A fürdő melegítése során többlet hőenergia keletkezik. Az otthoni kézművesek megtanulták, hogyan kell ésszerűen használni, például a szomszédos helyiségek fűtésére és a zuhanyozáshoz szükséges víz melegítésére. A működés elve meglehetősen egyszerű – természetes hőcsere. A víz melegítése közönséges hőcserélővel történik. A zárt kör létrehozása után a meleg víz felhasználható más helyiségek fűtésére, mosásra és egyéb eljárásokra. Ezért ma sok saját külvárosi fürdőtulajdonos érdeklődik arról, hogyan készítsenek hőcserélőt a fürdőkályhához saját kezűleg.

Miért van szüksége hőcserélőre a fürdőben?

A hőcserélő egy speciális berendezés, amely különböző módokon hőenergiát továbbít egy adott hőforrásból vagy meleg környezetből (tárgyból) a szomszédos hideg környezetbe (tárgyakba).

A fürdőben a hőcserélő a következő funkciókat látja el:

• felmelegíti a gőzfürdőt és a szomszédos fürdőszobákat;
• segít megtakarítani az áramot;
• kényelmes mikroklímát hoz létre;
• lehetővé teszi, hogy forró és meleg vizet kapjon a fürdőkezelésekhez.

A gőzfürdőben egy kályha hőt termelnek kövekkel, amelyek hőenergiát halmoznak fel és adják át a környezetnek. A gőzfürdőből származó hő speciális kommunikáción keresztül jut be a fürdő szomszédos helyiségébe, ami a ház fűtési rendszerére emlékeztet.

Az ilyen fűtés megszervezésének előnyei:

• szabad hely megtakarítása a gőzfürdőben a fűtőberendezés és a vízmelegítő kompakt elhelyezése miatt;
• víztároló tartály felszerelésének lehetősége a kemence berendezésétől jelentős távolságra, például egy külön mosóterületen;
• a víz a hőcserélőkben sokkal gyorsabban melegszik fel, mint a helyiség levegője;
• a rendszer hosszú működési ideje – akár 25 év.

A fürdőfűtési rendszerben a víz az alap, melynek kialakításába különféle konfigurációjú és méretű hőcserélők vonhatók be. Ilyen eszköz lehet egyszerűen egy több literes víztartály, amely közvetlenül a kályha felett helyezkedik el, vagy lehet zárt csőrendszer, amelyen keresztül melegvíz kering.

Eszköz és működési elv

A hőcserélők különböző változatainak működési elve hasonló. A tüzelőanyag kemencében történő elégetése során keletkező hőenergia miatt a víz a tárolótartályban felmelegszik, majd a fűtési rendszeren keresztül elosztva, illetve mosásra kerül. Ebben az esetben a kazán külön telepítése nem szükséges a zuhany megszervezéséhez a fürdőben.

A hőcserélők a helytől függően a következők:

• külső – a kéményre települt;
• belső vagy integrált.

Az ilyen fűtőberendezés kialakítása készülhet tekercs vagy tároló víztartály formájában, amelyet a kémény hőjéből vagy közvetlenül a kemencéből melegítenek.

A külső tartomány hőcserélője szamovár elven működik, az üzemanyag elégetésekor keletkező forró gázok melegítik, és a kéményen keresztül távoznak a szabadba.

A csöveket a hőcserélőkbe hegesztik, amelyeken közvetlenül áthalad a víz. A fűtőberendezés mellett vagy egy külön helyiségben egy tárolótartályt helyeznek el, amelybe már fűtött vizet vezetnek. A csöveket tenyésztik és gyűrűvé egyesítik, hogy a folyadék folyamatosan keringjen, vagyis amikor a kemence működik, mindig forró.

Külön meg kell jegyezni, hogy a hőcserélő hatékonysága elsősorban a fűtőfelület területétől függ. A sok ívelt csőből álló rendszer teljes területe sokkal nagyobb, mint egyetlen vastag cső vagy hasonló méretű lapos lemez. Ezt az árnyalatot feltétlenül figyelembe kell venni a fürdő fűtésének önálló megszervezése és a hőcserélő építése során.

A hőcserélők típusai

A fürdőben lévő kemenceszerkezetek felszereléséhez különböző típusú hőcserélőket használnak, amelyek különböznek:

• elhelyezkedés;
• tervezés.

Az eszközök tervezési lehetőségei:

• tekercs – a legegyszerűbb eszköz, amelynek végeit eltávolítják a tartályból, az egyik hideg víz felvételére szolgál, a második meleg víz kiadására;
• két acéltartály csatlakoztatása – az egyik paralelepipedon, a második hengeres, a melegítés után a felmelegített vizet csővezetéken keresztül a zuhanyzóba vagy a helyiség fűtésére szállítják.

