Az építőanyagok és a nyersanyagtechnológia gyors fejlődése és globális modernizációja egy új termékosztályhoz vezetett, amely ideális a falak gyors és költséghatékony építéséhez – a pórusbetonhoz. Az ilyen innovatív termék egyik fajtája a habbeton. Egyébként az előállítás módszere már több mint 50 éve ismert, azonban csak a rendkívül hatékony mesterséges habosítószerek kifejlesztésével és bevezetésével a gyártó cégek egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy beindítsák ennek az univerzális anyagnak a gyártását.

Habbeton: jellemzői és gyártási technológiája

Az egyedi teljesítménytulajdonságokkal rendelkező habbeton kifejlesztésének katalizátora a SNIP 2-3-79 szabvány volt, amely új követelményeket állapított meg a szigetelésre vonatkozóan. Az előírások szerint a téglafal legkisebb vastagsága 2 méter lehet. Egy ilyen ház építése természetesen gazdaságilag nem lenne életképes. Az egyetlen ésszerű megoldás olyan új termékek kifejlesztése és gyártása volt, amelyek sikeresen helyettesíthetik a téglákat.

A pórusbeton, mint a pórusbeton egy speciális fajtája, alacsony súlya és kiváló szigetelő tulajdonságai miatt sok fejlesztő figyelmét felkeltette. Az optimális vastagságú falakhoz általánosan használt habosított blokkok úgy készülnek, hogy a légbuborékokat teljesen eloszlatják a beton egész tömegében. A gyártási technológia az előkevert hab és a betonhabarcs mechanikus keverésén alapul, és kizárja a kémiai hatást. Az új technológiák lehetővé tették a gyártók számára, hogy sokoldalú, környezetbarát és tartós anyagot kapjanak, amely kiváló szigetelést és gazdaságos villamosenergia-felhasználást biztosít az épület fűtéséhez. Ezt az építőanyagot habbetonnak nevezik.

A habbeton előnyei

Ez az új generációs termék számos magas fizikai és műszaki paraméterrel és egyedi tulajdonsággal rendelkezik, amelyek ténylegesen az építőanyagok piacának vitathatatlan vezetőjévé teszik.

A pórusbeton vitathatatlan előnyei közé tartoznak a következők:

1. Vonzó megjelenés és az optimális vastagságú habblokkokból és különböző konfigurációjú és méretű termékekből álló falak építésének lehetősége, ami kedvezően befolyásolja az épület építészeti kifejezését;
2. Nagy nyomószilárdság és megbízhatóság;
3. Ökológiai tisztaság, amely csak a természetes fánál rosszabb;
4. Nagy hőtárolás és a falanyagok jobb hővezető képessége, ami 30%-kal alacsonyabb fűtési költségeket eredményez
5. Egészséges és kedvező mikroklíma biztosítása a hatékony nedvességszabályozás révén;
6. Nagyfokú képesség a különböző eredetű zajok és hanghullámok elnyelésére;
7. Gazdaságosság a ragasztó, vakolat és egyéb építőanyagok fogyasztásában
8. Könnyű súlyának köszönhetően az anyag nem terheli nagy mértékben az alapot, például a 200×300×600 méretű habtömb mindössze 17 kilogrammot nyom;
9. A magas szintű tűzbiztonságot számos tanulmány igazolja;
10. Könnyen szállítható;
11. Széleskörű felhasználási terület: a habblokkokat optimális vastagságú falakhoz, padlóburkolatokhoz, tetőkhöz, csőszigeteléshez, alapozáshoz használják;
12. Az egyedülálló porózus szerkezet magas hőszigetelő tulajdonságokkal ruházza fel az innovatív falanyagot.

A falanyagok hővezető képessége

Bármely anyag legfontosabb jellemzője, amely a hőenergia felhalmozásának képességét jellemzi, a hővezető képesség. Minél nagyobb a falak anyagának hővezető képessége, annál alacsonyabb lesz a hőmérséklet a helyiségekben. A porózus termékek, például a habblokkok egyedisége és értéke abban rejlik, hogy szigetelési értéke az agyagtéglákhoz képest akár háromszor nagyobb.

