Az áram száz évvel ezelőtt luxus volt, de ma már létfontosságú szükséglete minden ember számára. Valójában sok minden függ az áramtól – az interneten, a világításon, a háztartási gépek működésén, ami élelmiszerek tárolását és elkészítését jelenti. A villamos energián kívül vannak légkondicionálók és szellőző rendszerek, gyakran helyiségfűtés és sok más, kisebb, de szükséges elektromos készülék.

De az áramot nem csak úgy veszik a házban. Az energiaellátással foglalkozó vállalatok csak a mérőórára hozzák, majd tulajdonosainak el kell osztaniuk a vezetékeket a ház körül. És itt kezdődnek a nehézségek, mert tudás nélkül nem olyan könnyű a vezetékek tervezését egy lakásban. Végül is nem mindenki tudja, hogy az elektromos hálózat milyen részekből áll, és csak akkor tanulnak megszakítókról és földelő hurkokról, ha valami meghibásodik.

Ez a cikk részletesen elmagyarázza a saját vezeték létrehozásának lépésenkénti folyamatát a paneltől a lakás legtávolabbi kimenetéig, hogy mindenki, miután elolvasta, értékelje erősségeit.

* (Nem nehéz saját maga elvégezni a vezetékeket, ha világos terv van)

Lásd még: Veranda kialakítása és kialakítása a saját kezű fürdőhöz

Mikor kell megváltoztatni a vezetékeket

Természetesen új vezetékekre lesz szükség egy újonnan elkészített lakásban, de nem csak az új ház vásárlása miatt érdemes megfontolnia a kábelezés cseréjét.

Érdemes odafigyelni arra is, hogy az elektromos készülékek miként kapcsolódnak ma egy már létező lakáshoz, amelyben az elektromos hálózat a kialakított GOST-ok szerint található. Végül is nem számítottak arra, hogy nagyon hamar olyan sok elektromos készülék lesz, amelyet folyamatosan használnak, és állandóan nem lesz elegendő aljzatuk.

Emiatt a hátrány miatt hosszabbító zsinórok és új vonalak kezdenek megjelenni a házban a falak tetején, ami nemcsak esztétikailag kellemetlen, de veszélyes is lehet, ha sok eszközt csatlakoztat egyszerre. Ez különösen igaz azokra a helyzetekre, amikor a pólókat használják, vagy akár több pólót is összekapcsolnak egymással és egy szerencsétlen aljzattal. Az ilyen cölöpök közvetlen út a rövidzárlat és a tűz felé.

* (A házban megjelenő hasonló kép fényes utalás arra, hogy ideje cserélni a vezetékeket).

Vagy újabb probléma merülhet fel – alumínium vezetékek. Az ilyeneket a megtakarítás érdekében gyakran használták a sokemeletes épületek építésénél, amikor néhány évvel ezelőtt különleges fellendülés volt az építkezésükben. Az alumínium jól vezeti az áramot, de van néhány komoly hátránya:

1. Az alumínium túl puha. Vagyis nagyon könnyen deformálható külső hatásra, sőt lebomolhat. Ugyanezen okokból a javításokat nem könnyű elvégezni, mivel normális esetben nem csak a helyszínt lehet megváltoztatni.
2. Kémiai reakciók. Amikor az áram folyamatosan áramlik az alumíniumon, ez elektrokémiai reakciókat vált ki a vezetékekben, amelyek növelik törékenységüket. És 15–20 év után, ami nagyon rövid idő az elektromos vezetékek számára, a vezetékek annyira törékennyé válhatnak, hogy hirtelen törések kezdenek megjelenni bennük. És ha megpróbálja rögzíteni a vezetéket és új csavarokat készíteni, akkor semmi sem fog működni – a vezetékek elszakadnak a kezedben.
3. Korrózió. Az alumínium nem olyan ellenálló a nedvességgel szemben, mint szeretnénk, és akkor még kis mennyiségű víz is elektrokorrózióhoz vezet. És még akkor is, ha a vezetékek külseje sértetlennek tűnik, belülről már annyira megsérülhetnek, hogy még egy kis terhelés is megszakad vagy szikrát okoz.

