Az épület kerülete mentén elhelyezkedő vak területek védik az alapot a csapadéktól. Segítik a meleget, ami végső soron befolyásolja az épület kedvező körülményeit. Ezért ezek jó állapotban tartása fontos feladat. Már a vak terület felállításának szakaszában figyelembe kell venni azokat a finomságokat, amelyek segítenek kevesebb időt fordítani a karbantartásra és javításra.

Beton felületkezelés

Vasalás cementtel

A vak terület kiöntésének nem megfelelő technológiájával az elkezd leválni, megrepedni, eltörni és használhatatlanná válik. A pusztítás (pusztítás) az alapra költözik. Ennek elkerülése érdekében meg kell értenie a beton gyengeségeit. A cement nagyon érzékeny a hidrogéntartalom átlaghoz képesti változására. A lúgok és a sav egyaránt romboló hatásúak, ezért gondosan le kell zárni a vak területet. Fóliát helyeznek alá, az oldalakat védőanyagokkal borítják.

A vízcement indexnek 0,2-nek kell lennie. Egy rész cementnek 0,2 rész víznek kell lennie. Ezzel az arányszámmal azonban az oldat túl kemény lesz, ezért 0,3 – 0,5-re készül. A felesleges víz gyorsan csökkenti a beton szilárdságát. A vak területet szegmensenként kell kitölteni, a különböző zsugorodási arányok miatt a hosszú szalagok szétrepednek. Armatúrát használnak. A levegő eltávolítása kézi vibrátorokkal történik.

Az így elkészített vak terület kellő szilárdságú lesz. A felső réteg azonban védelemre szorul. Ez a következő két fő szempontnak köszönhető:

1. mechanikai;
2. fizikai folyamatok.

A vak területet befolyásolja az időjárás, a tisztítóeszközök, a cipők hatása. A felső réteg elhasználódik, csökken a bevonat vastagsága. A második a betonképzés folyamatához kapcsolódik. A víz a legkönnyebb anyag az oldatban, ezért kiszorul a felszínre. A párolgás során héjak, pórusok maradnak, minél mélyebben a betontest belsejében, annál kisebbek a pórusok. Amikor a víz behatol a pórusokba és megfagy, pusztító erőt fejt ki, összetöri a betont. A vasalás segít megoldani a problémát.

A folyamat rövid leírása

A vasalás a betonburkolat cementhabarccsal történő kezelése. A cement, mivel nehezebb a víznél, behatol a pórusokba és eltömíti azokat. A következő mutatók növekednek:

• erő;
• vízszigetelés.

A törékenység, a hámlás eltűnik. A cementen kívül más komponensek is hozzáadhatók a keverékhez a felület minőségének javítása érdekében. Egyesek teljesen helyettesíthetik a cementet. A vasalás fő célját – a pórusok eltömődését – azonban el kell érni.

A kompozíciók típusai vasaláshoz

A leggyakoribb komponens a tiszta cement. Jobb, ha 400, 500 márkát vesz. A fogyasztás csökkentése érdekében adjon hozzá homokot. Ennek azonban tisztának, agyagszennyeződésektől mentesnek kell lennie.

A vizet a homok és az agyag elválasztására használják. Mosás után a homokot megszárítjuk, szitán átszitáljuk. A homok frakcióinak közepesnek, nagynak kell lenniük.

Felhasználhatja az ipari, bányászati, elektromos, vegyipari és egyéb iparágak hulladékait. Egyes keverékek korundot, folyékony üveget, nátrium-aluminátot tartalmaznak. A plaszticitás érdekében lágyítószereket adnak hozzá. Például a keverék mészpaszta térfogatának 10%-ának hozzáadásával mozgékony masszát kapunk.

A folyékony üveg tömege is 10%. Egy ilyen bevonat után a felület tükörré válik. A nátrium-aluminát vízlepergető tulajdonságokkal rendelkezik, és antisztatikusként működik.

Vasalási módszerek

A módszer megválasztása a technológiai folyamattól függ:

• száraz;
• nedves;
• polimerek felhasználásával.

