Számos építési és felújítási feladat sokkal könnyebbé vált, mióta feltalálták a csúcstechnológiás tömítőanyagokat. Az elasztikus, gyorsan száradó készítmények a varratokat és illesztéseket tömítetlen tömítőanyaggal látják el, és védelmet nyújtanak a szivárgó közegek ellen. Ha tudjuk, hogy mennyi ideig szárad a tömítőanyag, az segíthet a szakembernek vagy a barkácsolónak megtervezni a következő lépéseket.

Mik a tömítőanyagok

Viszkózus, ragacsos vagy paszta-szerű anyagok, amelyeket szerkezetek és alkatrészek összetartására és a csatlakozások gázok vagy folyadékok behatolásával szembeni védelmére használnak. Szintetikus gyantákból, gumiból, módosító anyagokból, ásványi anyagokból, oldószerekből vagy vízből készülnek.

A tömítőanyagokat tetőfedő, vízszigetelő és korrózióvédő vegyületekként kínálják. Ezenkívül tömítőanyag-ragasztók is kaphatók, amelyek folyékonysága nagyobb, mint a tömítőanyag-tömítőanyagoké. Azáltal, hogy kitöltik a legkisebb lyukakat is a kötésben, erős kötéseket hoznak létre.

A vegyületek a felületre történő felhordás után ennek következtében megkeményednek:

• Az oldószer elpárolgása, amelynek hatására a gyanta folyékonyból szilárd állapotba kerül;
• Kémiai reakciók nagy molekulatömegű polimerek kialakítására monomerekből.

A tömítőanyagok lehetnek egykomponensűek, felhasználásra készek. Elég egy vékony réteget felvinni a kezelendő területre.

A többkomponensű készítmények alapot és keményítőt tartalmaznak. Alkalmazás előtt bizonyos arányban összekeverik őket. A polimerizációs reakciót követően a gumihoz hasonló anyag keletkezik.

A tömítőanyagokat lágy vagy kemény tubusokban, patronokban és vödrökben árusítják. Vannak olyan termékek, amelyeket tömítőszalagok, zsinórok, lapok formájában gyártanak. Alkalmazásuk az illesztések tömítésére és a tömítések készítésére terjed ki.

Tömítőanyag típusok

A ragasztóanyagokat a végtermék konzisztenciája szerint keményedő és nem keményedő vegyületekbe sorolják. az első változat száradás után szilárd, rugalmas masszát képez, a második változat viszont teljes élettartama alatt rugalmas marad.

A tömítőanyagok külső vagy belső használatra készülnek, vannak univerzális keverékek is. A különböző kompozíciók alapulhatnak szerves vagy szervetlen gyantákon, ásványi anyagokon vagy oldószereken.

Szilikon

jó vízállósággal, rugalmassággal, hőmérséklet- és UV-állósággal, valamint nagyfokú tapadással rendelkezik. Ez a tulajdonságkombináció teszi a tömítőanyagokat nagyon népszerűvé a magánháztartásokban és az iparban.

A vegyületek szilikon gumiból készülnek, amely szobahőmérsékleten gyorsan megkeményedik. A leggyakrabban az egykomponensű készítményeket használják, mivel azok kényelmesebbek és nem igényelnek előkészítést. 2 típusban kapható – savas vagy semleges bázisokkal. Az előbbi ecetszagot áraszt, és agresszív a fémekkel és cementes anyagokkal szemben. Ez utóbbiak szinte szagtalanok és korróziómentesek, de valamivel drágábbak.

A szilikonok a levegőben lévő nedvesség hatására keményednek, azaz a "szárítás" kifejezés ebben az esetben szó szerint értendő. A polimer molekulák térhálósodása csak víz jelenlétében lehetséges. Az ecetsav lehasad, amely a jellegzetes szag forrása. A semleges bázisú tömítőanyagok a polimerizációs reakció során nem bocsátanak ki erős szagú anyagokat.

A kétkomponensű vegyületek gyorsan, még nagy mennyiségben is megszilárdulnak. Az iparban általánosan használt.

