Fotó: ucsd.edu

Egyes neves asztalosok azt állítják, hogy a szalagfűrész a legfontosabb álló szerszám a műhelyben, még az asztali fűrésznél is értékesebb. Én például még nem húztam ki az asztali fűrészemet, és nem kínáltam fel egy árverésen; de egyet kell értenem azzal, hogy a szalagfűrész nagyon hasznos eszköz.

Az asztali fűrésszel ellentétben a szalagfűrész jól használható szabadkézi vágásra. Ez az egyik oka annak, hogy az ívek vágása könnyűnek tűnik vele, legyen szó székülésekről, íves szegélyekről vagy lekerekített asztallapokról. Semmi sem teszi könnyebbé az összetett vágást, mint a szalagfűrész. (Az összetett vágások olyanok, mint például az ívelt bútorlábak készítéséhez szükségesek, amikor egy négyzet alakú anyagdarabot az egyik oldalon levágunk, a levágott részeket visszahelyezzük, majd a szomszédos oldalt is levágjuk.) A szalagfűrész vágási mélysége páratlan. Ez többek között azt jelenti, hogy ha ismétlődő fűrészmunkát végez, a szalagfűrész időt takarít meg, mivel lehetővé teszi, hogy egy kötegben több fadarabot vágjon át, hogy azonos alkatrészeket készítsen.

A szalagfűrész ideális a jelentős vastagságú fűrészáru vágásához. És a széles fűrészáru újrafűrészeléséhez (ritkításához). És ívek vágására is. Egy bútorkészítő barátom szerint a szalagfűrész nélkülözhetetlen a székülések, kötények, vagy bármilyen nem szigorúan egyenes vonalú vágás megformálásához. Ahogy a neve is mutatja, ez a szerszám egy szalag alakú pengére támaszkodik. A penge egy zárt acélhurok, amely két kerék körül kering, egymás felett. Az alsó kereket egy motor hajtja, általában csigák vagy fogaskerekek segítségével.

Itt kell megjegyeznem, hogy léteznek kisebb, három kerékkel rendelkező asztali kézifűrészek. A harmadik kerék a fűrész hátsó részén helyezkedik el, így a fűrészlap nem fel-le, hanem háromszög alakú pályát követ. Ez azt jelenti, hogy a viszonylag kis méretű fűrész torka sokkal mélyebb, mint egy hasonló méretű háromkerekű modellé.

Az extra mélység hasznos a nagyméretű munkadarabok tekercselésénél. Ennek azonban ára van, mivel a puszta vágási teljesítmény csökken, és a fűrész megadott teljesítményénél vagy annak közelében történő fakivágás megterhelheti a fűrészt, és több füstöt és csikorgást produkálhat, mint vágást. Ha egy univerzális fűrészt szeretne, vegyen kétkerekűt; ha egy masszívabb kirakófűrészt szeretne a panelek körüli görgetéshez, akkor egy háromkerekű lehet a megoldás az Ön számára.

Maga a fűrészlap egy fémházban van elhelyezve, amely csak ott látható, ahol a vágási munka történik, közvetlenül a munkaasztal fölött. A pengét kétféle késvezető tartja egyenesben. Az egyik készlet az asztallap alatt van rögzítve, a másik pedig az asztal felett különböző magasságban állítható. A kerék feszességét a felső kerékházon található állítóelem állítja be. Egy másik beállítás a penge követését szabályozza, amelynek a kerekek középpontjában kell haladnia.

A penge egy irányban nagy sebességgel halad, általában két-háromezer láb/perc sebességgel.

A szalagfűrészek nagyon változatosak, a nagyméretűekkel óriási mamutfenyőket fűrészeltek fűrészáruvá; számos manapság nagyon népszerű modell elfér a padon. A szerszám méretét a fűrész torkolatának mélysége határozza meg, vagyis a fűrészlap és a szerszám hátsó részén lévő függőleges ház közötti távolság (amelyet viszont a kerekek átmérője határoz meg, amelyeken a fűrész forog). (A szokásos otthoni műhelyméretek közé tartoznak a tíz-, tizenkét-, tizennégy-, tizenhat- és tizennyolc hüvelykes méretek, de az iparban gyakoriak az akár negyvennyolc hüvelykes torokkal rendelkező szalagfűrészek. A szerszám kapacitását a szerszámmal végezhető vágás mélységével azonosítják. A tizenkét hüvelykes szalagfűrész a legtöbb otthoni műhelymunkához megfelelő, jellemzően hat hüvelykes kapacitásig vág. (Az asztalosok jól teszik, ha nagyobb, esetleg tizenhat vagy húsz hüvelykes torokkal rendelkező fűrészgépet választanak.)

