A növénytáp ugyanaz, mint a műtrágya? Röviden: nem. Bár mindkettő hozzájárul a növény általános egészségéhez és növekedéséhez, vannak különbségek, amelyek megkülönböztetik őket. Sajnos a kifejezéseket gyakran felcserélve használják, ami zavart okoz a növénytáp és a műtrágya között.

Először is, mi az a növénytáp? A növények állítják elő a levegőből, vízből, napfényből és a talajban lévő tápanyagokból származó elemek felhasználásával. A műtrágya szintén a növények tápláléka, de természetes vagy szintetikus tápanyagok keverékéből származik, amelyet a talajhoz vagy a vízhez adnak (vagy néha a lombozatra juttatnak), hogy kiegészítsék a növény egészségét és növekedését.

Mielőtt rátérnénk a műtrágya és a növénytáp közötti finomabb különbségekre, tisztázni kell a folyékony műtrágya és a növénytáp kérdését is. A folyékony műtrágyát néha beltéri növénytáplálékként jelölik, de csak a növények képesek növénytáplálékot előállítani.

A növények maguk állítják elő a táplálékukat – nem lehet megvenni.

Szóval, miből is áll pontosan a növényi táplálék? A növények által termelt melléktermék, amely a vizet, a szén-dioxidot, a napfényt és a talaj tápanyagait alakítja át saját táplálékává. Az egyszerű cukor az elsődleges válasz arra, hogy mi van a növényi táplálékban, amely akkor jön létre, amikor a lombozaton keresztül bevitt szén-dioxid a klorofillal keveredve kloroplasztiszokat alkot, amelyek a szén-dioxiddal egyesülve cukorrá alakulnak.

A növények úgy állítják elő saját táplálékukat, hogy gyökereiken keresztül tápanyagokat vesznek fel a talajból. A fotoszintézis során a növények a napfényt, a szén-dioxidot, az ásványi anyagokat és a vizet cukorrá (glükózzá) és oxigénné alakítják. Ezt az oxigént kibocsátják a légkörbe, és a cukrokat táplálékként használják fel.

A műtrágya egy olyan adalékanyag, amelyet előállíthatsz vagy vásárolhatsz.

A University of Minnesota Extension szerint a növények trágyázása a talajba juttatva biztosítja a növények egészséges növekedéséhez szükséges tápanyagokhoz való hozzáférést. A kertészek elkészíthetik saját műtrágyájukat, gyakran olyan hétköznapi háztartási alapanyagokból, mint a szódabikarbóna és az Epsom-só, vagy választhatnak a számos megvásárolható kereskedelmi márka közül.

A kereskedelmi forgalomban kapható műtrágyák különböző formákban léteznek: folyékony, granulált (akár lassan felszabaduló formulák, amelyek egy vegetációs időszakon át tartanak, akár gyorsan felszabaduló típusok az azonnali hatás érdekében), és tüskék. A műtrágyák lehetnek szerves vagy szervetlen műtrágyák. A legjobb választáshoz fontos ismerni a növény igényeit az élet különböző szakaszaiban.

Makrotápanyagok

A növényeknek a nitrogénre, a foszforra és a káliumra van szükségük.

• A nitrogén (N) támogatja a lombozat növekedését és elősegíti a csírázást.
• A foszfor (P) segíti a növények gyökér-, virág- és termésfejlődését, és hozzájárul a betegségekkel szembeni ellenálló képességhez.
• A kálium (K) a vízfelvétel és a betegségekkel szembeni ellenállás elősegítésével elősegíti a növények általános egészségét.

Ezt a három kritikus makrotápanyagot különböző arányban kombinálják, amit általában NPK-arányként említenek, hogy a különböző növénytípusokat megcélozzák. A kiegyensúlyozott műtrágya mindhárom elemet egyenlő mennyiségben tartalmazza.

A növényi makrotápanyagok szélesebb körű listája a következőket tartalmazza:

• Kalcium (Ca)
• Nitrogén (N)
• Kálium (K)
• Foszfor (P)
• Hidrogén (H)
• Oxigén (O)
• Kén (S)
• Magnézium (Mg)

Mikrotápanyagok

A makrotápanyagokon kívül a növényeknek kis mennyiségben bizonyos mikrotápanyagokra is szükségük van az egészséges növekedéshez. Egyes mikrotápanyagok nyomokban segítenek a betegségek leküzdésében, mások pedig a rovarokkal szembeni ellenállást segítik.

A cink például segíti a növények gyökérfejlődését és a fotoszintézist. A vas szintén szerepet játszik a fotoszintézisben, valamint a klorofilltermelésben. A bór a virágfejlődésben, az aminosavtermelésben és a cukortranszportban segít.

A műtrágyában gyakran előforduló mikrotápanyagok közé tartoznak a következők:

• Vas (Fe)
• Cink (Zn)
• Nikkel (Ni)
• Réz (Cu)
• Kobalt (Co)
• Klór (CI)
• Mangán (Mn)

A szerves trágyáknak hosszabb időbe telik a tápanyagok felszabadítása, mint a vegyszeres trágyáknak.