Hasonlítsuk össze a legnépszerűbb építőanyagok hővezetési együtthatóit

• Habbeton – 0,2 Kcal/m2h oS;
• mészkő – 0,35 Kcal/m2h-c;
• salakblokk – 0,65 Kcal/m2hoc;
• Kerámiatégla – 0,8 Kcal/m2 °C.

Nyilvánvaló, hogy az olyan falanyagok, mint a habblokkok hőátadási együtthatója lényegesen alacsonyabb, mint más falanyagoké. A gyakorlatban a 30 cm vastagságú, 0,18 Kcal/m2hÇ együtthatójú habblokkokból készült fal ugyanolyan hatékony lesz a hőmegtakarítás szempontjából, mint egy 132 cm vastagságú téglaépítmény vagy egy 108 cm vastagságú salakblokkokból készült építmény. A különbség lenyűgöző.

A falakhoz használt anyag hővezető képessége azonban nagymértékben függ a szerkezetétől, azaz a belső üregek méretétől: a kevesebb légbuborékkal rendelkező terméknek magas a hőszigetelő képessége. Ezen kívül a habblokkok építésénél be kell tartani a geometriai pontosságot, ami a falazási munkák során közvetlenül befolyásolja a habarcsréteg vastagságát. Ha a blokkok közötti hézag vastagsága nem haladja meg a 2-3 mm-t, az építmény vizuálisan egy monolitra fog hasonlítani. Ha az illesztések 10-12 mm-esek, nagy a kockázata annak, hogy hideghíddá alakulnak, ami jelentős hőveszteséghez és páralecsapódás kialakulásához vezethet.

A pórusbetonblokkok sűrűsége és szilárdsági értékei fordítottan arányosak a falanyag hővezető képességével. A szigetelés ideális könnyű hab blokkok sűrűsége 400-500 kg / m3. Ugyanakkor az anyag, amelynek sűrűsége 1100-1200 kg/m3 és kisebb mennyiségű üregek belül, nyer a teherbíró képesség és a szilárdság, de nem olyan hatékonyan tartja a hőt. Egy- vagy kétszintes épületek építésére használják.

A legelterjedtebb habtömb, átlagos sűrűsége 600-700 kg/m3. Nemcsak a teherhordó padlók nagy terhelését bírja el sikeresen, hanem kiváló hőállósággal is rendelkezik.

A cellás blokkfalak vastagságának meghatározása

Annak meghatározásához, hogy milyen vastag legyen a habbetonfal, hogy a ház elfogadható tartóssági szintjét és megfelelő szigetelését biztosítsa, ajánlott alapos hő- és szilárdsági számításokat végezni. Vegyük a számítás alapjául a D600-as sűrűségű habbetont.

Anélkül, hogy bonyolult számításokba bocsátkoznánk, meg kell jegyeznünk, hogy egy 10×10 m-es szerkezet esetében minden 100 mm falvastagság 10 tonna terhelést képes elviselni. Ebben az esetben a födémek, a tető és az első emelet falai nem nyomnak többet 15-18 tonnánál. Hozzáadásával a teljes súlya az összes háztartási cikkek, hogy lesz található az első emeleten, a lehetséges hóterhelés, figyelembe véve a hibákat a falazat és a fizikai kopás az építőanyagok működés közben, akkor biztonságosan feküdt a tervezet vastagsága a fal hab blokkok 300 mm-es.

Most elemezze az ilyen vastagság képességét, hogy megfelelő szintű hőszigetelést biztosítson a házban.

A hőellenállás pontos kiszámításához a habbeton hővezetési együtthatóját használják D600, egyenlő 0,14 Kcal/m2 °C. A szükséges hőszigetelés biztosításához a falnak R=3,14 hőellenállásúnak kell lennie.

Az R = d/λ képlet, ahol d a tervezési falvastagság és λ a hővezető képesség, a d. Esetünkben a számított falvastagság kb. 450 mm. Az ilyen hőellenállást azonban 40 °C-os hőmérséklet alapján számítják ki. Ebben az esetben, ha figyelembe vesszük a kiegészítő hőszigetelés használatát és a meglehetősen ritka fagyokat, a 300 mm-es falvastagság optimális lesz.