A mozaikot ősidők óta használják belsőépítészetre. Évezredeket túlélve nem veszítette el jelentőségét és korunkat. Bizonyára sok házak vagy lakások tulajdonosai szeretnek ilyen belső dekorációt. A mozaikfelületek hagyományos lerakásának módja azonban egy nagyon összetett művelet, amely mind a finiser magas szintű szakértelmét, mind pedig a művészi „vénát” igényli. Ezért a modern építési technológiák fejlődésével a gyártók, figyelembe véve az ilyen burkolatok népszerűségét, különféle bevonatokat fejlesztettek ki és indítottak gyártásba, amelyek hitelesen utánozzák a klasszikus mozaikokat.

A modern házakban az ilyen bevonatot leggyakrabban fürdőszobák felületeinek burkolására, konyhai "kötényekre" használják a falon a munkalap mentén, néha folyosókon vagy folyosókon. A fürdőszoba padlójára a mozaikot többféleképpen is le lehet rakni különböző technológiák segítségével. Ezért, ha itt az ideje, hogy javításokat végezzen ebben a helyiségben, fontolóra vehet egy ilyen érdekes lehetőséget.

A mozaik padlóburkolatok típusai

Sokféle mozaik létezik, amelyek különböznek egymástól a gyártás anyagában, valamint a telepítési technológiában. A legjobb lehetőség kiválasztásához jobban meg kell ismernie őket, meg kell tudnia, mik ezek.

Hagyományos mozaik

Hagyományosnak számít egy mozaik, amelyet különböző eredetű anyagok külön-külön töredékeiből raknak össze, amelyeket egy előre megtervezett művészeti táblában gyűjtenek össze, vagy véletlenszerűen helyeznek el. Az ilyen típusú felületi burkolatokhoz különféle fajtájú smalt, csorba csempék vagy természetes kő, illetve annak utánzata használható.

• A Smalt egy olvasztott átlátszatlan üveg, amelybe a gyártási folyamat során fém-oxidokat adnak, hogy bizonyos színt kapjanak. Nyugodtan a legősibb befejező anyagoknak tulajdonítható.

Napjainkban a smalt különböző méretű és formájú (helyes vagy adott összetett konfigurációjú) töredékek formájában készül, nagyon széles szín- és árnyalatválasztékban. Az anyag mozaik díszítő panelek készítésére szolgál. A Smalt nem nevezhető olcsó anyagnak, és leggyakrabban egyedi belsőépítészeti tervezésre készül.

• A törött és vágott kerámia csempe jó alternatíva lehet a smalt helyett. Jelenetpanelek is kirakhatók belőle, de leggyakrabban kaotikus sorrendben, szín és méret alapján választva ki az egyes töredékeket.

A közönséges kerámialapokból nagyon nehéz apró, egyenletes darabokat vágni. Ezért keményen kell dolgoznia, különböző méretű és formájú töredékekből gyűjteni a színben és mintában harmonikus mozaikokat.

Ennek az anyagnak az előnye a megfizethetőség. Ha sikerül összegyűjtenie rokonaitól és barátaitól a kerámiacsempék maradványait, amelyeket a javítások után megőriztek, akkor a burkolat (nevezetesen maga az anyag) semmibe sem kerül. Mozaik készítéséhez ebből az anyagból egy régi bontott csempe is alkalmas, ha meg lehetett tisztítani a ragasztórétegtől, amelyen korábban a felületen tartották.

• A természetes kő kiváló forrás lehet a mozaikpadló kialakításához is. Ma már a fogyasztóknak lehetőségük nyílik speciálisan erre a célra előkészített anyag vásárlására is, vagyis a kődarabok azonos vastagságúak és sima felületűek. A gyártók a piaci igényeket figyelembe véve különböző színben és méretben készítenek hasonló burkolatokat.

A kövek különféle módon rakhatók le, és belőlük, valamint más anyagokból esztétikus panelek készíthetők. A köveket egyébként speciális kopásálló festékekkel és lakkokkal lehet bevonni. A mozaikpanel díszítésének feladatát bizonyos mértékig ezzel a módszerrel meg lehet oldani.