A második lehetőség nagyon népszerű, mivel lehetővé teszi a fürdő összes helyiségének egyidejű felmelegítését, valamint a zuhanyhoz és egyéb fürdőzési eljárásokhoz szükséges vizet. Ez lehetővé teszi a tulajdonosok számára, hogy jelentősen megtakarítsák saját pénzüket az elektromos áramra, a fűtésre és a mosáshoz szükséges vízmelegítésre.

Fajosztályozás

A fürdőben lévő hőcserélő lehetőséget biztosít különféle problémák megoldására, például:

• a szomszédos helyiségek fűtése;
• melegvíz a zuhany alatti mosáshoz.

Gyakran magában a kemence belsejében vízmelegítő tekercset szerelnek be. A folyadék lehet egy kívül elhelyezett, a kemence falához igazodó tartályban is, amely hőenergiát továbbít. Használhatja a fűtőkört is.

A melegvíz tartály helye

A vízmelegítők a víztartály helyétől függően a következő típusokra oszthatók:

1. A kapacitás magában a gőzfürdőben található . Ez az opció lehetőséget biztosít a víz gyorsabb felmelegítésére a csővezeték hiánya vagy elég rövidsége miatt. Ennek eredményeként a hőveszteség jelentősen csökken. Az egyetlen jelentős hátrány a gőzfürdő hasznos területének csökkenése.
2. A tartály a szomszédos zuhanyzóban található . Ezt az elrendezést sok szakértő ajánlja. Először is több hely van a gőzfürdőben, másodszor pedig sokkal kényelmesebb egy külön helyiségben zuhanyozni. Hátránya a hosszabb csővezeték lefektetése.
3. A tartály a hűtőfolyadékkal együtt a padláson található . Ez lehetővé teszi, hogy jelentősen növelje a víz nyomását a csapokban, beleértve a zuhany alatt is. De ezzel az elrendezéssel a fűtőtartály további szigetelést igényel a hőveszteség minimalizálása érdekében, hideg vizet is kell vezetni a padlásra, és a forró vízzel ellátott csővezeték hossza is megnő.

A hőcserélő helye szerint

A fűtőelem elhelyezkedése szerint a hőcserélők a következő típusúak:

1. A vízmelegítő a kemence felszerelésének része . Az ilyen fűtőberendezés javításához szét kell szerelni a kemence megfelelő részét.
2. A vízmelegítő a kémény közelében található . Ebben az esetben a tárolótartályban lévő víz lassabban melegszik fel. De a készülék könnyebben elérhető, sokkal könnyebb cserélni.

A rendszer telepítésének általános elvei

Annak érdekében, hogy saját kezűleg felszerelhessen egy kiváló minőségű hőcserélőt, hosszú élettartammal egy vidéki fürdőben, be kell tartania a következő kulcsfontosságú szabályokat:

1. A dőlésszögek betartása a csővezeték-kommunikáció lefektetésekor, függetlenül attól, hogy keringtető szivattyút használnak-e vagy sem. Ellenkező esetben a fürdő működése során folyamatosan szenvednie kell a csővezetékrendszerből a víz kiürítésétől, beleértve az élettartamát elvesztett elektromos szivattyú cseréjét.

Alapszabályok:

• a csővezetéket, amelyen keresztül a víz a tárolótartályba táplálják, 30°-os szögben kell lefektetni a hőcserélő felé;
• a csővezeték, amelyen keresztül a vizet a tárolótartályból elvezetik, a hőcserélő felé 5-10°-os szögben van felszerelve.

1. A fűtőszerkezet tervezési szakaszában fontos gondoskodni a víz elvezetéséről a rendszerből. Ehhez speciális leeresztő szelepet kell biztosítani a szerkezet legalacsonyabb pontján. Erre azért van szükség, hogy a rendszer télen ne „lefagyjon”, különösen, ha a tulajdonosok nem használják rendszeresen a fürdőt.
2. A működés megkezdése előtt feltétlenül ellenőrizni kell a hőcserélő és a műanyag csövek csatlakozásának tömítettségét. Ne feledje, hogy a műanyag deformálódhat, ha forró felületekkel érintkezik. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy az ilyen területeken fémcsőbetéteket használjon adapterekkel műanyag csővezetékekhez.
3. A keringető szivattyút ajánlatos közvetlenül a csővezetékbe építeni, hogy tisztításkor és cseréjekor ne kelljen a teljes rendszert teljesen szétszerelni. Az egység mindkét oldalon a kommunikációhoz csatlakozó pólókon keresztül csatlakozik. Ez elzárja a vezetéket mindkét oldalon, és nem üríti ki teljesen a vizet a csővezetékből a szivattyú javításához.
4. A telepítés befejezése után feltétlenül ellenőrizni kell a teljes rendszer működését hidegvízellátással. Erre azért van szükség, hogy ha az illesztéseknél szivárgást észlelnek, azokat azonnal meg kell szüntetni.

