A belsőépítészethez gyakran cementkötő alapú vakolatot használnak. Kiváló minőségű bevonat megszerzéséhez fontos a vakolat cementfelhasználásának helyes meghatározása. De először vegyük fontolóra, mi is az a cementhabarcs.

Kötőanyagból áll, amely cement, adalékanyag – homok és víz.

A befejeződés típusától függően különféle adalékok vihetők be a cementhabarcsba, amelyek további tulajdonságokat adnak neki:

• műanyag;
• gyors vagy késleltetett beállítás;
• ellenállás agresszív környezettel szemben;
• hőellenállás;
• fagyállóság.

A hagyományos megoldások különböző összetételűek:

• cement – 1 rész;
• homok – 1-6 rész.

A kompozíciók osztályozása

A kötőanyag mennyiségétől függően az oldatok a következőkre oszlanak:

1. Zsíros. Sok cementet tartalmaznak, erősen zsugorodnak és könnyen megrepednek.
2. Sovány. Sok adalékanyagot és kevés cementet tartalmaznak, nem zsugorodnak és nem repednek fel.
3. Normál. Optimális a kötőanyag és az aggregátum aránya.

Sűrűség szerint fel vannak osztva:

• nehéz, sűrűsége 1500 kg / m³ és nagyobb;
• könnyű, sűrűsége legfeljebb 1500 kg / m³.

Az edzett vakolat átlagos sűrűsége 1600-1800 kg / m3.

A falak saját kezű beltéri díszítésére a cement-mész leggyakoribb megoldásai. Mész tészta hozzáadásával készülnek, nagy szilárdsággal és jó tapadással.

Az oldat elkészítése

Utasítás:

• 1 rész cement és 3-5 rész homok száraz keverékét alaposan összekeverjük;
• a mész tésztát vízben folyékony állapotúra hígítják;
• a száraz keveréket mésztejjel a kívánt sűrűségig gyúrjuk.

A javítás megkezdése előtt ki kell számolnia a vakolat anyagát. Ehhez ismernie kell a felületet és a rétegvastagságot.

Ha sima falai vannak, akkor a rétegvastagság a különböző területeken azonos lesz. Ebben az esetben nem nehéz kiszámítani az áramlási sebességet.

Például:

Rétegvastagság: 2 cm vagy 0,02 m.

Felület: 50 m².

Fogyasztás 1 m²-en: 1x1x 0,02 = 0,02 m³, és mivel 1 m³ -1000 liter, akkor 1000×0,02 = 20 liter.

Fogyasztás 50 m²-en: 50×20 = 1000 liter vagy 1 m³.

Ha cement-homok masszát használ 1: 3 arányban.

Akkor:

1 m² – 0,005 m³, 50 m² – 0,25 m³ cement.

Homok 1 m² – 0,015 m³, ill. 50 m² – 0,75 m³.

Ha cement-mész habarcsot használ 1: 1: 6 arányban (cement, mész, homok).

Akkor:

Az 1 m²-es cement mennyisége 0,0025 m³, 50 m²-nél – 0,125 m³.

A mésztészta mennyisége 1 m²-enként -0,0025 m³, 50 m²-nél – 0,125 m³.

Az 1 m²-es homok mennyisége 0,015 m³, 50 m²-nél – 0,75 m³.

A fotón tömeg felhordása a falra

Tippek a mesterektől

Az anyagfogyasztás kiszámításakor a következő tényezőket kell figyelembe venni.

1. A falak görbülete .

Ha a falak eltérnek a függőlegestől, akkor valamivel nehezebb kiszámítani az áramlási sebességet. Ehhez meg kell határoznia a tervezett réteg minimális és maximális vastagságát.

Példa:

A minimális vastagság 10 mm.

A maximális vastagság 30 mm.

Kiszámoljuk az átlagos értéket: (10 + 30): 2 = 15 mm.

A felhasználást a fent leírtak szerint számoljuk 15 mm rétegvastagsággal.

2. A falak párhuzamossága és a szögek helyessége (90º) .

A vakolat felhasználásának 1m²-enkénti kiszámításának legegyszerűbb módja, figyelembe véve ezeket a tényezőket, ha a jelzők mentén vakolja a felületet. Miután a jelzőket a feladatmeghatározásnak megfelelően állította be, meg kell mérni a jelzők és a munkafelület közötti maximális távolságot, valamint ki kell számítani a réteg átlagos értékét.

Kész gipszkeverékek

A száraz tömegeket készen és zacskókba csomagolva értékesítik. A vakolat száraz keverékének fogyasztása sokkal könnyebb, mivel az adatok már szerepelnek a csomagoláson.

Száraz keverékek (ár – 295 rubeltől)

A jelzőfényeket a felületre telepítve könnyű meghatározni, hogy vannak-e különbségek a rétegvastagságban a gyártó által megadottakkal. Ezen adatok és a felület felvétele alapján ki kell számolni a száraz keverék mennyiségét. A vakolat anyagának pontos mennyiségét jelzőfényekkel nem lehet meghatározni, de elkerülhető a tíz kilogrammos hiba.

Fontos! A száraz tömeg kiválasztása attól függ, hogy mit fog a jövőben felhordani vagy ragasztani a felületre. A száraz keverék márkájának meg kell felelnie a rá felhordott anyag típusának.

Tippek a vakolathabarcs elkészítéséhez

• Főzés előtt az összes ömlesztett anyagot 3×3 mm-es cellákkal ellátott szitán kell átszitálni.
• A mésztejet mészből állítják elő a szükséges mészmennyiség vízzel történő összekeverésével.
• A tartálynak, amelyben a masszát összekeverik, tisztának és száraznak kell lennie.
• A cementet és a homokot alaposan összekeverjük, amíg homogén masszát nem kapunk.
• A száraz masszában mélyedést hajtunk végre, és vízzel vagy mésztejjel töltjük meg.
• Fokozatosan, egy evező segítségével, a kráter széleiből származó keveréket a vízbe öntjük, és addig keverjük, amíg a kívánt konzisztenciájú homogén készítményt nem kapjuk.
• A tartály alján és sarkaiban nem lehetnek keveretlen részecskék.

Fontos! A normál oldat enyhén tapad az evezőhöz. A vékony habarcs nem tapad az evezőhöz, cementet kell hozzáadni. Olajos – erősen tapad, homokot kell hozzáadni.

A cementtömegek és a mészvakolatok esetében olyan jelölést fogadnak el, amelyben a cementet egységként veszik fel, a többi komponens arányát a cementhez viszonyítva jelzik.

Például:

A cement – 1: 2 – egy rész cementet és két rész homokot jelent.

Cement-mészkő – 1: 1: 6 – cement, mész, homok.

A cementhabarcsokkal történő vakolást durva, cellás beton-, tégla-, fa- és hamvas tömbfelületeken, régi vakolaton lehet elvégezni.

Kimenet

Reméljük, hogy anyagunk hasznos volt számodra, de csak sok szerencsét kívánhatunk neked, és videót ajánlhatunk ebben a cikkben.