* (Annak érdekében, hogy a kábelezés a lehető leghosszabb ideig tartson, jobb, ha az alumínium helyett a rezet választja)

Összefoglalva a kérdést alumíniummal: ha a kábelezés ebből a fémből készül, akkor jobb, ha teljesen rézre cseréljük, ami többször megbízhatóbb. Természetesen a réz tulajdonságai miatt drágább. A kábelezést azonban nem évente, hanem évtizedenként egyszer végzik, így itt nem lehet spórolni.

Miért kell megváltoztatnia a vezetékeket

Amikor megértjük, hogy a huzalozás nem úgy történik, ahogy szeretnénk, vagy nem a megfelelő anyagból származik, azonnal felmerül a kérdés, hogy szükséges-e cserélni a vezetékeket az egész rendszerben. Végül is csak javítani és módosítani akar, és nem változtatni mindent egyszerre, annak ellenére, hogy a második lehetőség gyakran olcsóbb, mint az első. És ez nem minden előnye.

A kérdés megválaszolásához először érdemes megvizsgálni azt a rendszert, amelyet korábban a házak vezetékeinek vezetésére használtak, és a mai napig a legtöbb otthonban továbbra is működni fog.

Huzalozási rendszerek: korszerű és elavult

Érdemes a földelő hurkokkal kezdeni, amelyeket nem tekintettek szükséges attribútumnak. Az összes hálózatot ugyanazon TN-C séma szerint hozták létre – ezzel a működő nullát és a földet egy vezetékre vitték az áramot elosztó állomáson. Ennek a módszernek előnyei vannak:

• Könnyen felszerelhető.
• Az anyagfogyasztás jelentősen csökken.

* (Ez a diagram megkönnyíti a TN-C áramkör működésének megértését)

Valamennyi aljzatot fázis- és semleges vezetékek kötötték össze, a többivel csomókba kötötték őket. Emiatt túlzott terhelés mellett a rövidzárlat kockázata jelentősen megnőtt. Ez szintén problémákat okozott az RCD működésében. A nagy kockázat miatt egy ilyen rendszert már nem használnak, ezért ajánlatos valami modernebb – TN-S vagy TN-CS áramkörökkel helyettesíteni.

Lásd még: A kis szaunakályhák jellemzői és működési elve

Az elsőt leggyakrabban magánházakban használják, ahol saját földeléssel rendelkeznek. De megtalálható a sokemeletes épületekben is, ahol földelő buszok vannak. És itt meg kell:

1. Forrasztva hegesztéssel.
2. Menjen a külső földszintről az összes apartmanhoz és a bejárathoz.

Azonban leggyakrabban nagy lakásokban, sok lakással a TN-CS rendszer még mindig megtalálható. Ebben a földelt nulla két vezetőre oszlik:

• Nulla munkás.
• Nulla védő.

Az elválasztás közvetlenül a műszerfalon történik, amely a bejáratnál található.

Mindkét rendszerben, a TN-CS és a TN-S, jelentős különbség van az elavult TN-C-vel szemben. Itt három csapot használnak a kábelezéshez:

1. Nulla.
2. Fázis.
3. Földelés.

És itt azonnal tisztáznia kell, és rámutatnia kell arra a tényre, hogy ha a házban a vezetékezés nem a TN-CS vagy a TN-S terv szerint készül, akkor a modern három tűs aljzatok nem telepíthetők. Valamint házi jumpereket telepít a talaj és a nulla között közvetlenül a kimenetre. Ez nagyon veszélyes, mivel növekszik az áramütés veszélye, csakúgy, mint a tűz valószínűsége.

* (Azon kapcsolási rajzok összehasonlítása, amelyek különbségei jobban láthatók)

A kábelezés helyes bekötése

Ha emlékszel arra, hogy a vezetékeket hogyan csinálták korábban, nem lehet nem megemlíteni a terhelés adagolásának elvét.