• A mesterséges követ padlómozaik elemként is széles körben használják. Betonoldatból készül, amelyhez különféle színezékeket adnak, ami lehetővé teszi a kívánt formájú és méretű mozaik töredékek létrehozását.

A mozaik hagyományos technológiával történő lerakása nagyon hosszú időt vesz igénybe, mivel a kompozíció minden egyes töredéke leggyakrabban nagyon kicsi lineáris méretű. És külön van lefektetve, egy korábban a díszítendő felületre felvitt sematikus rajz szerint.

A padlóburkolathoz a kézművesek két technikát alkalmaznak a mozaiklapok lerakására:

1. Óvatosan ragassza fel a csempéket egy sima felületre egymástól bizonyos távolságra (3 ÷ 5 mm), majd töltse ki a töredékek közötti réseket fugázóval.
2. Ragasztóoldat felvitele a felületre és az előkészített mozaikelemek beleöntése. Ez a munkamódszer alkalmas töredékek kaotikus lerakására vagy azonos lineáris paraméterekkel rendelkező kőburkolat létrehozására.

Modern mozaik csempe lehetőségek

A befejező munka egyszerűsítése érdekében a gyártók modern anyagokat fejlesztettek ki, amelyek nagyban leegyszerűsítik a mozaikfedés megvalósítását. Használatukkal a felületburkolat néhány óra alatt elkészíthető:

• Közönséges kerámia csempe, felületére mozaikot imitáló domborművel. Ennek az anyagnak az előnye a fugázást igénylő hézagok kis száma. Az egész födémek hátránya az összetett minták létrehozásának lehetőségének hiánya. Ezenkívül a burkolólapok merev szerkezete nem teszi lehetővé az anyag felhasználását ívelt felületekre anélkül, hogy apró elemekre vágnánk.
• A rugalmas mozaiklapok egyedi kis darabokból állnak, amelyek üvegszálas hálóhoz vagy szövethez vannak rögzítve. Ezért könnyen vágható a kívánt alakú és méretű darabokra, ami lehetővé teszi a különböző színű csempék kombinálását. Ez a burkolati lehetőség különböző anyagokból készül, beleértve a polimereket is, de csak a smalt, a kerámia és a természetes kő alkalmas fürdőszobai padlóburkolatra.

– Az üveg változat (smalt) nedvesség- és gőzálló, könnyen tisztítható, esztétikus megjelenésű. A csempék töredékei érdekes dekoratív tulajdonsággal rendelkeznek – úgy tűnik, hogy belülről világítanak. Az anyag nagy szilárdsággal és tartóssággal rendelkezik.

– A kerámia mozaik csempék tulajdonságai megegyeznek a hagyományos csempével, így kiválóan alkalmasak fürdőszobai felületek burkolására.

– Rugalmas természetes kő mozaiklapok fürdőszoba padlóként is alkalmazhatók. De nagyobb vastagságában különbözik a többi hasonló anyagtól, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb mennyiségű habarcsra lesz szükség a töredékek közötti rések fugázásához. A kő ellenáll a nedvességnek és nagy a természetes szilárdsága, így ez a bevonat nagyon tartós lesz.

Milyen egyéb anyagok szükségesek a mozaik fektetéséhez

Csemperagasztó mozaikpadlóhoz

Annak érdekében, hogy a mozaikcsempék biztonságosan tapadjanak a padlófelülethez, és a lehető leghosszabb ideig fennmaradjanak, a megfelelő ragasztót kell kiválasztani a szerelésükhöz. Kiválasztásakor figyelembe veszik a burkolat gyártási anyagát és annak a helyiségnek a mikroklímáját, amelyben azt használják.

Ma az építőipari piacon háromféle ragasztót találhat kerámia és kőlapok felszereléséhez, különböző alapokon – ezek a cement, a reaktív (epoxi) és a diszperziós ragasztók. A ragasztó jellemzőinek jelzésére az EN 12004 európai szabvány szerint osztályozási számokat és betűket használnak, amelyeket a gyártó a kompozíciók csomagolásán ragaszt fel. Az első betű a kötőanyag anyagát, a szám a ragasztó fő osztályát, a betűk pedig az összetételében használt adalékanyagokat jelölik.

