Anastasia Marsakova, tájépítész a kreativitásról, a perfekcionizmusról és a hivatásról.

Folytatjuk interjúsorozatunkat, amelyben tervezőkkel beszélgetünk a kreativitásról és a tájépítészetről. Ma Anastasia Marsakova, egy orenburgi tájépítész osztotta meg történetét.

Hol jön be a kreatív oldalad??

Amióta az eszemet tudom, minden kreatív dolog érdekel. Az egész régen kezdődött, még gyermekkoromban.

Ennek a világnak a különböző nézőpontokból való felfedezése fokozatos folyamat volt, és felnőttkorom során különböző időpontokban történt. Mindenféle művészetért rajongtam, ami a rendelkezésemre állt: zene, filmek, és így tovább
(zongorázni, énekelni), táncolni, egy időben még verset is próbáltam írni, majd felolvasni a közönség előtt:)

De a festés a kedvencem, és mindig is az volt. Mindig van nálam ceruza. Csak most értem meg, hogy ez a legjobb módja annak, hogy kifejezzem az érzéseimet.

Szeretném megjegyezni, hogy minden hobbimban mindig a szüleim támogatását élveztem! Számomra ez nagyon fontos volt, és nekik és az alkotási folyamatnak köszönhetően kialakult bennem a céltudatosság és a kemény munka érzése.

"A fő feladatom az, hogy ráérezzek az ügyfélre, és olyan világot teremtsek, amelyben ő boldog… "

Hogyan választottam ki, hogy hol tanuljak?

Mindig is vonzódtam a kreatív szakmákhoz. Már régóta tudtam, hogy tervező akarok lenni, de hogy pontosan mi is akarok lenni, az nem volt világos. Ami számomra a legérdekesebb és legfelemelőbb, az a kérdés, ami nagyon sokáig ébren tartott:)

A városunkban akkoriban elérhető kreatív szakterületek közül a grafikai tervezést választottam. Hasznos akartam lenni a világ számára, és az esztétikai szépséget akartam ápolni, emellett vonzott az önkifejezés lehetősége.

Fotó: Anastasia Marsakova

A rendelkezésre álló információk szerint önnek több diplomája van. Milyen készségeket szereztem? És miért érzed úgy, hogy tovább kell tanulnod??

Igen, így van. Az első diplomám vége felé rájöttem, hogy nem akarom a további fejlődésemet kizárólag a grafikai tervezéshez kötni. Ez a felismerés meglehetősen fájdalmas volt számomra, mivel úgy tűnt, hogy 6 évnyi tanulmányi idő kárba veszett.

Az utolsó egyetemi évemben aktívan folytattam a keresést, belsőépítészeti tanfolyamot végeztem, majd – ékszertervezést. Érdekes volt ezeken a területeken dolgozni, de nem több. Kerestem egy barkácsolást, a lelkem okát..! És most már egy kicsit sem bánom, hogy eljöttem, hogy felfedezzem a kertépítés világát.

Már a szakmai gyakorlatom során mohón gyűjtöttem a tudást a terület legjobb szakértőitől városunkban. Azt hiszem, már kialakult bennem a tanulás szokása, és most már nem tudok meglenni nélküle:)

A folyamatos fejlődés az én módszerem. A konferenciákon, fesztiválokon és kiállításokon való részvétel új perspektívákat nyit meg és inspirál engem.

Nagyon boldog vagyok, hogy több mint öt éve dolgozom egy bizonyos tudásdobozon, amelyet "a táj világának" hívnak. A tájépítést már nem csak munkának tekintem, hanem szenvedélyemnek.

Fotó: Anastasia Marsakova

Munkádban maximalista vagy?

Mindig a tökéletes eredményre törekszem; azt akarom, hogy a végén egy tökéletes projektet lássak.

Az első lépéseimet a tájban ez a veszélyes minőség kísérte. Szerencsére megtanultam ezt kontrollálni. Megtanultam, hogy nem szabad félnem a hibáktól. Végtére is, mindent ki lehet javítani, és ugyanakkor felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat szerezni.

Hajlandó vagyok ésszerű kockázatokat vállalni. És általában, ami engem illet, a hibák elkövetése és az ezekért való magabiztos felelősségvállalás azt jelenti, hogy fejlődni, javítani kell a tudást és a készségeket.

Fotó: Anastasia Marsakova

Mit kell tennie a projekt elején, amikor elkezd dolgozni egy projekten??