Megértéséhez csak meg kell nézni a lakóépületek bejáratának paneljeit, amelyeket a 2000-es évek eleje előtt telepítettek. Csak a következőket tartalmazták:

1. Villamos fogyasztásmérők.
2. Forgalmi dugók.

Pár kábelt húztak be a lakásba, és ezekből külön kis ágakat hoztak létre a szerelődobozokban az aljzatokhoz és a világításhoz. Ez pénzügyi szempontból megint gazdaságos, mivel kevesebb anyag kerül felhasználásra. De gyakorlati szempontból ez nem fog olyan jól működni, mint szeretnénk.

Minden egyes ágon csavarások voltak, ami a rendszert nagyon sebezhetővé tette. És ahhoz, hogy valamit egy helyiségben helyrehozzanak, az egész lakást áramtalanítani kellett. Ha pedig a falon lévő kábel teljesen elszakadna vagy kiégne, akkor azt egy katasztrófához hasonlították volna, mert rendkívül nehéz volt megjavítani.

Mindez pedig elkerülhető zónás vezetékek készítésével. Létrehozásának elve egyszerű: a lakás paneljéből külön vonalakat fektetnek megfelelő szakaszokkal, amelyek megfelelnek az egyes helyiségek terhelésének. Például a konyhának általában több csatlakozóra van szüksége, mint a hálószobában, ami azt jelenti, hogy itt nagyobb lesz a terhelés, és más lesz az aljzatok típusa.

* (Ez a diagram egyértelműen megmutatja, hogy az egyes helyiségek hogyan kapják meg vonalaikat a közös panelről, vagyis a zónás vezetékek elvét)

Természetesen egy ilyen huzalozási módszerhez több kábelre lesz szükség, de ismételten, a huzalozás egyszer és hosszú ideig megtörténik, így határozottan nem érdemes spórolni a kényelemen, ami szorosan összefügg az itteni biztonsággal. Sőt, a javítás és korszerűsítés sokkal könnyebb lesz.

Lásd még: Csatornázás túlfolyó betongyűrűkből: lépésről lépésre barkácsolás

A kábelek és a vezetékek közötti különbségek

A kezdő kézművesek gyakran felteszik a kérdést, mit vásároljon az elektromos kommunikáció – kábelek vagy vezetékek – lefektetéséhez.

A probléma megoldásához meg kell találnia a különbséget a termékek között:

• A Szovjetunióban elfogadott GOST 15845-80 szerint a kábel egy vagy több szigetelőanyaggal borított vezetőből (magból) áll. Az ilyen elemek viszont műanyag, polietilén, fém vagy gumi héjba vannak zárva, amelyek tetejére egy további védőburkolat, köztük egy páncélozott is felszerelhető.
• A kettős szigetelésnek köszönhetően a kábel megbízhatóan védett a nedvességtől, a fénytől, a maró anyagok hatásától és a mechanikai sérülésektől. A megnövekedett szilárdsági és megbízhatósági jellemzők lehetővé teszik az ilyen termékek használatát a legnehezebb körülmények között, például víz alatt és a föld alatt.
• A huzal egy vagy több sodrott magból áll, amelyek lehetnek szigeteltek vagy csupaszok. Rendszerint nem fém burkolatba (PVC, XLPE) vagy textil vagy drótfonatba / csomagolásba vannak zárva. A vezeték védelme sokkal kisebb, mint a kábelé, ezért használatának köre meglehetősen korlátozott.

A szakemberek szerint csak kábeleket kell használni egy helyhez kötött elektromos hálózat lefektetéséhez. A vezetékek használhatók hordozható elektromos berendezésekhez, valamint alacsony feszültségű rendszerekben, amelyek feszültsége nem haladja meg a 24 V-ot.

A huzalok a kábelektől csupasz magok és könnyebb védőhüvely jelenléte miatt különböznek. Használhatók olyan elektromos rendszerek létrehozására, amelyekre nem vonatkoznak megnövelt követelmények.

