hozzáférhető anyag az ásványgyapot, amely jól alkalmazkodik a hazai klímához, és nem túl drága.

Hogyan kell kiszámítani az anyag vastagságát?

Általánosságban elmondható, hogy minden szigetelőanyagnak meglehetősen hasonlóak a hőtárolási jellemzői. A jó szigeteléshez használandó réteg vastagságának helyes kiszámításához először figyelembe kell vennie az éghajlati zónát, amelyben a ház található.

De figyelembe véve, hogy az éghajlati zóna nem az egyetlen paraméter. Ez a hőtechnikai számítás tartalmazza az összes anyag vastagságát és hővezető képességét. A hővezető képességet a szabványok alapján határozzák meg: így a fa esetében ez a legtöbb esetben 0,15 W / M * ᵒC, ami megfelel a fenyőfára vonatkozó értéknek, mivel ez a leggyakoribb ilyen típusú építőanyag a mi szélességi körzeteinkben.

Hőszigetelési munkák

A hőszigetelés kiválasztása és vastagságának meghatározása után kezdődhet a tényleges szerelési munka. Ezek a munkák több szakaszból állnak:

1. Előkészítés;
2. A vízszigetelési szakasz;
3. A szigetelés beépítése;
4. A befejező réteg felhelyezése;
5. A tető hőszigetelése.

Mindegyik lépés elég fontos ahhoz, hogy jó eredményt érjünk el.

Előkészítési szakasz

Az előkészítő szakasz az egyik legfontosabb, mert ez határozza meg a hőszigetelés végső minőségét. És önmagában sokkal kevesebb időt vesz igénybe, mint az egyes egymást követő szakaszok.

Az előkészítő fázisban a külső és belső falakat vizsgálják meg. Ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e olyan kiálló részek vagy rögzítőelemek, amelyek károsíthatják a hőszigetelő anyagot. Ha találunk, eltávolítjuk őket, pl. szögeket verünk be.

A falakon nem lehet építési hulladék vagy szennyeződés. Ebben a szakaszban is megtisztítják őket minden szennyeződéstől. Ellenőrizze a fa nedvességtartalmát, és ha szükséges, szárítsa meg építőipari szárítóval. Minden repedést és rést le kell zárni szerelőhabbal.

Ez egy lényeges dolog a megfelelő szigetelésben, mert a hab nélkül hagyott rések problémás terület lesz.

Vízszigetelés

A vázszerkezetű ház jó nedvességvédelmet igényel. Ez a hosszú élettartam kulcsa. A vízszigetelés a második lépés egy ilyen ház hőszigetelésében, amely közvetlenül az előkészítő fázis után kezdődik. Három összetevőből áll:

1. Vízszigetelés és párazárás azokon a helyeken, ahol a falak az alapzaton nyugszanak;
2. Külső falak vízszigetelése;
3. Párazáró réteg a falak belső oldalán.

Az alapozáson lévő faltámaszok vízszigetelése kötelező, mivel itt két, tulajdonságaik alapján különböző anyagot kombinálnak. Vízszintesnek kell lennie. Ugyanakkor a külső falak nedves szigetelését a szigetelés tetejére szerelik, így ez a következő lépés után történik. A falakat bármilyen anyaggal vízszigetelni kell, kivéve a habosított polisztirolhabot. Függőleges tömítést használnak.

Csak a falak belső oldalán lévő párazáró rétegek. Ez segít megvédeni őket a ház belsejéből meleg pára formájában érkező nedvességtől, amely a függőleges felületeken lecsapódhat.

Hőszigetelés

Az első réteg a külső falak szigetelése. Ez úgy történik, hogy az anyagot a keret vízszintes oszlopai közé helyezik, vagy azok hiányában a kifejezetten erre a célra tervezett lécek rögzítésével.

A táblák közötti távolság a felhasznált anyag típusától függ:

• 58 cm ásványgyapot esetén;
• 60 cm extrudált polisztirolhab és polisztirolhab esetén;
• bármilyen – habosított polisztirol esetében

Az általános szabály az, hogy a távolságnak egy centiméterrel kisebbnek kell lennie, mint maga a szigetelés. A faanyag mérete 50×50 cm kell, hogy legyen.

Miután a gerendák közötti távolságban elhelyezte a hőszigetelésre szolgáló tartókat, 5 cm-es rétegekben helyezze el őket. Egy vázszerkezetes ház külső téli szigetelésének vastagsága 20 cm. Amikor az összes szigetelőanyagot lerakták, azt a vízszigetelésként szolgáló nedvességálló membránnal fedik be.

A különböző szigetelőanyagokhoz különböző rögzítési módszereket alkalmaznak. Az ásványgyapot szigeteléséhez lécdugókat, a szigeteléshez pedig kifejezetten habosított polisztirolhoz tervezett szögeket használnak. A habosított poliuretánnak viszont nincs szüksége külön rögzítésre, mivel ragasztó tulajdonságai miatt tartja magát.

A külső hőszigetelés befejezése után a belső hőszigetelést kell elvégezni. A szigetelőlemezeket úgy kell felszerelni, hogy minden tartóval egy vonalban legyenek. Az első réteg 5 cm, a következő 10 cm. Az utolsó rétegnek teljesen ki kell töltenie a szegecsek közötti teret. Ebben az esetben az elrendezésnek a lehető leglazábbnak kell lennie, tömörítés nélkül, mivel az anyag szigetelőképessége a levegő mennyiségétől függ.

A hőszigetelés fölé párazáró membránlemezeket helyeznek, amelyek védelmet nyújtanak a házból kiszivárgó nedvesség ellen.