Hogyan készítsünk hőcserélőt saját kezűleg

Ha kívánja, otthon saját kezűleg készíthet vízmelegítőt a fürdőben. Ehhez ki kell választania a legoptimálisabb tervezési lehetőséget, gondosan tanulmányoznia kell az összeszerelési utasításokat, és meg kell ismerkednie a szakemberek ajánlásaival.

Anyagok és eszközök

Fogyóeszközök:

• vaslemez tartályok gyártásához;
• csövek a csővezetékrendszer lefektetéséhez;
• csövek tekercs gyártásához.

Szükséges eszközök:

• fémcsövek hegesztésére szolgáló egység;
• fém olló;
• satu;
• fogó;
• csavarkulcs;
• fáklyázó szerszám.

Méretek és teljesítmény számítása

A hőcserélő pontos kiszámítása a következő okok miatt nem lehetséges:

• képtelenség beállítani a levegőellátást;
• a felhasznált tüzelőanyag heterogenitása;
• a kemence berendezéseinek egyenlőtlen hőátadása működés közben.

Ezért bármilyen típusú fűtőberendezés szilárdsági mutatókkal készül.

A hőcserélő gyártásának eljárása a kimeneti cső közelében

A kimeneti cső közelében található hőcserélő önszerelésekor fontos a lyukak jó minőségű tömítése.

Telepítési sorrend:

• tekercs gyártása Ø 10 mm-es rézcsőből;
• kiszélesedő csővégek a szabványos cső átmérőjének a tekercs átmérőjéhez való átmenetéhez;
• leeresztő lyuk készítése a kémény egy részében;
• tekercs és kimeneti csövek felszerelése;
• kéményrész beépítése;
• a kommunikációs rendszer egyéb elemeinek telepítése.

Ennek eredményeként kellően megbízható és biztonságos rendszert kell beszerezni a víz fűtésére és a fürdőhelyiségek fűtésére.

Hőcserélő a kemencében

Ebben az esetben a kialakítás is tekercs, csak egy erős acélcsövet használnak a gyártásához, amely nem hajlik meg, mint egy réz. Ezért ebben az esetben a csapok egyenesek.

A csővezeték menetei között bemélyedéseket hagynak, hogy a csövekben lévő víz ne forrjon fel melegítéskor.

Telepítés és csatlakozás

Amikor a hőcserélőt a kéményben helyezik el, az ágakra rögzítik. A kemence beépítésének kemence részében a vízmelegítő téglafalon nyugszik.

Az ilyen szerkezetek építésének fő szabálya a vízszintes szakaszok hiánya. Kívánatos, hogy a kimeneti csövek a lehető legrövidebbek legyenek.

Telepítési sorrend:

1. Először is el kell döntenie a víztároló tartály helyét. Általában a fürdő falához rögzítik a hőcserélő felett 10–30 cm-rel.
2. A tartály felakasztása előtt 2-3 falécből készült vezetőt kell rögzíteni a falon tiplivel. Közvetlenül rájuk rögzítenek egy tartályt úgy, hogy legalább 2 cm-es szellőzőrés maradjon közte és a fal között.
3. Ezenkívül speciális konzolok vannak felszerelve a tartály alja alá, hogy megerősítsék a szerkezetet.
4. Ezután 4 csövet kell csatlakoztatnia:
5. a közvetlen és visszatérő táplálás leágazó csövei szerelvényekkel vannak összekötve a hőcserélővel;
6. a hidegvíz rendszer feltöltésére szolgáló csatlakozás egy visszacsapó szelepre van csatlakoztatva
7. a fogyasztó melegvízellátására szolgáló leágazó csövek a kibocsátó csapokhoz és a zuhanyzóhoz csatlakoznak.

Az elágazó csövek fűtőberendezéshez történő csatlakoztatásakor ajánlatos jó minőségű acélból vagy rézből készült hullámos csövet használni. Szükséges továbbá az összes csatlakozó szakasz biztonságos lezárása.

1. Ezután telepítenie kell egy szelepet a visszatérő vízellátó vezetékre a leeresztéshez. A rendszer legalacsonyabb pontján kell elhelyezni.
2. A következő lépés a tartály hőcserélővel történő rögzítése a kemence szerkezetének falán, ha az nincs beépítve magába a kemencébe.
3. Az utolsó szakasz a csővezetékek szerelvényekkel való összekapcsolása és vízforráshoz való csatlakoztatása.

Miután foglalkozott a fürdőhőcserélők tervezésével, a beszerelésük szabályaival, a szerelési munkák önállóan is elvégezhetők. A lényeg az, hogy megfigyeljük a csővezeték-kommunikáció szükséges lejtőit, hogy a hűtőfolyadék önállóan mozoghasson, és ne felejtse el felszerelni a csapot a víz télen történő leeresztéséhez. És ha a pénzügyi lehetőségek lehetővé teszik a folyadék áramlási sebességének növelését a csövekben, valamint a meleg víz csapokból és zuhany alatt történő adagolásának nyomását, akkor ajánlott elektromos szivattyút csatlakoztatni a rendszerhez.