A lakóhelyiségekben az elektromos hálózatok lefektetéséhez szükséges anyagok kiválasztásakor a kifogástalan minőségű termékeket kell előnyben részesíteni. Csak ebben az esetben lehetséges biztonságos, tűzálló és megbízható vezetékeket telepíteni, amelyek biztosítják az elektromos áram szállítását a lakás minden sarkába.

Otthoni elektromos tervezés

Függetlenül attól, hogy mi volt az oka az elektromos hálózat megváltoztatásának döntésében, ennek a folyamatnak az első lépése mindig ugyanaz lesz – diagram elkészítése. Magadnak könnyű megtenni, a legfontosabb az itt leírt lépések követése:

1. Készítsen egy lakástervet. Itt elkészítheti a műszaki útlevél másolatát, de általában nem olyan nehéz a szobák hozzávetőleges elrendezését felvázolni. Igaz, a legjobb, ha megfigyeljük a skálát, és nem szemmel alkalmazzuk. Egyébként a rajz számítógépen is elkészíthető speciális mérnöki programok (például CAD) segítségével. Érdemes megjegyezni azt is, hogy jobb nem csak rajzolni egy diagramot, hanem megadni a falak pontos méreteit is – ez megkönnyíti a kábel mennyiségének kiszámítását.
2. Miután elkészült a kapcsolási rajz – jobb, ha több másolatot készít egyszerre, mert nem fog mindent egyszerre elvégezni a "tiszta másolat" érdekében – fordulunk a bútorok felé. Figyelembe kell vennie, hogy mit ér már meg, és mit tervez vásárolni. Ugyanez vonatkozik az elektronikára is. Érdemes megfontolni azt is, hogy mi jelenhet meg a közeljövőben. Például a növekvő gyerekeknek szüksége lesz számítógépekre, set-top boxokra, mosogatógépre vagy több háztartási készülékre, például konyhára, stb.
   

   * (Ez csak egy kis része annak az elektronikának, amelyre ma mindenkinek szüksége van)

3. Miután elkészítette az aljzatot igénylő elemek listáját, ezeket a megfelelő helyeken kell elhelyeznie. Természetesen nem minden dolognak van szüksége a saját konnektorára, de például a konyhában többet kell biztosítani belőlük – például egy nagy vacsora vagy 4 kézi főzés esetén. Tehát azokat az elemeket, amelyeket folyamatosan csatlakoztatni kell, és azokat, amelyeket szükség szerint telepítenek, külön kell választani. És ne számítson hosszabbítóra. Jobb hozzáadni egy másik csatlakozót, hogy a lehető leghosszabb ideig kitartson ilyen eszközök nélkül.
4. Az elsődleges áramkör összeállítása után az aljzatokat kihúzzák. Figyelembe kell venni, hogy ne bújjanak el a nagy bútorok mögé, és kívánatos, hogy olyan helyen helyezkedjenek el, ahol soha semmivel sem lesznek tele. Az aljzatokat nem kell egymástól elkülönítve elhelyezni, több aljzattal és kapcsolóval lehet pontokat tenni, ha ez kényelmes.
5. Helyezze az aljzatokat egy tiszta áramkörbe, és ellenőrizze, hogy minden rendben van-e.
6. Ahhoz, hogy a villanyszerelő szakember megértse a diagramot, célszerű használni a speciális megnevezések táblázatát, és azonnal meg kell jegyezni, hogy hol lesznek például egy vagy két gombos kapcsolók, nyitott és zárt foglalatok, foglalatokkal és kapcsolókkal ellátott blokkok stb. De erre nincs szükség, mivel általában a villanyszerelő mindent el tud osztani és tisztázni tudja a részleteket. Ha a huzalozást a lakástulajdonosok keze végzi, az aljzatok típusainak bármilyen megnevezése használható.
   