Ragasztó típusa Változatos összetétel
C Cement ragasztó R Reaktív ragasztó – több komponensből áll D Diszperziós ragasztó – vízbázisú polimer (használatra kész) Osztályozás A kompozíció jellemzői Főosztály 1 Bázis Főosztály 2 Megerősített, nehéz alapokhoz F Gyorsan kötő összetétel. T Tixotróp – ellenáll a függőleges kúszásnak. E Kompozíció a nyitott réteg meghosszabbított fazékidejével. S1 Elasztikus összetétel. S2 Megnövelt rugalmasságú összetétel.

Amint a táblázatból látható, az „1” és „2” osztályú ragasztók jelölése tartalmazhatja az „ E ”, „ T ” és „ F ” betűjeleket is , például C2F , C1F , C2TE , C1TE , stb…

Ha az " F " betű szerepel a ragasztó jelölésében , ez azt jelenti, hogy az alkalmazott készítmény gyorsan megköt és megszárad. Az ilyen megoldásra rögzített csempéken 3 ÷ 5 óra elteltével lehet járni, ami nagyon fontos, ha a javítást a lehető leghamarabb el kell végezni. A ragasztó természetes kőből készült burkolólapok lerakására alkalmas, amelyeket magas páratartalmú helyiségben terveznek elhelyezni.

A " T " betűvel jelölt ragasztó elsősorban a helyiségek függőleges és mennyezeti felületeinek burkolására szolgál.

Az " E " jelölés azt jelenti, hogy az elkészített vegyület 30 perccel az alapra helyezés után is alkalmas lesz a burkolat ragasztására. Az ilyen keverékek különösen kényelmesek a tapasztalatlan kézművesek számára, mivel lehetővé válik a felületre fektetett csempe gondos beállítása.

Az „ S1 ” és „ S2 ” ragasztók műanyagnak minősülnek, vagyis száradás után meglehetősen magas fokú rugalmasságot tartanak fenn, ellenállnak a nagy terhelésnek és az alap egyenletes deformációjának. Ezeket a vegyületeket olyan esetekben használják, amikor a "2" osztályú keverékek rugalmassága nem elegendő, például úszómedencék, fürdőszobák és zuhanykabinok felületeinek burkolására.

Cement alapú ragasztó

A cement alapú ragasztó száraz építőkeverékek formájában kerül értékesítésre, többrétegű papírzacskókba csomagolva, nettó tömege 25 ÷ 30 kg. Az ilyen típusú ragasztók különféle adalékanyagokat tartalmazhatnak – vannak univerzális, erős, könnyű és speciális keverékek.

A cement alapú ragasztó alkalmas kerámia és kőlapok lerakására nedves mikroklímával rendelkező helyiségekben. Számos kompozíció lehetővé teszi a burkolást, beleértve a fűtetlen helyiségeket és az utcán is.

Reaktív (epoxi) ragasztó

A reaktív ragasztóknak nincs szükségük vízre a felhasználáshoz. Erősödnek a készítményt alkotó vegyületek kémiai reakciói miatt. Így ezek leggyakrabban kétkomponensű vegyületek, amelyeket közvetlenül a telepítés megkezdése előtt kevernek össze. Külön egykomponensű minőségek léteznek, amelyeknél a kikeményedést a ragasztóanyag levegővel és vízgőzzel való érintkezése okozza.

A reaktív ragasztók három altípusba sorolhatók:

• Ásványi töltőanyagot tartalmazó összetétel.
• Ragasztó vékony töltőanyaggal.
• Folyékony készítmény töltőanyag nélkül.

A reaktív ragasztók kiválóan alkalmasak nem szabványos felületekre, például ferde zuhanypadlókra vagy zuhanykabinok burkolására. A kompozíciók alkalmasak fa vagy fém felületek burkolására is. A kompozíciók meglehetősen magas költséggel rendelkeznek, így ha egy sima, jó minőségű padlófelületet találunk, akkor nincs különösebb értelme pénzt költeni rájuk.

