Retorikus az a kérdés, hogy egy épületnek szüksége van-e alapozásra, mivel enélkül lehetetlen biztosítani a falak és bármely szerkezet egyéb tartóelemeinek stabilitását.

De az alapozás mélységét illetően az embereket legtöbbször egy egyszerű elv vezérli – "minél mélyebb, annál jobb".

Az ezt a kérdést szabályozó építési szabályzatok nem annyira kategorikusak. Ezek tudományos alapokon nyugszanak, és lehetővé teszik a maximális szilárdságú alapok építését a legkisebb méretben és mélységben. Ez lehetővé teszi, hogy sok pénzt és időt takarítson meg egy ilyen anyagigényes szerkezet felállításakor, amely az alapja.

Annak érdekében, hogy biztosak lehessünk abban, hogy az alapítvány erős, tartós és stabil lesz, megvizsgáljuk a működését befolyásoló fő tényezőket. Mivel bármilyen alapzat a földön nyugszik, és az egész épület súlyát ráviszi, nyilvánvaló, hogy éppen ő befolyásolja a legnagyobb mértékben az adott szerkezet stabilitását és integritását.

Ezért az alapozás mélységét és szerkezetét a talaj teherbírása határozza meg, amely viszont annak szerkezetétől, a víz telítettségétől és az évszakos tényezőktől – fagyás és olvadás – függ.

Ebben a tekintetben a legjobb talajtípusok sziklásak. Nem igényelnek alapozó eszközt, mivel nagy merevséggel és változatlan mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A sziklás talajon lévő alapok a falak alatti szintező alap szerepét töltik be.

Minden más talajtípus kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja teherbíró képességét az évszezontól és a talajvízszint ingadozásaitól függően. Az alapozás mélységének pontos meghatározásához geotechnikai felmérésekre van szükség. Ezek alapján meghatározzák az alapozás típusát, és kiszámítják annak méreteit és mélységét.

Általánosságban a válasz arra a kérdésre, hogy milyen mély legyen az alapozás, négy fő tényezőtől függ: az épület súlyától, a talaj teherbírásától, a fagyás mélységétől és a talajvíz szintjétől.

Az épület súlya és a talaj teherbírása összefügg egymással. Minél nagyobb az épület súlya, annál szilárdabbnak kell lennie az alapzat alatti talajnak, hogy ne legyenek süllyedések és deformációk.

Az épület súlyának a talajra gyakorolt ​​hatását az alapzat szerkezetének és méreteinek kiszámításával szabályozzák. Ezért egy kétszintes ház esetében az alapot szélesebbé teszik, mint egy emeletes épület építése során.

Ez nem mondható el az alapozás mélységéről, mivel növekedése önmagában nem növeli az alap stabilitását és szilárdságát. Mivel a talaj különböző erősségű rétegekből áll, az árkot a legerősebb rétegig ásják. Ez határozza meg a szalagalap mélységét.

A cölöpalapozásnál a helyzet némileg más, és a cölöpök típusától függ . Ha a gyenge rétegek alatt erős (sziklás vagy durva szemcsés) talaj van, akkor cölöposzlopokat használnak, amelyek átruházzák az épület súlyát. Ha a sziklás talaj nagyon mély, függő cölöpöket használnak. Átviszik a terhelést a talaj oldalsó rétegeibe, ezért teherbírásukat a súrlódási erő határozza meg.

A fagyás mélysége játssza a fő szerepet a kérdés megválaszolásában, hogy milyen mélységig kell ásni az alapot a hullámzó talajokon , amelyek megfagyva megnövelik térfogatukat. Ebben az esetben óriási fagyterhek kezdenek hatni az alapra, amelyek nemcsak felemelhetik a házat, de tönkre is tehetik annak alapjait.

Magas talajon az oszlopos és szalag alapozás mélységét mindig 30-40 cm-rel többre teszik, mint a talaj szezonális fagyásának mélységét . Ebben az esetben az alapzat alja nem tapasztal nyomást alulról a tágult talajból, és az alap nem deformálódik. A szezonális fagyás mélységét a SNIP táblázatok adják meg, és az építési terület földrajzi elhelyezkedésétől függ.

Az alapozás mélységét más referenciatáblák adatai alapján határozhatja meg, amelyek közül az egyiket alább adjuk meg.

Az alapozás mélysége, figyelembe véve a talaj fagyás közbeni hullámzását

Talajtípus

Alapozás fektetési mélysége 

1. Durva és sziklás talaj, durva, kavicsos és közepes méretű homok Nem függ a fagyás mélységétől (számítva) 2. A homok finom, iszapos és kemény homokos vályog Is 3. A homok finom és iszapos, valamint homokos vályog Legalább a fagyási mélység (számítva) 4. Folyékony és műanyag homokos vályog Is 5. Hab és kemény agyagok Nem a fagyás mélységétől függ 6. Hab és puha műanyag agyagok A számított fagyási mélységnél kisebb lehet, feltéve, hogy az alaptalajt felszíni vizek védik a nedvességtől, valamint a fagyástól 7. Folyadék és folyadék-műanyag konzisztenciájú vályogok és agyagok Legalább a becsült fagyási mélység

Mivel a legtöbb talaj hullámzik, a fürdő, garázs és bármely más építmény építése során az alapjainak mélységének nagyobbnak kell lennie, mint a talaj fagyásának mélysége.

Aki egy sekély szalagalapra épít kerítést, abban a reményben, hogy súlya túl alacsony, súlyos hibát követ el. A fagyos tél után kiderülhet, hogy a kerítés egyes szakaszai lecsillapodtak, mások felemelkedtek a földről, és az egész szerkezet vezetett és ferde volt.

A vízszint is erősen befolyásolja a talaj viselkedését . A legjobb, ha a fagyási mélység kisebb, mint a téli talajvíz mélysége. Ha a fagyás mélysége nagyobb, mint a talajvíz mélysége, akkor egy sor munkálatot el kell végezni a helyszín vízelvezetésén, vagy 2-3-szoros biztonsági tűréssel meg kell tervezni egy alapot.

Az új építésnél az alapozás mélységének kiszámítása a tervező szervezet szakembereinek feladata . Az itteni gyakorlati tapasztalatok azonban segítenek megtalálni a megfelelő megoldást. Ha a közeli épületek a falak repedése és látható süllyedés nélkül állnak, akkor a szomszédoktól az alapozás mélységéről, méretéről és anyagáról való megkérdezés nagyon hasznos információkat nyújt a saját építéséhez.

A szalag- és oszlopos alapok építésének legjobb anyaga a monolit vasbeton. Az ilyen munka magas munkaigénye és költségei azonban arra kényszerítik a fejlesztőket, hogy ésszerű alternatívát keressenek. Ez kombinált alapszerkezetnek tekinthető.

Ebben az esetben a talp monolit vasbetonból (páncélszalag), középső része törmelékbeton falazatból vagy előre gyártott betontömbökből készül. A rács teteje szintén vasbetonból készül. Egy ilyen szerkezet jól ellenáll a talaj nyomásának, és nem süllyed fel kis süllyedéssel.

Könnyű szerkezetekhez, például pavilonhoz vagy nyaralóhoz, használhat cölöpalapot vagy monolitikus sekély lapot. Jól bírják a talaj emelkedését és zuhanását, és optimálisak olyan lágy talajok számára, amelyek nem képesek elviselni a nehéz szalagalapokat.