   * (Ez a diagram jól mutatja, hogyan kell elkészítenie egy lakástervet, hogy aztán alkalmazza a bekötési rajzot)

7. Most világít. Itt szabad kezet engedhet a képzeletnek, és a rendszert úgy alakíthatja, ahogy mindig szerette volna – egyetlen forrással a szoba közepén, több fényforrással zónázva, vagy egyszerűen mindent önkényesen elhelyezve.
8. A lámpák elhelyezésekor a kapcsolókat úgy állítják be, hogy illeszkedjenek hozzájuk. Meg kell adni mind az elhelyezéseket (balkezesek vagy jobbkezesek), mind a számot, mind a magasságot. Általában a kapcsolókat a helyiségek belsejében helyezik el, de erre nincs szükség – például a fürdőkben és a WC-kben a páratartalom miatt nincsenek kapcsolók és aljzatok.

Most egy tiszta áramkör jelent meg az összes aljzattal, fényforrással és kapcsolóval, ami azt jelenti, hogy folytathatja az útvonal lefektetésének tervezését vezetékekből. Ezt a következő szakasz tárgyalja részletesebben.

Útvonaltervezés

Az áramellátás pontjai már megjelölésre kerültek, meg kell határozni azokat az utakat, amelyek mentén az energia eljut hozzájuk. De előtte azonnal meghatározzák, hogy a hálózat nyitva vagy nyitva lesz-e.

Először egy szerelődobozzal kell kezdenie, amelynek minden helyiségben eltérőnek kell lennie. Általában a doboz a helyiségen belül van, azonban fürdőszoba esetén ajánlott kívül hagyni, hogy elkerülje a magas páratartalom szintjét, amely befolyásolja az érintkezőket.

A szerelődobozoknak a lakás tervén is szerepelnie kell, tanácsos kiemelni őket egy speciális szimbólummal, hogy ne veszítsenek el.

* (Az elosztódoboz így néz ki, és az ábrán keresztjelű körrel van jelölve)

Az aljzatok vezetékeinek az elosztóhelyekhez kell vezetniük, szigorúan párhuzamosan a falakkal vagy a padlóval. És a legjobb megoldás az lenne, ha saját kábeleket csatlakoztatna az összes csatlakozóhoz, ahelyett, hogy sorba kötné őket. Ellenkező esetben a legtávolabbi állandóan alacsony feszültségen lesz.

Érdemes megemlíteni olyan helyzeteket is, amikor a különböző helyiségekben lévő aljzatok ugyanazon a szinten vannak, vagy műszaki szempontból ugyanazon a tengelyen. Az ilyen aljzatok összekapcsolhatók olyan vezetékekkel, amelyek egy dobozból és egy stroboszkópból származnak. Akár ugyanazt a kábelt is használhatja számukra, hogy még több anyagköltséget takarítson meg. De a vezeték keresztmetszetének szükségszerűen meg kell felelnie a potenciális terhelés összegének.

Jobb kiemelni azokat a vezetékeket, amelyek az aljzatokat az elosztódobozhoz egy színben kötik, a kapcsolókat és a fényforrásokat pedig egy másik dobozhoz.

És az egyik korlátozható egy kábelre, amely a lámpákat és az aljzatokat egyaránt táplálja, de jobb, ha két áramot készít.

A következő lépés a kábelek lefektetése az áramelosztó táblától az elosztódobozokig. Az is jobb, ha új színnel jelöli.

Most egy negyedik színre van szükség ahhoz, hogy megjelölje azokat a kábeleket, amelyek állítólag meghosszabbodnak a nagyobb áramot fogyasztó eszközök helyére. Ezeknek a vonalaknak rendelkezniük kell a sajátjukkal:

Strobák, vagyis utak a falak felületén.

• RCD.
• Automata gépek.

De nem szabad külön ágakkal rendelkezniük. És az ilyen vonalak aljzatai meg vannak erősítve.

A nagy feszültségnek ellenálló rendszerre szorulhat olyan készülékek között a kemencék és kazánok, amelyek nagy terhelést jelentenek.