Az illesztéseket ragasztószalaggal kell lezárni.

A helyiségek közötti és az emeletek közötti mennyezetekbe is szigetelést helyeznek el, de hangszigetelés céljából. Az anyag vastagsága az első típusú padlóburkolat esetében 10 cm, a második típus esetében 15 cm. A párazáró membránt nem kell felszerelni.

Az alagsor és a padlásfödémek szigetelése a falakkal azonos módon történik. Csak egy réteg hőszigetelés van, és ennek elég nagynak kell lennie: 20 cm az alapnak és 25 cm a tetőnek.

Külső burkolat

A külső burkolás elvégzéséhez figyelembe kell venni a felhasznált hőszigetelés jellemzőit. Az a tény, hogy némelyiküknél a burkoláshoz fagerendák beépítése szükséges, némelyikük pedig anélkül is meg tud felelni.

Az első kategóriába tartozik az ásványgyapot. Ennek az anyagnak légpárnára van szüksége ahhoz, hogy szigetelő funkcióját betöltse. A szellőzőréteg elrendezéséhez a gerendákra való szerelést használják. A faanyagnak 5×5 cm-esnek kell lennie.

Poliuretán és polisztirol használata esetén nincs szükség ilyen gerendákra, mivel az anyagok másképp működnek. A bélést közvetlenül a pára- vagy nedvességzáró rétegre lehet rögzíteni, attól függően, hogy a belső vagy a külső falakról van szó.

A tető hőszigetelése

Magának a tetőnek a hőszigetelése padlás vagy meleg padlás esetén történik. Közvetlenül a tetőfedő anyag alá, a szarufák közé szerelik be. A hőszigetelés beépítésének megkönnyítése érdekében a lépésközük 58-60 cm-re van előre kiszámítva.

Először a szélgátat fektetik le.

A szigetelőanyagot csak a tetején helyezik el, összesen 25 cm vastagságú rétegekben.

A belső falak hőszigeteléséhez hasonlóan párazáró födémmel kell ellátni.

A favázas ház szigetelésének árnyalatai

A vázszerkezetű házak váza fából készül, amely anyag meglehetősen nagy hővezető képességgel rendelkezik. Mindig magasabb, mint a szigetelőanyag. Emiatt fontos, hogy elkerüljük a hézagokat és lyukakat.

Ugyanakkor a hőszigetelést mindig egy speciális membrán formájában víz- és párazáró réteggel borítják. De az a tény, hogy a kereten belül a különböző kommunikációs csatornák egyenesen a szigetelésen keresztül vezetnek, szivárgásra készteti a szigetelést.

A tömörség eléréséhez ilyen esetekben nem elegendő építőipari ragasztószalagot vagy ragasztót használni. Jobb, ha a keret belsejéből további léceket készítünk, hogy további 5 cm-es hőszigetelést helyezzünk el benne. A trimmernek a lehető legegyenletesebbnek kell lennie, mert a burkolatot ehhez fogják rögzíteni.

A palánk alsó faanyagának, amelyre a burkolatot rögzítik, legalább 15 cm-rel az alapzat alatt kell lennie. Ez az igény a padló későbbi öntésével kapcsolatos.

A keret felállítása során ugyanakkor vegye figyelembe mind a hőszigetelés, mind a későbbi gipszkartonozás szükségességét. Ezért a vízszintes lécek távolsága legalább 120 cm, ami pontosan megegyezik az ebből az anyagból készült szabványos lemez méretével.

Annak érdekében, hogy a párazáró réteg vagy a vízszigetelés ne sérüljön, a gipszkartonlemezt két rétegben kell lerakni. Egy réteg lemez függőleges helyzetben és egy réteg lemez vízszintes helyzetben. Ez lehetővé teszi a konnektorok kényelmes és biztonságos felszerelését.

A szigetelőanyagokon, mind a szigetelésen, mind a membránokon nem szabad spórolni. A legjobb megoldás a jól ismert márkák által gyártott termékek megvásárlása. Végtére is, a minőségük attól függ, hogy mennyi ideig fog állni a ház, és mennyit kell fizetnie télen a fűtésért.

A költségek

A szigetelési munkálatok költsége több tényező összegétől függ. Ez különösen a következőktől függ:

1. az anyagköltségek;
2. a ház mérete;
3. A munkavállalók költségei, ha felveszik őket.

Az anyagköltségek nagy szerepet játszanak abban, hogy mennyit kell költenie ahhoz, hogy egy vázasház túlélje a telet. A legolcsóbb szigetelőanyag a műanyag hab. Az ásványgyapot a legelterjedtebb szigetelőanyag, és az ára a középkategóriába esik.

Ami magának a munkának a költségét illeti, sokkal olcsóbbá tehető, ha Ön maga végzi el. Ebben az esetben nem kell pénzt költeni a munkavállalókra. Mivel a vázszerkezetes ház fő előnye a teljes szerkezet egyszerűsége, beleértve a szigetelést is, könnyen kivitelezhető.

Következtetés

A keretház téli hőszigetelése olyan dolog, amely nélkül nem lehet kényelmesen élni benne. A munkálatok helyes kivitelezése megköveteli az anyagválasztást, az éghajlati zóna sajátosságaival kapcsolatos számításokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindezt nem lehet saját kezűleg elvégezni. Minden szükséges anyag elérhető, akár kedvező áron is.

Valójában, ha ragaszkodik a pontos számításokhoz és a szakértői tanácsokhoz, a szigetelés nem vesz igénybe sok időt. Egy vázszerkezetes ház építésébe annyi energiát fektet, mint amennyit elvárnának.