Diszperziós ragasztó

Ez a fajta csemperagasztó nem alkalmas betonfelületek burkolatának lerakására. De ha azt tervezi, hogy az anyagot gipszkarton felületekre rögzíti, akkor jobb, ha nem találja meg.

A kompozíció mélyen behatol az alapanyagba, kiváló tapadást mutat egy megfelelően előkészített felülettel a befejezéshez.

Ezeket a diszperziós ragasztókeverékeket készen, műanyag vödrökben értékesítik, ami nagyban leegyszerűsíti és felgyorsítja a munkát. Ez a fajta ragasztó akrilgyantákat és összehúzó összetevőket tartalmaz, amelyek sima vízzel jól hígíthatók.

Hogyan válasszunk mozaikcsemperagasztót?

A fürdőszobai padló mozaikcsempével történő burkolásához ragasztó kiválasztásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni:

• Csempe anyaga.
• Alapanyag – esztrich, fa, fém stb.
• A készítmény nedvességállósága.
• Kopásállóság.
• Rugalmasság.
• Hőállóság, ha padlófűtést terveznek.

Általában a fürdőszobában a padló beton esztrich, önterülő keverékkel kiegyenlítve. Ezt és az összes fenti tényezőt figyelembe véve a következőkre juthatunk:

• Kerámia burkolólapok ragasztásához nedvességálló cement és reaktív ragasztók használhatók.
• Ha a burkoláshoz üvegmozaik csempét használnak, akkor a csempe rögzítésére a reaktív kétkomponensű epoxi ragasztók egyike a legalkalmasabb.
• A kőből készült burkolólapok lerakásához cementet és epoxi ragasztót is használnak. Ha a burkolóanyagot csak sík felületre fektetik le, akkor nedvességálló cement alapú ragasztóra lesz szükség. Feltéve, hogy az ívelt felületek elkészültek, javasolt reaktív készítmény használata.

Mozaik csempefugázó

Egy másik szükséges anyag, amelyet helyesen kell kiválasztani, a habarcs (vagy más szóval a fúga). A fugázóanyag minősége határozza meg a csempeburkolat tömítettségét, ami viszont közvetlenül befolyásolja a kivitelezés tartósságát, különösen magas páratartalom vagy vízzel való közvetlen érintkezés esetén.

A hézag cement vagy epoxi alapra készülhet. Ezen anyagok rövid jellemzői segítenek meghatározni a megfelelőbb keverék kiválasztását:

• A cementhabarcsok a legnépszerűbbek, mert nem csak a professzionális burkolók, hanem a kezdők is könnyen dolgozhatnak velük. Ez az anyag speciális cementből, finom homokból és segédkomponensekből készül, amelyek biztosítják a szükséges teljesítményt – ezek a víztaszítók, lágyítók és stabilizátorok. Minden gyártó más-más adalékanyagot tartalmaz az anyag összetételében, így ezekről csak a csomagolást átvizsgálva tudhatja meg a pontos információkat.

A száraz cementkötésű fugázók vízzel és latex keverékkel is keverhetők, ami jelentősen javítja az anyag hidrofób tulajdonságait. A cementhabarcsok porózus, érdes felületűek, amelyek könnyen felszívják a szennyeződéseket és a port. A varratok szennyeződéstől és nedvességtől való biztos védelme érdekében ajánlatos vízlepergető polimer lakkal kiegészíteni őket. Ez a réteg segít abban, hogy a falazat és a varratok a lehető leghosszabb ideig szorosan épek maradjanak.

A cementhabarcsok általában alkalmasak mind a hagyományos, mind a különböző anyagokból készült mozaiklapokhoz.

• Az epoxi kétkomponensű habarcs a legmagasabb nedvességállósági és szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik. Ezenkívül az idő múlásával ez az anyag nem veszíti el eredeti teljesítményjellemzőit, és nem változtatja meg eredeti megjelenését.

Teljesen lehetséges dekoratív adalékanyagok hozzáadása az epoxi fúgához, amelyek esztétikusabbá teszik a keményített varratokat – ezek lehetnek különböző színű fényesek vagy gyöngyház.

