Kerítés, fedélzet, állandó pavilon vagy új műhely telepítése engedélyek és építési szabályok ismeretét igényli. Egy másik fontos része az alapra történő építkezésnek a fagyhatármélység megértése annak érdekében, hogy a szerkezet hosszú éveken át kitartson, és ne szenvedjen szerkezeti károkat, amelyeket a fagykár okozhat.

Míg a fagyhatár fogalma univerzális, a tényleges fagyhatár mélysége helytől függően változik. A talaj tartalma, a nedvességtartalom és az egész évi átlaghőmérséklet mind befolyásolja a fagyhatárt. Fontos, hogy a projekt megtervezése előtt a helyi építési előírásokból megtudja a pontos előírt fagyhatármélységet. Ha időt szán a tervezésre, az segít megbizonyosodni arról, hogy a megfelelő mennyiségű anyaggal rendelkezik, és hogy a talapzatot biztonságosan be lehet építeni a talajba a fagyhatár alá.

1. A fagyhatár az a mélység, ahol a talajvíz megfagy.

Meg kell érteni, hogy mi a fagyhatár, és hogyan kell meghatározni a fagyhatár mélységét, hogy fel tudjuk fogni az épületek vagy egyéb építmények építésével kapcsolatos kockázatokat. A talaj nedvességet tartalmaz, amelyet a növények és az állatok az élethez és a gyarapodáshoz használnak, azonban amikor a hideg időjárás elér, a talajvíz fagyni és tágulni kezd, nyomva és összenyomva a fagyott földben lévő tárgyakat.

A fagyhatárvonalakat jellemzően a nedvesség és a talaj nedvességtartalma, valamint a régió átlaghőmérséklete határozza meg. A pontos mélység vizsgálata a fagycsövek néven ismert műszerekre támaszkodik, amelyek egy kis üreges csőből állnak, amelyet a fagyott talajba fúrt lyukba helyeznek. A tesztelők egy zacskó vizet tesznek a csőbe, amelybe mérési mutatókat helyeznek, és a mélységet a víz megfagyásának vonala alapján határozzák meg. Mindig tájékozódjon a helyi építési előírásokból, hogy megtudja, milyen mélységben engedélyezett a lábazat telepítése.

2. A fagyvonal mélysége az Egyesült Államokban nagyon eltérő.

Az időjárás az Egyesült Államokban nem állandó, ezért logikus, hogy az ország hidegebb területein más a fagyhatár mélysége, mint az ország melegebb területein. Ezt a változékonyságot szem előtt tartva, szükséges a helyi építési szabályzatok, valamint a fagyhatár-mélységtérképek ellenőrzése, hogy pontos képet kapjon arról, milyen mélyre kell ásnia a fedélzeti lábazatok, kerítésoszlopok és alapítványok telepítéséhez.

A területének aktuális fagyszintjéről pontos, naprakész információkért az Országos Meteorológiai Szolgálat országos fagyhatár-mélységtérképet biztosít, amelyre a cím vagy az irányítószám megadásával lehet hivatkozni. Ne feledje, hogy ez a térkép csak az aktuális fagyhatármélységet jelzi, így ha nyár közepén ellenőrzi, akkor a legtöbb helyen nem lesz fagy. Alternatívaként számos fagyhatár-mélységtérkép létezik, amelyek a régió átlagos fagyhatár-maximumát mutatják.

3. A fagykár károsíthatja az alapokat, a talpazatokat és más fontos szerkezeti elemeket.

Ha az oszlopokat, alapokat, talpazatokat és egyéb támasztékokat a fagyhatár fölé telepítik, a szerkezetek kiszolgáltatottá válnak a jelentős károknak, amelyeket a fagyás okozhat. A fagykár akkor következik be, amikor a talajban lévő víz megfagy és kitágul, fagylencsének nevezett jégzsebet képezve. Ez a lencse fokozatos tágulásával felfelé nyomja a szennyeződéseket, köveket és egyéb tárgyakat. Az eredmény a megkeményedett föld kaotikus mozgása, amely elegendő erővel bír ahhoz, hogy oszlopokat hajlítson meg, sziklákat törjön össze és egész épületek alapjait mozdítsa el.

Még azután is, hogy a fagylencse elolvad, és a föld visszahelyeződik a helyére, az építmény valószínűleg kiegyensúlyozatlan és sérült marad. A szerkezeti támaszok legalább két méterrel a maximális fagymélység alatti ponton történő telepítése azonban olyan horgonyt biztosít, amely segít megakadályozni, hogy a szerkezetet felfelé nyomja és helyéről elmozdítsa.

4. A legtöbb építési szabályzat tartalmaz fagymélységi követelményeket.

Számos forrás áll rendelkezésre az adott város, állam vagy régió átlagos fagyhatárának meghatározásához, bár fontos megjegyezni, hogy az építési projekteknél a fő hivatkozási alapnak a helyi építési szabályzatnak kell lennie. Ezeket az előírásokat, beleértve a fagyhatár mélységét is, aprólékosan naprakészen tartják, hogy a legjobb információkat nyújtsák a terület szakembereinek széles köre számára, hogy a kereskedelmi, ipari és lakossági építkezések megfeleljenek a helyi önkormányzat és az állam által bevezetett biztonsági korlátozásoknak.

Tekintettel arra, hogy a fagyhatár által érintett legtöbb építési projekthez építési engedély szükséges, a fagyhatár mélységének ellenőrzése nem jelenthet problémát. Csak kérje az információt az engedélykérelem benyújtásakor, vagy nézze meg a helyi építési szabályzatot a kormány honlapján.

5. Egyes projekteknél szükség lehet az oldalsó fagyhatármélység figyelembevételére.

A projekt tervezési szakasza a legjobb időpont a helyi fagyhatár mélységének és a szerkezetre gyakorolt hatásának meghatározására. Néhány projektet anélkül is el lehet végezni, hogy a fagyhatárra különösebb figyelmet fordítanánk, mint például egy félig állandó pavilon építése, amely egy teraszon vagy fedélzeten helyezkedik el. Az olyan projektek esetében azonban, amelyeknek a talajban szerkezeti támaszai vannak, a fagyhatár mélysége kulcsfontosságú tényező, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni.

A fagyhatár mélysége által befolyásolható feladatok közé tartozik egy új fedélzet építése, kerítés felállítása, támfal telepítése vagy egy műhely alapozásának kiöntése. Bár a fagykár évente csak néhány centiméterrel mozdítja el a talajt, ez repedezett alapokat, kettéhasadt kerítésoszlopokat és nem biztonságos fedélzeteket eredményezhet, ha a támasztékokat nem a fagyhatár alá telepítik, hogy megakadályozzák a téli hónapokban bekövetkező jelentős elmozdulást.