A szalagfűrészekhez való pengék többféle méretben és típusban kaphatók. Mindegyiket a hüvelykenkénti pontok (fogak) száma, a penge nyomtávja (vastagsága) és szélessége alapján azonosítják. A legtöbb szalagfűrészlap nyolcad hüvelyk és fél hüvelyk közötti szélességű, bár nagyobb gépekben ennél nagyobb lapok is megtalálhatók. A fogak távolsága és elrendezése attól függően változik, hogy milyen célra használják a fűrészlapot.

Minél keskenyebb a penge, annál szűkebb a vele vágható ív. Egy nyolc hüvelyk széles penge körülbelül negyed hüvelyk sugarat vág; egy negyed hüvelyk széles penge háromnegyed hüvelyk lyukat vág; egy háromnyolcad penge egy hüvelyk sugarat; és egy fél hüvelyk széles penge nem szűkebb, mint egy másfél negyed hüvelyk ív.

A szablya és más fűrészlapokhoz hasonlóan a fémek vágására több, kisebb fogazat alkalmas (hüvelykenként huszonnégy fogazat), míg a fa vágására kevesebb, nagyobb fogazat. A durva fogazású szalagfűrészlap, amelynek fogazata mondjuk hat fog per hüvelyk, a legjobban a vastag faanyag durva vágására alkalmas, míg a finomabb fogazat simább vágást eredményez.

A szalagfűrészlapoknak is különböző típusú fogai vannak. Vannak olyanok, amelyeknél a vágófogak mindkét oldalra vannak állítva, mint a kézifűrésznél, de a fogak között nem állított fogak, ún. gereblyék vannak; másoknak hullámos fogazásúak, amelyeken a fogak a szalag vastagságától nagyobb (majd kisebb) távolságra vannak egymás után állítva, ami a hullámos megjelenést eredményezi. A hullámos fogazású pengék leginkább fémek vágására alkalmasak, míg a rakerfogakkal ellátott pengék, amelyek hatékonyan távolítják el a hulladékot a vágásnyílásból, fához és durva fémekhez a legalkalmasabbak.

A fogatlan pengéket kerámiák, műanyagok vágására és egyéb anyagok nagyon sima vágására használják. A fogatlan pengék vágóélét egy olyan felület alkotja, amelynek a fogaihoz volfrámkarbid forgácsok vannak kötve.

A fogak profilja is változik. A kihagyófogú pengéknek mély hornyai vannak, és jó választás általános famegmunkáláshoz. A nagyon sima vágáshoz (amit lassabb tempóban végeznek) a normál vagy normál fogazatú a legjobb. Nagy sebességű vágáshoz (amely durvább vágást hagy maga után) a horog- vagy kardfogú pengék a megfelelőek.

Ha azonban kis szalagfűrészed van, akkor előfordulhat, hogy a szokásos szabványok nem igazán érvényesek. Sok kisebb fűrész a legjobb munkát egy keskenyebb (mondjuk egy negyed hüvelyk széles) pengével végzi, nem pedig egy fél vagy háromnegyed hüvelykes szalagfűrészlappal. Vásároljon bimetálfűrészlapokat (ezek fogait kobaltacélból készült csíkból vágják, amelyet a fogak vágása előtt elektronhegesztéssel egy rugóacél-nyersanyaghoz hegesztenek). Ezek erősebbek és tovább tartanak.

A hétvégi szalagfűrészelőnek, aki kis méretű szalagfűrészt használ, egy bimetál, kampófogú, hat fogú szalagfűrészlapot javasolnék mindenféle munkához.

A szalagfűrész asztala általában kicsi (egy láb négyzetméter, plusz-mínusz), de ne hagyja magát becsapni: A fűrész hosszú anyagdarabokat is tud és fog vágni, és amikor a szerszámot a műhelyben elhelyezi, mindkét oldalon jelentős helyet kell hagynia. Az asztalnak rendelkeznie kell egy levehető és állítható kerítéssel, amely vezetőként szolgál, valamint egy állítható gérvágó kerítéssel. Magának az asztalnak dönthetőnek kell lennie; ha az Ön által fontolgatott modell fix asztallal rendelkezik, nézzen egy kicsit tovább, és keressen olyat, amelyik dönthető. Egyes modelleket egy kényelmes variációval árulnak, nevezetesen, hogy a ház, benne a szalagfűrészlappal és a csigákkal, az asztalhoz képest dönthető, nem pedig fordítva. Ennek az az előnye, hogy a kezelőnek megmarad a megszokott, vízszintes munkaasztal, amelyen a munkát bemutathatja.