A kertészkedés ősi gyakorlat, ezért tele van ősi bölcsességekkel és mitikus legendákkal. Akár tapasztalt zöld hüvelykujjú vagy, akár kezdő kertész vagy, könnyű bedőlni ezeknek a furcsa kertészeti mondáknak, amelyek bőven el vannak szórva könyvekben, blogokban és szomszédi tanácsokban. Végül is, ha a nagymamának bevált, akkor nekünk is beválik, nem igaz? Nem mindig.

Tartsanak velünk, hogy megfejtsük a tíz legkülönösebb kertészeti mítoszt, és szétválasszuk a tényeket a kitalációktól. Szóval, húzzátok fel a kertészkesztyűt, és készüljetek fel, hogy beleássátok magatokat.

1. Ássuk el a rozsdás szögeket a talajminőség javítása érdekében!

Úgy tűnik, ez a mítosz a kémia alapvető megértéséből ered. A vas alapvető növényi tápanyag, miért ne adhatnánk tehát vasat a talajhoz néhány régi szög segítségével?

Igen, a növényeknek vasra van szükségük, és igen, a szögek rozsdásodnak, mert a vas reakcióba lép az oxigénnel. A keletkező vas-oxid, más néven rozsda azonban nem olyan formában van, amelyet a növények könnyen fel tudnak venni. A vasnak oldható formában kell lennie ahhoz, hogy a növények felvehessék a talajból. Ha a növényei a vashiány jeleit mutatják, fontolja meg, hogy komposztot vagy speciálisan vasban gazdag műtrágyát adjon a talajhoz.

2. Az emberi haj elriasztja a kártevőket.

A természettel való békés együttélésre tett ősrégi kísérletként néhány kertész humánus módszereket kezdett keresni arra, hogy elriassza a vadállatokat értékes növényeiktől. Az ötlet egyszerű volt: az emberi haj nyesedékeket szétszórva a kertjükben, azt remélték, hogy a szag utánozza az emberi jelenlétet, és elriasztja az olyan állatokat, mint az őzek és a nyulak, így a kertjeik biztonságban maradnak.

Kiderült, hogy van ebben egy cseppnyi igazság. Néhány kertész sikerről számolt be, amikor az emberi hajat használta elriasztóként, és az elmélet szerint az emberi szag segíthet sakkban tartani bizonyos vadon élő állatokat. Arról nem is beszélve, hogy a hajszálak bomlásával valójában létfontosságú tápanyagokat juttat a talajba.

3. Beszélj a növényeidhez, hogy segítsd őket a növekedésben!

Ez a mítosz valószínűleg egy kis költői antropomorfizmusból ered, abból a romantikus elképzelésből, hogy lombos társaink reagálnak a hangunkra és a jelenlétünkre, és jól érzik magukat az emberi beszélgetés hangjain.

Bár ez elég furcsán hangzik, kiderült, hogy van benne némi igazság… legalábbis a nők esetében. A Királyi Kertészeti Társaság egy lenyűgöző kísérletében felfedezték, hogy a női hang jelentős lökést adhat a növények növekedésének – különösen a paradicsomnak. Ez az érdekes tanulmány megállapította, hogy a női hangot hallgató paradicsompalánták 1-2 hüvelykkel magasabbra nőttek, mint azok, amelyek férfihangnak voltak kitéve. Valószínűleg a növények a vokális hang rezgéseire reagálnak. Bármi is legyen az oka, a növényekhez való beszélgetés biztosan nem árt nekik vagy neked.

4. Ássuk el a banánhéjat, hogy segítsük a rózsák virágzását

A banán táplálkozási erőmű, és úgy tűnik, hogy a gyakran figyelmen kívül hagyott héját a kertészek felismerték, mint hatásos titkos fegyvert. A magas káliumtartalmú – a rózsák által kedvelt alapvető tápanyag – banánhéjat gyakran emlegetik környezetbarát és megfizethető megoldásként az erős, virágzó rózsák számára.

Bár a banánhéj valóban jó mennyiségű káliumot, foszfort és más tápanyagokat tartalmaz, nem a leghatékonyabb módja a növények egészségének fokozására, ha a rózsák közelébe temetjük. Jobb megoldás, ha kiegyensúlyozott rózsatrágyát használsz, amely minden szükséges tápanyagot a megfelelő arányban tartalmaz, és a banánhéjat egyszerűen a komposzthalomba teszed.