A keményedés után a habarcs nagy szilárdságot és mechanikai sérülésekkel szembeni ellenállást szerez. A varratok tökéletesen simaak, ami nem engedi, hogy szennyeződés maradjon a felületükön, ezért a cementhabarcstól eltérően nem igényelnek további védelmet.

Figyelembe kell venni azonban az epoxifugázással végzett munka bonyolultságát, a keverék elég sűrűnek bizonyul, és némi erőfeszítést igényel a hézagok teljes kitöltése. Ráadásul a két komponens kombinálása után az oldat fazékideje mindössze 25-30 perc – ekkor kezdődik meg visszafordíthatatlan polimerizációja, ami jelentősen rontja a bélés tömítésének minőségét. Ezért az epoxihabarcsot kis adagokban kell összekeverni és gyorsan előállítani.

Az ilyen hátrányok ellenére a költség és az erőfeszítés megéri, mivel az ezzel az anyaggal lezárt mozaikcsempét örökérvényűnek nevezhetjük.

Az anyagok jelzett jellemzői mellett érdemes figyelembe venni más tényezőket is, amelyekre a tapasztalt burkológépek azt javasolják, hogy figyeljenek:

• Ha a csempe közötti hézagokat 3 vagy több milliméterből tervezik, akkor kívánatos, hogy a fúga összetétele finom homokot tartalmazzon, mivel ez megakadályozza a repedések kialakulását a habarcs megkeményedésekor.
• Mozaikpadlóhoz ne válasszon fehér fúgát, mivel gyorsan reprezentálhatatlan megjelenést kap, és piszkosszürkére változtatja az árnyalatot. Ha a burkoláshoz sötét csempét választanak, akkor a habarcsnak egy vagy két árnyalattal sötétebbnek kell lennie. Ugyanebben az esetben, ha világos burkolólapokat terveznek, akkor az azonos színű vagy annál világosabb árnyalatú fugázás megfelelő, de még mindig nem fehér.

• A piacon találhat fehér vagy szürke cementből készült habarcsot. A fúga bizonyos árnyalatának eléréséhez jobb, ha a keverék első változatát választja, és az oldat elkészítésekor hozzáadja a kívánt színt. A szürke habarcs akkor megfelelő, ha a csempék közötti hézagoknak sötétnek kell maradniuk.

Ha nem biztos abban, hogy egy színséma hozzáadásával képes lesz önállóan létrehozni a kívánt habarcsszínt fehér alapján, akkor a legjobb, ha olyan fúgát vásárol, amelynek már kezdetben adott árnyalata, amely a legmegfelelőbb a készülő felülethez.

Mozaikpadló lerakása a fürdőszobában

Bármilyen mozaikburkolatot önállóan is lefektethet. Annak érdekében, hogy megfelelően nézzen ki és a lehető leghosszabb ideig tartson, be kell tartania néhány szabályt, és meg kell hallgatnia a tapasztalt kézművesek által megosztott ajánlásokat.

• A mozaik lerakásához szükséges alapnak tökéletesen síknak kell lennie.
• Ha a mozaik különálló töredékekből, például vágott vagy törött csempéből vagy természetes kőből készül, akkor mindegyiknek azonos vastagságúnak kell lennie.
• Amikor művészi panelt helyez a padlófelületre, először egy sematikus rajzot kell alkalmazni, amelyet fokozatosan mozaik elemekkel töltenek meg.
• A csemperagasztót és a fugázót szigorúan a gyártó utasításai szerint kell a munkához előkészíteni. Ezekben az ügyekben semmiféle kezdeményezést nem támogatunk. A keményedési és kikeményedési folyamathoz pedig optimális feltételeket kell teremteni, minden egyszerűsítés nélkül.
• Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mozaikburkolat lefektetésének lépésről lépésre vonatkozó technológiai utasításait.

Előkészítő folyamatok

Bármely padlóburkolat előmunkálással kezdődik, amely a szerszámok kiválasztásából és a felület előkészítéséből áll.

A dekoratív mozaikburkolatok felületének elkészítéséhez és falazásához szükséges eszközök listája a következőket tartalmazza:

• Elektromos fúró- és keverőcsavar.
• Spatulák – egyenes és fogazott pengével.
• Tűgörgő.
• Vakolókanál.
• Gumi kalapács.
• Épület szintje.
• Olló.
• Mértékadó.
• Tartályok oldatok keveréséhez.
• Mikroszálas törlőkendők.

A felület előkészítése elvileg minden típusú mozaiklap esetében azonos. A folyamat, azt kell mondanom, nem olyan gyors (ha a "rajtot" teljesen előkészítetlen, egyenetlen alapról veszik), de teljes mértékben el kell végezni.

Ábra Az elvégzendő műveletek rövid leírása

A régi bevonattól megtisztított felületet megvizsgálják, hogy nem sérült-e.
Üzemelés közben, valamint a használt burkolat bontása során a betonfelületen repedések, forgácsok instabil helyek jelenhetnek meg (a feltétel nélküli eltávolítás mellett).
Minden nagyobb hibát ki kell javítani.

Ehhez az azonosított repedéseket ki kell tágítani, majd alapozni és beton-, polimer- vagy epoxi javítóanyaggal feltölteni (gyorsabban megkeményednek).
A javítóanyagot a padló felületével egy szintben kell elhelyezni.
Tegye ugyanezt a nagy kátyúkkal.

Ezenkívül a fürdőszoba padlóját, valamint a falakat a helyiség teljes kerülete körül 100 ÷ 150 mm magasságig mélyen behatoló oldattal kell alapozni.
Ha a munkát sima vasbeton födémen végzik, amely nem szívja fel a vizet, akkor jobb, ha "Betonokontakt" típusú talajt használ.

Ezenkívül ajánlatos először leszigetelni a falak és a padló függőleges felületeinek illesztéseit úgy, hogy erre a területre felvisszük az egyik vízszigetelő anyagot (például speciális szalag ragasztásával), majd a teljes felületét.
Ez a réteg nem engedi, hogy vészhelyzet esetén víz szivárogjon az alsó szomszédokhoz.
Ennek a folyamatnak a végrehajtásáról, valamint az erre a célra használt anyagokról részletesebb információkat a "Padló vízszigetelése a fürdőszobában" című cikk tartalmaz .

A vízszigetelő réteg megszáradása után a falak mentén csillapítószalagot ragasztanak, amely kompenzálja a következő előkészítő réteg hőtágulását.

Az előkészített felületre részletekben önterülő padlóoldatot öntünk, amelyet először széles spatulával, majd egy hosszú nyélen lévő tűhengerrel elosztunk az alapon.
A kiegyenlített felületet jól meg kell szárítani.
Ennek eredményeként tökéletesen sík, vízszintesen ellenőrzött alapot kell kapnia a későbbi befejezéshez.
Az önterelő keverékekről és alkalmazásuk technológiájáról portálunk "Unis önterülő padlók" külön kiadványában olvashat .

Rugalmas mozaiklapok lerakása

A flexibilis hálós mozaik burkolólapok beépítése három lépésre osztható, amit a dekorációban kezdők is elvégezhetnek. Ez a ragasztó felhordása, a kivágott csempelapok lerakása és a hézagok kitöltése fugázóval.

Az alábbi táblázat részletesebben leírja a munkafolyamatot:

Ábra Az elvégzendő műveletek rövid leírása

A padlók mozaikcsempével történő burkolásának első lépése az anyag vágása és beállítása után a ragasztós oldat összegyúrása.
A cement alapú ragasztót meglehetősen egyszerű elkészíteni és könnyű vele dolgozni, mivel keverés után viszonylag hosszú fazékidővel rendelkezik.
Az oldatot szigorúan a gyártó által meghatározott arányokban készítik. Ebben az esetben a száraz keveréket a vízbe öntik, és nem fordítva.
A homogén tömeg eléréséhez a dagasztást nem kézzel, hanem keverőcsatlakozású elektromos fúróval kell végezni.

A kétkomponensű epoxi alapú ragasztót más módon hígítják. Víz nem szükséges a keveréséhez, de ahhoz, hogy az oldat jó minőségű legyen, szigorúan be kell tartani a két komponens egymással reakcióba lépő arányát.
Tekintettel arra, hogy ennek az anyagnak a gyártás után nagyon rövid a fazékideje (a gyártónak fel kell tüntetnie a csomagoláson), a keverést kis adagokban kell végezni, hogy a megadott idő alatt legyen ideje kifejlődni.
A reagenst a fő ragasztómasszába öntjük, keverővel addig keverjük, amíg homogén keveréket nem kapunk.

Egyenes pengéjű simítóval vigye fel a ragasztót a padlófelületre, majd hordja fel fogazott szerszámmal.
A ragasztóréteg vastagsága nem haladhatja meg az 5 mm-t, különben nehéz lesz kiegyenlíteni a csempe felületét.
A ragasztót csak egy sor burkolandó csempére szabad felvinni, különben elveszíti a tapadó tulajdonságait, és a burkolat nem tapad jól.

Továbbá a csempéket a ragasztóra fektetjük (a kivágott mozaiktöredék sűrű), kiegyenlítjük és jól a felülethez nyomjuk.
A következő lapkát az elsőhöz kell igazítani, és közöttük egy tompa illesztést kell létrehozni, amely megegyezik a csempe belsejében lévő töredékek közötti hézagokkal.
Fontos, hogy jól kombinálják a vízszintes hézagokat, amelyek végül egyetlen vonalat alkotnak. Ellenkező esetben a mozaik csúnyán fog kinézni.

A lerakott csempéket ezenkívül simítóval kell préselni.
Ennek a folyamatnak a végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani az ilyen rugalmas burkolatok egyes vászonai közötti illesztésekre.

A szintezés folyamatát folyamatosan figyelni kell egy épületszint segítségével, a szomszédos ragasztott frázisra szerelve.

Bizonyos esetekben gumikalapácsot (kalapácsot) kell használni a bevonat kiegyenlítéséhez.
A terület teljes területén kiálló mozaikok finoman megkopogtatják őket.

A kőmozaik csempe vastagsága meglehetősen nagy, néha eléri a 10 ÷ 12 mm-t. Ezért a lerakáskor a töredékek közötti rések deformálódhatnak.
A probléma megoldására speciális műanyag ékeket szerelnek be a "makacs" varratokba, amelyeket csak a ragasztó megszilárdulása után távolítanak el.

Amikor a felület teljesen ki van burkolva, addig hagyjuk, amíg a ragasztó teljesen megszárad.
Csak ezt követően léphet tovább a munka utolsó szakaszába.

A következő lépés a mozaikfelület fugázása.
Ha a padlót kerámia vagy üvegmozaik csempével burkolják, akkor a hézagokat általában rugalmas gumisimítóval töltik ki, amelyre a fugázót gyűjtik.
A vastagabb természetes kőlapok hézagainak kitöltéséhez a fugázót hígítjuk. A burkolat felületére öntik, majd ugyanazzal a rugalmas spatulával vagy egyszerűen simítóval eloszlatják úgy, hogy a csempetöredékek közötti hézagokat, valamint a köztük lévő varratokat hézaggal kitöltsék.
Általában, ha száraz, az oldat kissé zsugorodik.

A fugázó varratokban való megkötése után (ehhez általában 25 ÷ 30 perc elegendő) a burkolat felületét azonnal meg kell tisztítani a rákerült oldattól, késlekedés nélkül.
Ezt a munkát nagyon óvatosan kell elvégezni, mivel a bevonat megjelenésének esztétikája a teljesítmény minőségétől függ.
A nedves mikroszálas kendő jól használható a tisztításhoz, mivel a szivaccsal ellentétben nem keni be az oldatot a varratokban. Ráadásul a szalvéta azonnal nagy felületet foglal el, így sokkal gyorsabban megtisztul.
A habarcs kellően gyorsan szárad, de a gyártó által megadott időtartamnál korábban nem javasolt a burkolt felületet felhasználni.

Természetes kő mozaik padló

Bonyolultabb folyamat a teljes fürdőszoba padlójának vagy csak a zuhanykabin felületének kavicsozása. De az eredmény egy eredeti bevonat, amely masszírozza a lábat, amely kiváló minőségű telepítéssel több mint egy tucat évig kitart.

A természetes kavicsokból készült mozaikot egyedi kövekből vagy speciálisan előkészített, rácsból álló csempékből lehet kirakni, amelyek alapját képezik, és ráragasztott csiszolt kődarabokat. Természetesen sokkal könnyebb és gyorsabb a bevonat ilyen vásznakba fektetése, mint az egyes követ külön-külön kiválasztani. De néha az utolsó lehetőség az egyetlen lehetséges. Például, ha egy kőmozaikot átlátszó epoxihabarccsal kíván kitölteni, így a bevonat 3D-s hatást kelt. Vagy amikor megszületik a saját kompozíció, ami kész formában nem található.

Ábra Az elvégzendő művelet rövid leírása

Tehát az első szakaszban, mint a falazat előző verziójában, az előkészített felületre ragasztómasszát viszünk fel, amelyet fogazott simítóval elosztunk az alapon.
Ha cement alapú ragasztót használnak a telepítéshez, akkor azt egy egész sor csempe alá kell felhordani.
Epoxi használata esetén a gyártó által megadott kötési időre kell összpontosítani.
A ragasztóréteg vastagsága nem haladhatja meg az 5 mm-t.

Az elosztott ragasztórétegre rácson lévő kőmozaik kerül. Ez a rács általában lehetővé teszi néhány kő mozgatását a kívánt pozícióba, ha szükséges.
Az egyik csempét előzetesen külön kövekre kell szétszerelni, amelyekkel kitölthető a fennmaradó szabad hely a falak mentén, valamint két szomszédos töredék között.

A simítóval lerakott burkolólapokat a ragasztóréteghez kell nyomni, hogy a háló mélyebbre kerüljön a habarcsba.
A folyamatot az épület szintjén kell szabályozni.

Nehezebb az egyes köveket egyetlen kompozícióba fektetni, mivel különböző mélységekig behatolhatnak a ragasztóba, és ezt a pillanatot folyamatosan ellenőrizni kell.
De ha ezt a beépítési lehetőséget választjuk, akkor a ragasztót vastagabb réteggel visszük fel a felületre, hogy a lerakandó köveket enyhén be lehessen nyomni. 6 ÷ 7 mm vastagság elegendő.

Körülbelül 300 × 300 mm méretű terület lerakása után a köveket simítóval kell megnyomni, hogy ugyanabban a síkban legyenek.
Ugyanígy a padló vagy a zuhanytálca teljes felülete fel van töltve.

A csemperagasztó megkötése után a kövek közötti hézagokat epoxi fugázóval kell kitölteni.
Mivel ez az anyag gyorsan köt és szárad, a kövek felületét azonnal meg kell tisztítani a rájuk került oldattól.

A kövek közötti tér kitöltésére a szokásos kétkomponensű fugán kívül átlátszó epoxi keveréket is használhatunk, amivel 3D önterülő padlókat készítünk.
A felület elrendezésének ez a lehetősége nem lesz olcsó, de jelentősen újjáéleszti a helyiség kialakítását, sok évig tart, mivel ellenáll a mechanikai igénybevételnek. Ezenkívül tökéletesen megbirkózik a vízszigetelő réteg funkciójával, amely valamilyen módon szükséges a fürdőszobához.

Ha a padló díszítésére színes kövekkel ellátott rácsra helyezett csempéket használ, amelyeket ezt követően átlátszó epoxi keverékkel töltenek fel, akkor esztétikus, exkluzív bevonatot kaphat.

A mozaiklapok különböző változatainak beépítési technikáját tanulmányozva láthatja, hogy ez a folyamat nem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre tűnik. Ezért teljesen lehetséges, hogy a padlót mozaikokkal saját magunk fedjük le, miközben nagyon tisztességes összeget takarítunk meg, amely a családi költségvetésből a meghívott mester munkájának kifizetésére ment volna.

A kiadvány végén – nézze meg a videót, amely bemutatja a mozaikpadló lerakásának folyamatát az elejétől a végéig, minden részlettel.

Videó: Mozaikok lerakása a fürdőszoba padlójára

Video