Lásd még: Ultramodern blokkház anyaga – mi ez

Az ábrán továbbra is csak egy vonalat kell megjelölni, amely a pajzstól a bejáratnál húzódik. Ezt követően a tranzakció létrehozásának terve teljesnek tekinthető. Használatával kiszámíthatja az anyag mennyiségét, és egyenes tervként is felhasználhatja, amikor a rajzot valós falakra helyezi át.

* (Az utolsó ábrázolt vonal zöld, a lakáson túl megy a bejáratig)

De előtte vezetékeket kell vásárolnia, ehhez meg kell határoznia a hosszukat és a keresztmetszetüket.

Hogyan lehet kiszámítani a kábel hosszát?

Az elkészített séma szerint hozzávetőlegesen kiszámíthatja a kábel mennyiségét, ha figyelembe vesszük a helyiségek pontos méreteit. De tisztázni és ellenőrizni kell őket a diagram papírról a falakra való áthelyezésével. És egy ilyen eljárást szakemberek is elvégeznek az összes aljzat és kapcsoló, valamint az őket összekötő kábelek pontosabb meghatározásához.

Nincsenek egyértelmű előírások, hogy a vezetékeknek milyen magasságban kell lenniük a padlótól és a sarkoktól milyen távolságban. Egészen a közelmúltig Kelet-Európában szokás volt az aljzatokat a leeresztett kezek szintjén, a kapcsolókat pedig a szemmagasságban telepíteni, de honnan jöttek ilyen szabványok, azt most nehéz megmondani.

Az építési referenciakönyvek manapság általában a következő információkat nyújtják:

• Az aljzatokat 30–35 centiméterre kell felszerelni a padlótól (vagy 40–45 cm-re a padló közötti átfedéstől). Bár közvetlenül a szegélylécekre is felszerelhetők, az aljzatoknak speciálisaknak kell lenniük.
• A kapcsolók körülbelül 90 cm magasan vannak, így a leeresztett kezet használhatják, és a gyermekek számára is kényelmesek.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a nappali normák. Például a konyha számára különbözőek. Ezeknek a helyiségeknek a nagy részét munkalapok és szekrények foglalják el, ezért az aljzatokat valahol közöttük, vagy akár belül kell elhelyezni – ma népszerűek a rejtett aljzatblokkok könyv vagy egy "oszlop" formájában, amelyek felemelkednek a fedél megnyomásakor. .

* (Ez nem a legnehezebb lehetőség a konnektorok és kapcsolók kiosztására a konyhában)

A kádakra is vannak szabályok, amelyekben az aljzatokat és a kapcsolókat egyáltalán nem helyezik el, és mindent túlmutatnak a határokon. És ha elhelyezik, akkor különlegesek, ellenállnak az állandó páratartalomnak és a szélsőséges hőmérsékletnek.

A helyiség többi részében a kábelezés szabályai egyszerűek – a vezetéknek le kell mennie a konnektorból, vagy szigorúan le kell kapcsolnia (vagy felfelé, ha a hálózat a mennyezet alatt van). Létrák, sarkok és átlós elhelyezés nem megengedett, mert elfelejtheti a helyet, majd kábelekbe ütközhet, ha szükséges lyuk keletkezik a falban.

Annak érdekében, hogy kiderüljön, melyek a vezetékek elhelyezésének szabványai érvényesek most, érdemes tanulmányozni ezt a táblázatot és az alábbi képet.

Egy tárgyTávolság az objektumtólAblakok és ajtókLegalább 10 cmFűtőcsőLegalább 30 cmCsövek gyúlékony anyagokkal (gáz)Legalább 40 cmMennyezet15 cm-tőlStretch mennyezet10 cm-tőlA szoba sarka10 cm-tőlPadlóLegalább 15-20 cm

* (A különböző objektumok és az elektromos vezetékek közötti szokásos távolságok vizuális bemutatása)

Miért kell meghatározni egy szakaszt?

Először is, ha a vezeték túl kicsi, akkor nem lesz képes ellenállni a fogyasztás nagy terhelésének. Gyakran felmelegszik, ami:

• Leromló szigetelés.
• A csatlakozók érintkezőinek sérülése.