Az elsődleges célom az, hogy érezzem az ügyfelet, a hangulatát, és olyan világot teremtsek, amelyben boldog lesz, úgy érzi magát, mint hal a vízben.

Ha pedig a saját projekteden kezdesz el dolgozni, az még nehezebb lesz. Meg kell ragadnia a hangulatot, az ötletet, az ötletet, a kert fő témáját! Ez megadja az irányt, amerre haladsz. Ötleteket gyűjteni, inspirálódni. És ennek alapján haladunk tovább a tervezés következő szakaszaihoz. Ezzel a megközelítéssel 70 százalékos sikert garantálhat, a projekt érdekes, egyedi lesz, saját tündérmesét hozhat létre.

Fotó: Anastasia Marsakova

Elmondható rólad, hogy ahhoz, hogy érdekes legyél, nehéznek kell lennie??

Valóban (és azt hiszem, sokan egyetértenek), minél bonyolultabb a feladat, annál jobban koncentrálsz és gondolkodsz rajta. A mi esetünkben nem csak egy döntés, hanem egy NAGY döntés! És boldog vagy az eredménnyel, mint egy gyerek, és beírsz egy csekket a kreditpontok közé:)

De egy kertész életében nem mindig vannak ilyen "egzotikus" megrendelések és összetett tárgyak. És ebben rejlik a paradoxon, mert nem könnyű feladat szokatlan, egyedi megoldást találni egy teljesen hétköznapi tárgyra. Kreatív emberként számomra minden projektet át kell élni és igazán szeretni kell. Nem számít, hogy összetett vagy egyszerű, nagy vagy kicsi, gyors vagy hosszú távú.

Fotó: Anastasia Marsakova

Mikor jöttél rá, hogy készen állsz a tudás megosztására, nem csak befogadására?? Most már a Garden School csapatában vagy, mit jelent ez számodra??

Tájképi szakemberként projektekkel és kész kertekkel örvendeztettem meg az embereket. Eljött az a pont, amikor már nem volt elég számomra az ötletek megosztása, többre volt szükségem – hogy tapasztalatokat, tudást osszak meg, hogy magam is új tapasztalatokat szerezzek. A belső vágyam, hogy hasznos legyek, hogy igényt tartsak azokra az emberekre, akiknek szükségük van a tudásomra, amit meg kell osztanom – nyomasztóvá vált.

Így kerültem a Garden School projektbe. Ez egy nagybetűs profi csapat! Megtiszteltetés ilyen emberekkel együtt dolgozni! Örülök Szentpétervár városának, és valószínűleg mindenki hallott már a tájtervezés fejlődéséről az északi fővárosban. Megtaláltam, amit kerestem – más városokat, új barátokat, lehetőséget arra, hogy megosszam tapasztalataimat, új dolgokat tanuljak, inspirálódjak és tanuljak a legjobbaktól! Tudjátok, amikor egy terület iránt érdeklődő, hasonló gondolkodású emberek összejönnek – az energia feltöltődik, felgyorsul és ugyanabba az irányba visz benneteket.

Fotó: Anastasia Marsakova

Vannak olyan mesterek, akiknek a munkásságát követi? Kiknél szeretnék gyakornokoskodni?

Természetesen sok ilyen ember van. Szeretnék néhányat kiemelni: John Brooks, a világhírű tájépítész és szerző; Ilya Vasetsky, egy tájépítészeti zseni, aki az alapoktól kezdve építette fel tudását. Most nagyszabású projekteket csinál, a sztároknak. Én is csodálom tanárnőnket, Marina Jurijevna Tolsztikovát, úgy tűnik, hogy a tudása egyszerűen nem ismer határokat! Úgy tűnik számomra, hogy a kerttervezés világában nincs olyan kérdés, amiben ne lenne jártas.

Az ilyen emberek példaképek, ők gyújtják meg és adnak irányt a saját útjuknak. Szerettem volna ezek közül bármelyiküknél gyakornokoskodni!

______________________________________________________

Kihagyhatatlan anyagok:

30 Instagram-fiók a tervező számára:
Válogatás inspirációkból minden alkalomra

A lusta kert: a bölcs kertész 3 alapelve

Hogyan kell termeszteni egy tujafát? Egyszerű utasítások az ültetéshez és a gondozáshoz

30 YouTube-csatorna a kertről: mit nézhet még valaki, aki már mindent látott??

A tájépítészet újdonsült művelője?
10 osztály van egy 20 éves tapasztalattal rendelkező tervezőtől.
Kezdje el az ingyenes tanfolyamot itt.