Sokan kíváncsiak arra, hogy mennyi idő alatt szárad meg a szilikon fürdőtömítő?? Végül is a belső terekben a páratartalom időnként nagyon magas szintet érhet el. Nem kell aggódni emiatt. A magas légköri páratartalom elősegíti az anyag megkeményedését. A felületi film 15 perc és 1 óra között képződik. Száradási sebesség – 2-3 mm/nap. Teljes keményedési idő – 15-24 óra 5 – 35°C közötti hőmérsékleten.

A tömítőanyagot a gyártó határozza meg a csomagoláson – autóipari, akváriumi, egészségügyi, általános célú stb.д. A szilikon tömítőanyag jelentős hátránya, hogy hajlamos a penészfertőzésre. Az antibakteriális adalékanyagokkal – biocidekkel – ellátott szanitereket a fürdőszobákban és más nedves helyiségekben ajánlott használni.

A szilikonalapú anyagok csak +120…+150°C-ig használhatók, mivel ennél magasabb hőmérsékleten bomlanak. Magas hőmérsékletű alkalmazásokhoz hőálló változatot terveztek, de ez nem szilikon. Alapja folyékony üveg, amely még a szélsőséges hőséget is kibírja.

Poliuretán

Nagy rugalmasság (akár 1000%), víz- és fagyállóság, szagmentesség, kiváló tapadás és öntapadás jellemzi. A szárítási folyamat során szinte nincs zsugorodás, így a teljes száradás után kiszámítható eredményt ad.

A tömítőanyagokat szintetikus elasztomerekből állítják elő egy- vagy kétkomponensű változatokban. Otthon homogén tömeg vagy porózus szerelőhab formájában használják őket. Speciális pisztollyal vagy keskeny fúvókával alkalmazva. A szerelőhab 12 órán át szárad. A további munka szempontjából azonban egy másik érték is fontos – a kezdeti gyógyulási idő. Az adott márkától függően 8-16 percig tart. Ez idő alatt a tömítőfelület jól rögzül, és már mechanikusan is lezárható.

A felesleges mennyiséget 25-40 perc után ajánlott levágni. A szerelőhab másodlagos tágulása elérheti a 15-250%-ot, amit figyelembe kell venni, ha törékeny vagy rugalmas szerkezetekkel dolgozunk.

Akril

Az akril alapú tömítőanyagok gyorsan hatnak, szagtalanok és jól tapadnak a porózus vagy nedves felületeken. A szilíciumkompozícióktól eltérően ezek a termékek a kikeményedés után színezhetők vagy színezhetők, ami lehetővé teszi az anyagok széleskörű felhasználását a dekoratív bútorokban.

Az akril tömítőanyagok 3 fajtában kaphatók

• Nem vízálló osztályok – száraz körülmények között történő használatra.
• Vízálló – nedves helyiségekben való használatra, de vízzel való közvetlen érintkezés nélkül.
• Akril szilikon tömítőanyagok – nem áznak el és vízállóak a kikeményedés után. Beltéri és kültéri alkalmazásokhoz -30°C és +80°C közötti hőmérséklet-tartományban használhatóak.

30-90 perc elteltével felületi filmréteg képződik. Az akril tömítőanyag száradási ideje 48 óra. A zsugorodás akár 15 térfogatszázalék is lehet.

Poliszulfid (Thiokol)

Ezek kétkomponensű vegyületek, amelyek nem tartalmaznak oldószert. Tetők vízszigetelésére, blokkok vagy panelek közötti hézagok kitöltésére, az üveg és a keret közötti hézagok tömítésére szigetelőüvegek gyártása során.

A poliszulfid tömítőanyagokat vödörben, pasztaként árusítják. Az összetevőket 10:1 arányban (alap / katalizátor) keverik össze, és kézzel vagy egy speciális extruderrel viszik fel.

A keményedési reakció legalább 15 °C hőmérsékleten kezdődik. a keverék a felhordás után 60-180 perccel veszít vitalitásából, azaz a kezdeti viszkozitás 2-4-szeresére nő, és a folyási tulajdonságok meredeken csökkennek. A végső szárításhoz legalább 1-2 napra van szükség.

Butil gumi

Ezek a tömítőanyagok szerves oldószert tartalmaznak, amely elpárolog és kikeményíti a keveréket. A mérgező kibocsátások miatt alkalmazási köre a külső munkálatokra korlátozódik – hézagok tömítése, korrózióvédelem, betonszerkezetek vízszigetelése.

A butilgumi anyag színezhető és dekoratív felületként használható. A próbafestést előzetesen egy külön helyszínen kell elvégezni.

A tömítőanyag szabványos körülmények között gyorsan szárad. A felhordástól a teljes száradásig legfeljebb 24 óra telik el.

Bitumen

A természetes bitumen alapú tömítőanyagokat tetők, lefolyócsövek, kémények, vízelvezető rendszerek, autópályák fektetésére, valamint épületszerkezetek vízszigetelésére használják. A masztix egy műanyag massza, amelyet hidegen vagy melegen alkalmaznak.

A műszaki adatok javítása érdekében a következő módosítókkal egészül ki. A tömítőanyagok adalékanyagok szerint két kategóriába sorolhatók:

• bitumen-ásványi;
• Bitumen-polimer;
• bitumen-gumi.

A színezéshez pigmenteket vagy alumíniumport adnak hozzá. Az "ezüst" pasztákat a fémtetők fugáinak tömítésére használják, amelyek a feketével ellentétben nem rontják a megjelenést, és kevésbé forróak a napon.

A bitumenes tömítőanyag száradási ideje függ az összetételtől, valamint a tömeg hőmérsékletétől a felhordás során:

• Hideg masztix oldószeren – 24 óra;
• hideg vízbázisú – 5 óra;
• meleg – 4 óra.

Az eredmény csak normál körülmények között érhető el, azaz +20°C hőmérsékleten és 50-60%-os páratartalom mellett. A teljesítmény egyik vagy másik irányú eltérései a száradási idők eltéréseit eredményezik – meghosszabbítja vagy lerövidíti azokat.

Bentonit

bentonitból, egy agyagkőzet típusból készült, amely nedvesség hatására hajlamos kitágulni. Teljes hidratáltság esetén az anyag térfogata akár 14-16-szorosára is nőhet.

A bentonitot vízszigetelő zsinórok és szőnyegek készítésére használják. Hidraulikus szerkezetek – mesterséges víztározók, tartályok, szikkasztók, valamint a vízzel telített talajon lévő alapítványok vízszigetelésére használják. A bentonitos anyagok egyik egyedülálló tulajdonsága az öngyógyító képességük. Nedvesítés után a szigetelés gyorsan regenerálódik, még a nagy repedéseket is kitölti.

Egy táblázat praktikus ahhoz, hogy összehasonlítsa, mennyi ideig száradnak a tömítőanyagok:

Csemperagasztók és fugázóhabarcsok

Ezek a különféle tömítő ragasztók, amelyeket a burkolólapok aljzathoz való ragasztására és a burkolólapok közötti hézagok kitöltésére használnak. A kompozíciók alapanyaga lehet ásványi (cement) vagy polimer (epoxigyanta, poliuretán diszperzió). Felhasználásra kész vagy száraz keverékként, illetve felhasználásra kész, előhígított tömítőanyagként kapható. A teljes száradási idő normál körülmények között nem haladja meg a 24 órát.

Mitől függ a száradási idő?

A szokásos kikeményedési körülmények megkövetelik, hogy a levegő hőmérséklete ne csökkenjen +5 … +10°C alá, és a páratartalom 50-70% között legyen. A tömítőanyag ebben a környezetben körülbelül a gyártó által megadott száradási időn belül szárad meg.

A kikeményedési idő kiszámításához nemcsak a külső körülmények fontosak, hanem maga a tömítőanyag vastagsága is. Az oldószer aktív elpárolgása vagy az összetevők polimerizációja általában a külső felületen egy film kialakulásával kezdődik. Ezért a tömítőanyag csomagolásán gyakran nem a teljes száradási időt, hanem annak mértékét adják meg. Például a 3 mm/nap keményedési sebesség azt jelenti, hogy egy 3 mm-es réteg 24 óra alatt, egy 6 mm-es réteg pedig 48 óra alatt teljesen megszilárdul.

A folyamat gyors elindítása érdekében célszerű figyelembe venni az ajánlott alkalmazási hőmérsékletet. Az elhúzódó kikeményedési idő elkerülése érdekében a ragasztót néhány órán keresztül pozitív hőmérsékleten kell tartani, majd ezt követően kell felhasználni.

A túl magas hőmérséklet (+35-40 °C felett) kockázati tényező, mivel az illékony összetevők gyorsabb elpárolgását és a ragasztó szilárdságának csökkenését okozza. Ezért nem kívánatos a hőmérsékletnek az ajánlott érték feletti növelése, különösen a kritikus kötéseknél.

Hidegebb hőmérsékleten (+5°C alatt) az oldószerek párolgása lelassul, ahogy a polimerizációs reakció is. A tömítőanyag gyakorlatilag nem szárad tovább, és egyes esetekben teljesen elveszíti tulajdonságait. Ezért a tárolás során a gyártó ajánlásait kell követni.

Anaerob tömítőanyagok

Ez a fajta anyag több mint egy évig tárolható egy áteresztő edényben, megtartva tulajdonságait. A felületre történő felhordás után megkezdődik a kikeményedési folyamat, amely 1-7 óráig tart. A teljes erősséget 24 óra elteltével éri el.

Az anaerob tömítőanyagok használatának alapvető feltétele, hogy a felületeknek fémesnek kell lenniük. A folyékony összetétel szilárd, színtelen polimerré alakul át. Az anaerob vegyületeket hegesztési varratok, menetes és karimás kötések tömítésére és fém alkatrészek rögzítésére használják. Ellenállnak a rezgésnek, a kritikus hőmérsékleteknek, az agresszív közegeknek és a korróziónak.

"Az aktív fémek, mint a réz, a vas, a sárgaréz vagy ötvözeteik felgyorsítják a vegyületek keményedését. "Passzív" – alumínium, ezüst, cink, éppen ellenkezőleg, lelassulnak. Ha a fémfelület passzivált, az aktivitás is csökken.

A szerves oldószerekkel, rézsókkal történő kezelés, valamint peroxidok és bizonyos savak hozzáadása a tömítőanyag kikeményedésének felgyorsítására szolgál. Elindítják a polimerizációt, ami jelentősen csökkenti a várakozási időt.

Nem keményedő tömítőanyagok

Ezek az anyagok teljes élettartamuk alatt megőrzik rugalmas és képlékeny tulajdonságaikat. Viszonylag mozgatható szerkezetek, pl. tetőpanelek vagy nagyméretű egységek közötti hézagok tömítésére szolgál. A hőmérséklettel összefüggő deformációkat 10-30 mm-es hézagokkal kompenzálják, a hézagok tömítése vízhatlanul történik.

A nem keményedő vegyületek élettartama rövid, mindössze 6-8 év. A kikeményedési idő lejárta után a hézagokat ki kell javítani és új tömítőmaszttal kell kitölteni.

A tömítőanyagokat zsinórok, szalagok, brikettek vagy formázatlan tömegek formájában gyártják. A műanyag fóliából vagy szilikonizált papírból készült csomagolást a felhordás előtt el kell távolítani. A beszerelés csavaros tömítőpisztollyal történik.

Faanyagtömítő vegyületek

Akril, szilikon vagy poliuretán tömítőanyagokat használnak a faanyagok ragasztásához. A "faipari munkákhoz" felirattal ellátott csövekben, patronokban és vödrökben kaphatók.

A gyártók ajánlásai szerint:

• Az akril tömítőanyagok alkalmasak kézműves termékek és ajándéktárgyak készítésére, valamint kisebb javításokra.
• A szilikon kiválóan alkalmas külső és belső munkákhoz, ablakegységek tömítéséhez;
• A poliuretán kompozíciókat az ultraibolya fénnyel szembeni instabilitás miatt nem kívánatos közvetlen napfényben használni. Egyébként ezek kiváló anyagok, amelyekkel fény elleni védelem jelenlétében biztonságosan ragaszthatunk alkatrészeket, tömítő kötéseket a faszerkezetek között, mind a házon kívül, mind a házon belül.

Következtetés

A tömítőanyag száradási ideje gyakorlatilag független az aljzat típusától. Ezt a gyártó határozza meg a különböző kikeményedési körülmények között végzett vizsgálatok eredményeként. A fő paraméterek a felhordási hőmérséklet intervallum, amelyet szigorúan be kell tartani.