Ez időnként növeli a rövidzárlat kockázatát.

Továbbá nem sokan tudják, hogy a keresztmetszetükben eltérő vezetékek az árakban is különböznek. Ezért a számítást úgy kell elvégezni, hogy ne fizessék túl a paramétereket túlzottan.

* (Ez csak a töredéke a meglévő vezetékkeresztmetszeteknek, így a véletlenszerű kiválasztás nehéz lesz)

Fontos, hogy ne felejtsük el, hogy a vezetékek rendeltetése is különbözik egymástól, de ezt könnyű kitalálni, ha ismeri a megfelelő színelrendezést. Az alábbi táblázat javasolja.

Vezeték színeIdőpont egyeztetésCsíkos, sárga-zöldNulla védővezető (föld)KékNulla működő vezetőFekete, piros, barna és az összes többi szín különbözik a korábbiaktól.Fázisvezetők

Hogyan lehet számításokat végezni?

A lakásterven megjelenő összes vonal az energiaelosztó felhajtóról származik. És mindegyik kijelölt vonalon két eszköz van:

1. Megfelelő teljesítményű automata gép.
2. RCD.

Ezen felül mindig van egy közös gép és egy közös RCD. A berendezés működése a hálózati szakasz teljes terhelésétől függ, egy teremre korlátozva. Csak kiszámítható, ha kéznél van egy listája az összes háztartási készülékről és egyéb eszközről, amelyet a lakásban használni fognak.

* (Így néz ki világosan a leírt áramkör az RCD-k és gépek csatlakoztatásához)

A számítás általában nagyon egyszerű algoritmus szerint történik:

1. Az átlagos energiafogyasztás minden eszköz útleveléből származik.
2. Mindezek az értékek összeadódnak, mintha azt feltételeznénk, hogy minden eszköz egyszerre csatlakozik a hálózathoz.

Ez adja a teljes maximális teljesítményt. És ha egyes berendezésekhez nincs útlevél, akkor ez nem jelent problémát – használhatja más hasonló eszközök átlagos teljesítményét, vagy keresheti a szükséges adatokat az átlagolt teljesítménytáblákban, például az alábbiakban javasoltakban.

Elektromos készülékÁtlagos teljesítményMeleg padló1kwSplit rendszer2,5 kWVilágítás100-1000 WTV készülék150-200 WattVas1 kWGadgetekből történő töltés25-50 wattMosó1,5-3 kWVízmelegítő2,5-7 kWMosogatógép2-3 kWJegyzetfüzet80 wattmikrohullámú sütő1,5-2 kWegy nyomtató350 wattAsztali számítógép250-750 W

De ez még nem minden. Most ki kell számolnia a terhelési áramot az áramkör szakaszában. Ehhez ismét szükséged lesz egy diagramra, ahol a berendezés eloszlik a szobák között.

Például ki kell számolnia egy gyermekszobát, amelyben folyamatosan dolgoznak:

1. TV – 150 W.
2. Meleg padló – 1 kW.
3. Éjszakai fény – 100 W.

A szobánkénti teljes teljesítmény kiszámítása a következő képlettel történik:

I összeg = P összeg / U, ahol I összeg a helyiség teljes árama, P összeg az összes elektromos készülék teljesítménye, ha egyidejűleg csatlakoznak, és U a hálózat szokásos feszültsége, vagyis 220 V.

* (A vezeték keresztmetszetének táblázata)

Ezután a kijelölt óvodában az én összege 5,7 A lesz. És olyan körülmények között, hogy a hálózat nincs túl terhelve és nincs sok ága, itt nincs szükség további számításokra. Minden esetre további 5 A hozzáadódik a kapott számhoz, majd mindent lekerekítenek. Tehát 11 A-t kap az óvodába.

Csak a fent javasolt táblázatot kell megvizsgálni, és megtalálni a rézkábel megfelelő keresztmetszetét. A példában a terhelés ideálisnak bizonyult egy 0,5 mm-es keresztmetszethez, és elegendő egy egymagos huzal.