5. A diófa alatt semmi sem nő

A diófákat régóta azzal vádolják, hogy titkos fegyvert rejtenek magukban a konkurencia kiiktatására – a juglont, egy olyan vegyi anyagot, amely képes gátolni bizonyos más növények növekedését. Ez vezetett ahhoz az elterjedt mítoszhoz, hogy a diófa alatt semmi sem nő.

Kiderült, hogy ez legalább részben igaz. Egyes növények nem tudnak jól fejlődni a diófa alatt, sőt, némelyik el is pusztulhat. A PennState Extension azonban egy átfogó listát tesz közzé a juglontűrő növényekről.

6. Pisilj a citromfádra

A kertészeti tanácsok világa néha kissé, nos, személyessé válhat. Az egyik ilyen mítosz szerint a citromfád egészségének titka az lehet, ha rápisilsz a citromfádra. Ez abból a tényből ered, hogy a vizelet magas nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú – mindezek alapvető növényi tápanyagok.

Az emberi vizelet valóban olcsó, környezetbarát trágya lehet, feltéve, hogy helyesen használják. Bár a vizelet általában steril, győződjünk meg arról, hogy a vizeletet szolgáltató személy nem beteg, és nem szed olyan gyógyszereket, amelyek hatással lehetnek a növényekre. Van azonban rengeteg szerves trágya, amely helyettük is megteszi a hatását. Ha úgy dönt, hogy kipróbálja ezt, maradjon a heti egyszeri alkalomnál – a túl sok jó dolog gyorsan rosszra fordulhat!

7. A sör segít a gyepednek növekedni

Ez a mítosz abból a hiedelemből fakad, hogy a sörben lévő cukrok és élesztő táplálhatják a gyepet, és buja zöld növekedésre ösztönözhetik. Csábító gondolat: élvezni egy hideg sört, miközben egyúttal a kertedet is ápolod. Szinte túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, nem igaz?

Sajnos, bármennyire is vonzó a mítosz, a sör nem varázsital a szép gyephez. Bár nem valószínű, hogy árt a fűnek, de a növekedést sem fogja jelentősen elősegíteni. A sörben lévő tápanyagok nyomokban sem hasonlíthatók a speciálisan kifejlesztett gyeptrágyákhoz.

8. A kávézacc savasítja a talajt

Kávéimádók, ez nektek szól. Köztudott, hogy a kávé savas, így könnyű megtenni az ugrást, és azt feltételezni, hogy a használt kávézaccnak is annak kell lennie. A mítosz azt sugallja, hogy ez a kávézacc nagyszerű módja lehet a talaj savanyításának az alacsonyabb pH-t kedvelő növények, például az azáleák vagy az áfonya számára.

Kiderült azonban, hogy ez a mítosz hamis. Bár a kávé valóban savas, mire a kávézaccot lefőzik, a sav nagy része már kioldódott, így a kávézacc közel semleges pH-jú marad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kávézaccot a szeméttelepre kell dobni. A használt kávézacc más módon is fantasztikus kiegészítője lehet a komposzthalomnak vagy a kertnek. Gazdag szerves anyagokban, amelyek javítják a talaj szerkezetét, fokozzák a vízvisszatartást, és támogatják a hasznos mikroorganizmusok egészséges populációját.

9. Ültessünk burgonyát nagypénteken

Ez a régi népi hiedelem valószínűleg a nagypéntek időzítéséből ered, amely sok régióban gyakran egybeesik az ültetési szezon kezdetével. Igaz, hogy a burgonyát tavasszal kell ültetni. A burgonya – vagy bármely más növény – ültetésének legjobb időpontja azonban a helyi éghajlati viszonyoktól és a növény különleges igényeitől függ, nem pedig a naptárban szereplő dátumtól.

10. Ha cukrot adunk a talajhoz, édesebb lesz a paradicsom íze

Ki ne szeretne egy édes, lédús paradicsomot frissen a tőkéről? A tökéletes paradicsom keresésében egyes kertészek arra esküsznek, hogy cukrot adnak a talajhoz. Úgy gondolják, hogy a talajban lévő hozzáadott édesség közvetlenül édesebb gyümölcsöt eredményez.

Bár ez egy bájos ötlet, a paradicsom édességét nem a talaj cukortartalma határozza meg. A paradicsom édességének valódi forrása a növény genetikája és a fotoszintézis folyamata. Minden paradicsomfajtának megvan a velejárója az édességnek. Bizonyos fajták a genetikai felépítésüknek köszönhetően természetes módon édesebbek, mint mások. A növény fotoszintézis folyamata – amelynek során a növény a napfény segítségével a vizet és a szén-dioxidot glükózzá, a növény növekedését tápláló cukorrá alakítja – határozza meg a paradicsom cukortartalmát.