Ha a vasalást közvetlenül a vakterület kiöntése után végezzük, akkor száraz módszert alkalmazunk. Ez a legmegbízhatóbb, legegyszerűbb, összehasonlítva másokkal. Ha a beton megszilárdult, csak a második vagy a harmadik használható. Alkalmasak a megsemmisült szilárdsági fólia helyreállítására.

száraz vasalás

A módszert a vak terület öntése során alkalmazzák. Feldolgozás előtt várjon legalább két órát, hogy az oldat leülepedjen. A víz felszivárog a felszínre. Készítse elő a munkakeveréket. Kiváló minőségű cementet igényel – 400 és több. Ha a cement a hosszan tartó tárolás miatt megsült, gyúrni kell, szitán át kell szitálni. A szitacellák mérete körülbelül 3 mm. Ha a cement erősen megtapadt, nem fog vasalni. Alapozásra, falazóhabarcsra rakható.

száraz módszer

A fő komponens fogyasztásának csökkentése érdekében szitált homokot adnak hozzá. Az arány 1:1 arányban van kiválasztva. Hozzáadhat más összetevőket, például festéket. Egy keveréket öntünk a vak terület kis felületére kis rétegben, hogy a víz felszívódjon benne. A réteg körülbelül 3 mm. Ha kevés a víz, permetezhet a szórófejes flakonból, de vigyázzon, hogy ne legyen túl sok víz. Jobb a permetezés előtt megtenni, akkor a felesleges víz eltávolítható.

Amikor a vakterület felületén habarcs alakult ki, az aljzatba dörzsöljük, szilárd bázisú reszelővel eltömítve a beton pórusait. Simának kell lennie, hogy ne karcolja meg a vak területet. A leírt anyag rövid áttekintése itt tekinthető meg:

Nedves összetétel

A vasalást betonozás után vagy régi felületeken végezzük. A beton érése a levegő hőmérsékletétől függ. A fenti táblázatból látható, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban megy végbe a kikeményedés.

A hőmérséklet hatása a kötési sebességre

A feltöltést meleg időben kell elvégezni. Fűtheti a monolitot, többféle mód van, de ez további munka, pénzkidobás. A beton "szereti" a nedvességet, nedves környezetre van szükség. Ezt megtehetjük például úgy, hogy a felületet fóliával vonjuk be. Némelyiket fűrészporral meghintjük, ruhával letakarják, vízzel felöntik. Kiderül, hogy egy hőszigetelő réteg, amely csökkenti a beton hőmérsékletét.

Reszelővel dörzsöljük

A cementkeveréket az előző módszerhez hasonlóan, vízzel külön keverve állítják elő, ez leegyszerűsíti a habarcs gyártását. A víz mennyiségének csökkentése érdekében a mésztészta teljes térfogatának 10% -át adják a keverékhez – az oldat műanyagnak bizonyul, kevésbé hajlamos a repedésre. Gondoskodni kell arról, hogy a vak terület tiszta legyen a törmeléktől, zsíros foltoktól, mivel az oldat nem tapad a felületre. Ha aggodalomra ad okot, hogy a felület nem elég tiszta, jobb, ha alapozóval kezeli.

Vasalás polimer vegyületekkel

A cementhabarcsokon kívül polimerek is használhatók:

• száraz;
• folyékony.

Egy népszerű száraz anyag a poliuretán. A betonbevonat nedves felületére hordják fel, 2-3 mm-es réteggel, reszelővel egyenletesen dörzsölve az alapra. A keverék behatol a betonba, eltömíti a pórusokat. A megmunkált felület erős, nedvességálló.

Polimer kezelés

Folyékony keverékekből a folyékony üveg gyakori. Hozzáadható a cementkeverékhez, vagy külön is. Vigye fel teljesen megkötött, megtisztított aljzatra. Száradás után polírozható, az alap fényes lesz.

Önbevonatoló vakfelületek betonból

A vak terület (részek) kiöntése után kezdődik a vasalás. Először készítsen száraz keveréket, vagy vásároljon készen. Szitáljuk át a kívánt lyukméretű szitán. Ezután szórjuk a felületre. Nem szükséges biztosítani, hogy a réteg mindenhol egyenletes legyen. Fugázáskor az egyenetlenségek korrigálhatók. Kis területeken kell feldolgozni, mivel a keverék gyorsan megkeményedik. A feldolgozás után a felületet fóliával borítják, lépjen a következő részre.

A már megszilárdult és megszilárdult szerkezetek feldolgozása nedves úton történik. A felületek tapadása gyenge, ezért az alapot gondosan meg kell tisztítani és alapozóval kell kezelni. Az üzletekben általában hígított oldatot árulnak kis mennyiségű hatóanyaggal, az ilyen folyadékok nem működnek. Jobb koncentrátumot vásárolni, legalább 12% hatóanyag-tartalmú keveréket készíteni. A folyamat többi része hasonló az előzőhöz.

Ha a vak területet megfelelően kitöltik, majd védőkeverékkel kezelik, sokkal tovább fog működni, mint a kezeletlen, miközben megtartja szilárdsági jellemzőit. Az utolsó videó bemutatja a folyamatot a kiöntéstől a teljes befejezésig: