A kertészek által a hobbijuk gyakorlásának indokai közül az ásás ritkán szerepel a listán. A természetben eltöltött idő, az élőlények ápolásának öröme, a nyugalom és a csend biztosan felmerül. Még a gyomlálás látszólag hétköznapi feladatának elvégzése is egyszerű örömöt nyújt, amikor visszatekinthetünk az elért eredményekre. Az ásás viszont hátfájáshoz és hólyagokhoz vezet. Szerencsére a "no-dig" kertészkedés egy Charles Dowding által kifejlesztett és népszerűsített organikus módszer, amellyel a kertészek a talaj megforgatása nélkül is szép és termelékeny kerteket nevelhetnek. Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan működik.

Mi az a no-dig módszer?

A talajnak természetes, réteges szerkezete van, amelyben a növények úgy fejlődtek ki, hogy jól fejlődjenek. Gondoljunk csak az erdő talajára, vagy akár egy gyepre, amelyre rendszeresen hullnak a levelek vagy a fűnyesedék. Kezdetben az elhalt növényi anyagot baktériumok és gombák telepítik meg, ahogy a felszínre kerül. Ezek a hasznos mikrobák elkezdik a szerves anyagot humusszá, azaz természetes komposzttá alakítani. Végül a talajban élő élőlények, például a földigiliszták és a bogarak a lebomlott anyagot mélyebbre szállítják, ahol a növények gyökerei felvehetik a talaj által felszabaduló tápanyagokat.

Az élő talajlakó szervezetek tevékenysége segít fenntartani a jól levegőztetett környezetet, amely megkönnyíti az esővíz mélyre történő felszívódását és elősegíti a növények egészséges növekedését. A tápanyagokban gazdag szerves anyag folyamatos utánpótlása a lassan felszabaduló műtrágya természetes megfelelője, és fenntartja az egész ökoszisztémát. Ezzel a rendszerrel dolgoznak a kertészek, amikor a no-dig kertészeti módszert alkalmazzák. Ahelyett, hogy rototillerrel vagy lapáttal levegőztetnék a talajt, egyszerűen rendszeres időközönként komposztot juttatnak a talajfelszínre, a többit pedig hagyják, hogy a talajlakó szervezetek elvégezzék.

Ebben a rendszerben az egyetlen talajbolygatás az alkalmi gyomok eltávolításához vagy a magok és palánták elültetéséhez szükséges sekély művelés. A talaj kisebb mértékű megbolygatása kevesebb gyommagot juttat a felszínre, míg a komposztrétegek sok más gyommagot elnyomnak, mielőtt esélyük lenne a növekedéshez. A lelkes "no-dig" kertészek úgy találják, hogy a szezonban korábban el tudják ültetni a kertjüket, mint a hagyományos kertészek, mivel a talajnak nem kell annyira kiszáradnia, hogy meg lehessen művelni.

Miért ne ássuk fel a kertet?

A kertészek és a földművesek évezredek óta forgatják a talajt. A talajművelés fellazítja és levegőzteti a talajt, eltávolítja a gyomokat és a korábbi növényi maradványokat, valamint serkenti a talajban élő mikrobák ideiglenes tevékenységét. A kert megművelésének van egy olyan megszokott és esztétikai vonzereje, amelyet nehéz megtörni. Sok ember számára helyesnek tűnik, hogy minden tavasszal tiszta lappal kezdjük a kertet. A talaj felásásának azonban negatív mellékhatásai vannak, amelyek a növények egészsége, a gyomirtás és az általános termelékenység ellen hatnak.

A talaj megmunkálása megbontja a talaj természetes szerkezetét, és csökkenti a hasznos szervezetek populációit, amelyek kulcsfontosságúak a talaj természetes termékenységének felszabadításához. A talajművelés mechanikai hatása elpusztíthatja a nagyobb szervezeteket, például a férgeket és a bogarakat, továbbá arra ösztönzi a mikrobákat, hogy túlzott mennyiségű szerves anyagot fogyasszanak. A talajművelés a talajban szunnyadó gyommagvakat is a felszínre hozza. A gyomok aztán kicsíráznak és problémássá válnak. Akár új kertről van szó, akár olyan kertről, amelyet már évek óta rendszeresen művelnek, a talajművelés nélküli módszer alkalmazása kevesebb gyomot és kártevőt eredményezhet, és növelheti a növények általános egészségét és termelékenységét.

Miért előnyös a talaj nélküli kertészkedés?

A no-till kert számos előnnyel jár, nevezetesen a termelékenység növekedésével, a kevesebb gyomnövénnyel és a munkával töltött idő csökkenésével. A komposzt rendszeres kijuttatása elnyomja a legtöbb gyommagot és fiatal palántát, és gazdag tápanyagforrást biztosít. A kevés gyomnövényt könnyű kézzel vagy sekély, gyorsan mozgó kapával eltávolítani. A művelés nélküli kertészkedés kiküszöböli a talajmarógép birtoklásának és karbantartásának szükségességét, és az ágyás ültetéshez való előkészítéséhez szükséges idő nagy részét is. Az ágyás mindig készen áll az ültetésre.

A talajművelés nélküli kertek kevesebb műtrágyát is használnak. A kiváló minőségű komposzt éves kijuttatása biztosítja az évi két vagy több kerti kultúra tápanyagszükségletét. A komposztban található több millió hasznos mikroba a szerves anyagot természetes növényi táplálékká bontja le olyan sebességgel, amelyet a kerti növények fel tudnak használni, így elkerülhető a tápanyagok elfolyása. Ugyanezek az organizmusok hozzájárulnak a talaj hosszú távú javulásához is, mivel humuszt képeznek, amely a talaj alapvető szerves összetevője, és amely elősegíti a levegő és a víz jó mozgását a talajban, valamint összefügg a növényi betegségek csökkenésével.

A No-dig technika magyarázata

A no-dig kerti ágyás kialakításához ki kell választanod egy napos helyet az udvaron. Kezdje a durva, fásszárú gyomok, például a bokrok, indák és bokrok eltávolításával. Ezután nyírja le vagy más módon vágja le a megmaradt növényzetet a talaj szintjéig, és hagyja a nyesedéket a helyén. A fű- és gyomhulladékok lebomlásának felgyorsítása érdekében vigyen fel egy ¼ hüvelykes réteg jó minőségű komposztot. Ezután a gyomok csírázásának elfojtása érdekében fedje be a területet dupla réteg kartonnal, és minden réteget áztasson be vízzel. Végül a nedves kartont fedje be egy 6 hüvelykes komposztréteggel. Hagyja pihenni az ágyást négy-hat hétig, mielőtt magokat vetne vagy palántákat ültetne át.

Az ültetés és a gyomok eltávolítása az egyetlen talajbolygatás, amit a no-dig kertészkedés jelent. A hagyományos kertészeti gyakorlattól eltérően a termelők nem használnak komposztot vagy más talajjavító anyagokat az ültetéskor. Egyszerűen csak ássanak egy gödröt, amely akkora, mint az elültetendő palánta gyökérlabdája, helyezzék bele a palántát, és tömörítsék meg a talajt körülötte. A nagyméretű, egyenként könnyen kezelhető magok, például bab, kukorica vagy tök ültetésekor csak nyomja őket a talajba, ásás nélkül. Ha apró magokat, például salátát, retket vagy sárgarépát szeretne ültetni, kaparjon egy sekély vályút a talajba az ajánlott mélységben, szórja el a magokat a vályúban, és enyhén fedje be őket. A gyomnövényeket kis mélységben húzással vagy kapálással távolítsa el, amíg fiatalon vannak, mielőtt esélyük lenne virágokat vagy magokat termelni. Vágja le a régi növények maradványait, például a paradicsom- és babnövényeket a talaj szintjén, és távolítsa el őket. Bizonyos esetekben a kertészeknek el kell távolítaniuk a régi kultúrnövények gyökereit, hogy helyet csináljanak a következő kultúrának, de ez gyakran szükségtelen.

Hogyan tartsuk fenn a kertet, ahol nem kell földet ásni?

A kert termőképes, gyommentes állapotban tartása érdekében évente egy 1 hüvelykes komposztréteget kell felhordani. A legegyszerűbb akkor kijuttatni, amikor a kert nagyrészt üres, a legtöbb kertész számára ez a tél vége vagy az ősz. A kihajtott gyomokat rögtön megjelenésük után, még a virágzás előtt húzza ki vagy kapálja ki.

A jól megtervezett vetésforgó a növények növekedését és egészségét szolgálja, mivel biztosítja, hogy a kert a lehető leghatékonyabban használja fel a tápanyagokat. Soha ne termessze ugyanazt a növényt ugyanazon a helyen kétszer egymás után. A nitrogénmegkötő növényeket, például babot, borsót, földimogyorót vagy más hüvelyeseket olyan nagy tápanyagigényű növények után ültessük, mint a paradicsom, a paprika vagy a burgonya. A nitrogénmegkötők betakarítása után ültessen olyan leveles zöldségeket, mint a káposzta, a fejes saláta vagy a spenót, amelyeknek jót tesz a hozzáadott nitrogén. A kis kertekben, ahol a különböző növénycsaládok keverednek egymással, nehéz lehet jól meghatározott vetésforgót tervezni. Csak ügyeljen arra, hogy a kertben a növények sokfélesége keveredjen.

Tartsa fenn a magas szintű termékenységet egész télen, és biztosítsa, hogy az ágyás készen álljon a tavaszi ültetésre, ha ősszel egyéves takarónövényt, például téli borsót, zabot vagy gabonarozst ültet. A takarónövények fenntartják a talaj szerkezetét, felszívják a rendelkezésre álló tápanyagokat, megakadályozzák a felszíni eróziót, eltávolítják a felesleges talajnedvességet, és hasznosítható szervesanyag-forrást biztosítanak a kert számára. A takarónövény a gyilkos hideg idő beálltáig növekszik. Tavasszal vágja le a talaj szintjén, mielőtt magot vetne, és a törmeléket vagy hagyja a kertben mulcsként, vagy komposztálja.

Az ásás nélküli kertészkedés módot kínál a talaj természetes termékenységének felszabadítására a hasznos talajmikrobák teljes erejének felszabadításával. A baktériumok és gombák lebontják a szerves törmeléket, és felszabadítják a növényi tápanyagokat, amint a kerti növényeknek szükségük van rájuk. A földigiliszta- és bogárpopulációk magasak és egészségesek maradnak, lehetővé téve számukra, hogy hatékonyan szellőztessék a talajt és a szerves anyagokat a gyökérzónán keresztül szállítsák. Az ásás nélküli rendszerben a talaj megbontásának hiánya csökkenti a gyomnyomást, mivel a szunnyadó gyommagvak eltemetve maradnak. Ha egyszerűbb kertészkedési módot keres, amely kiváló eredményeket ígér, a no-dig módszer lehet, hogy Önnek való.