A szerves trágyák szénalapúak, és szerves anyagot adnak a talajhoz. Ez az anyag általában növényekből és állatokból származik, és tartalmazhat komposztált trágyát, csontlisztet és vérlisztet. Mivel a talajban le kell bomlaniuk ahhoz, hogy a növény számára hasznosak legyenek, a szerves trágyáknak hosszabb ideig tarthat, amíg hatásosak lesznek. Hatásuk azonban gyakran hosszabb ideig tart.

A szervetlen műtrágyák általában nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó szintetizált vegyi anyagokból származnak. Ezek a szintetikus műtrágyák általában erősen koncentráltak, és a növényeket táplálják, nem pedig a talajt javítják. Bár a kémiai tápanyagok "tisztább" formájúnak számítanak, és gyorsabban hatnak a vízben való oldhatóságuknak és a növényekre való közvetlen alkalmazásuknak köszönhetően, gyakran drágábbak, mint a szerves trágyák.

A túl sok műtrágya több kárt okozhat, mint hasznot.

Ha túl sok a jóból, az a növényeknek is árthat. A műtrágya (különösen a szervetlen formulák) túlzott kijuttatása műtrágyaégéshez vezethet, ami a gyökerek károsodását és sárga vagy barna lombozatot okoz, mivel a műtrágyában lévő sók túl sok nedvességet vonnak el.

A túltrágyázás arra is kényszerítheti a növényeket, hogy gyorsabban nőjenek, mint amennyit a gyökereik elbírnak, ami gyenge növényeket eredményezhet. A túl sok trágyázás egyéb eredményei közé tartoznak:

• A talajban lévő mikroorganizmusok károsodása.
• A talajban lévő túlzott mennyiségű só.
• Növénybetegségek, beleértve a gyökérrothadást és a vasklorózist.
• Nagyobb fogékonyság a kártevőkkel és betegségekkel szemben.

A műtrágyaégés elkerülése az alábbiakkal:

• A műtrágyatermékek címkéin szereplő utasítások betartásával.
• Lassan oldódó műtrágyák használata.
• Nem trágyázunk aszályos időszakban.
• Nem trágyázunk, ha a növény nedves.
• Komposzt használata a lassú trágyázáshoz.

Ha véletlenül túltrágyázunk egy növényt, a legjobb megoldás, ha vízzel átöblítjük a talajt, hogy eltávolítsuk a sókat.

A talaj pH-értéke megváltoztathatja a műtrágya hatékonyságát és azt, hogy a növény képes-e azt táplálékként felhasználni.

Fontos talajvizsgálatot végezni, hogy meghatározzuk a talaj pH-értékét, a talaj tápanyagszintjét és az egyes tápanyagok hozzáadandó mennyiségét. Ahol a pH 7,2-nél magasabb, ott a nitrogén és a foszfor nem oldódik könnyen. Ezért a növények nem tudják felvenni ezeket a makrotápanyagokat a talajból, hogy növényi táplálékot képezzenek. A nitrogénhiány levélhullást és a levélfejlődés ritkaságát okozhatja, míg a foszforhiány szintén ritkás leveleket és vörösesbarna aljzatot okozhat azoknál, amelyek megjelennek.

A magas pH-szint megakadályozhatja, hogy a növények hozzáférjenek a talajban lévő vashoz és más mikrotápanyagokhoz. A túl lúgos talaj szintén megakadályozza, hogy a növények cinkhez és más mikrotápanyagokhoz jussanak. Az elemi kén, az ammónium-szulfát és a tőzegmoha csökkentheti a talaj pH-értékét, bár az elemi kénnek hónapokig is eltarthat, amíg hatni kezd.

A rendkívül alacsony pH-érték vagy a savas talaj, a mangán és az alumínium szintje mérgező lehet a növényekre. Mezőgazdasági mész hozzáadásával csökkenthető a savasság és némileg növelhető a pH-szint.

Záró gondolatok

Összefoglalva: növényi táplálékot nem lehet vásárolni; a növények a fotoszintézis folyamatán keresztül maguk állítják elő a sajátjukat. De készíthet vagy vásárolhat komposztot, és megfelelő műtrágyát adhat hozzá a talaj javítása érdekében, lehetővé téve a növények számára, hogy a tápanyagokat a jobb egészség és növekedés érdekében felhasználják.

A növények trágyázása előtt fontos tudni, hogy mire van szükségük. Ez magában foglalja az egyes növények igényeinek megismerését és a talaj pH-értékének meghatározásához szükséges talajvizsgálatot. A növények nem tudják felvenni a növényi táplálékhoz szükséges tápanyagokat, ha a talaj pH-ja túl magas vagy alacsony.

Ha kiválasztott egy műtrágyát, mindenképpen kövesse a címkén található utasításokat. Használja az előírt mennyiséget; a túltrágyázás megégetheti a növényeket és károsíthatja a gyökereiket. Ezenkívül a kijuttatás után öntözze be a műtrágyát.