Érdemes megjegyezni, hogy a gyermekszobákhoz gyakran speciális aljzatokat vásárolnak, amelyek védelme nem teszi lehetővé a kíváncsi elmék számára, hogy az első órát az áram ismeretében végezzék. És ha kisgyerekek gyakran vannak a házban, akkor ilyen aljzatokat fel lehet szerelni bárhová, ahol a fiatal természettudósok elérhetik őket.

* (Ajánlott ilyen típusú aljzatokat elhelyezni a gyermekszobákban)

A bevezető kábel keresztmetszete a lakáshoz

Egy lakás teljes energiafogyasztását mindig korlátozza a kiosztott teljesítmény mennyisége, amelyet egy bemeneti megszakító telepítése szabályoz. A bemeneti gépet bizonyos áramra tervezték, ha túllépik, akkor kikapcsolja az áramellátást.

Egyszerűen fogalmazva: az áramszolgáltató megengedte, hogy áramot használjon, a maximális energiafogyasztás mondjuk 5,5 kW, ez a csúcsterhelés, egyszerre kapcsolhatja be azokat az elektromos készülékeket, amelyek teljes energiafogyasztása nem fogja meghaladni ezt az értéket. Annak érdekében, hogy ezeket a mutatókat ne lépjék túl, egy 25A-os megszakítót helyeznek a bemenetre, amely megszakítja az elektromos áramkört, ha nagy áramot észlel.

Leggyakrabban egy lakóházban a lépcsőház közös folyosójának elektromos paneljébe bevezető gépet telepítenek, a tápkábelt már továbbították belőle a lakásodba – ez a bevezető kábelre vonatkozik.

Lásd még: Hogyan építsünk egy kis vidéki házat saját kezűleg (47 fotó): építési módszerek. Vázszerkezet és konténerházak

Lakásának teljes elektromos terhelése a bevezető kábelre esik , így annak a legnagyobb keresztmetszete van. Választását a lehető legkomolyabban kell venni, és jobb, ha azonnal előre lát egy erőtartalékot.

Leggyakrabban az SP31-110-2003 szerint a modern, elektromos kályhás lakások kiosztott kapacitása 10 kW, és még ha régi házad is van, előbb-utóbb korszerűsíti az elektromos hálózatot, és amikor a bevezetőkábelt lefektetik a lakásba, jobb erre felkészülni és lefektetni a megfelelő részt.

Az apartmanok a következő keresztmetszetű bemeneti kábeleket használják:

Egyfázisú hálózat esetén: Rézkábel (például VVGng-lS) 3 x 10 mm négyzet alakú. [három vezető (fázis, nulla, test) egyenként tíz négyzetmilliméteres szelvénygel], egy 50A-es megszakító

Háromfázisú hálózat esetén: Rézkábel (például VVGng-lS) 5 x 4 mm négyzet alakú. [öt mag (három fázisú, nulla, földelt) egyenként két és fél négyzet milliméter keresztmetszettel], 25A megszakító

Ezek a kábelek névleges teljesítménye meghaladja a 10 kW-ot, ez a szükséges tartalék, figyelembe véve a védőautomatikában rejlő munka logikáját.

A gyakorlatban a legtöbb apartman 3–15 kW dedikált elektromos energiával rendelkezik, mindez a ház építésének évétől, a gáz- vagy elektromos tűzhely jelenlététől és néhány egyéb mutatótól függ. Régi, gáztűzhelyes házakban a kiosztott teljesítmény ritkán haladja meg a 3-5 kW-ot, a modern, villanyból álló apartmanokban 8-15 kW között változik.

Közvetett módon a padlópanelre telepített bemeneti automatikus eszköz besorolása elmondhatja a kiosztott teljesítményt. De mindenesetre, ha a fent ajánlott vezetékeket választja, akkor nem fog hibázni.

A vezetékezés módszerei a lakásban

Fontos azonnal foglalni, hogy a következő lehetőségek csak azokra az épületekre vonatkoznak, amelyek betonból vagy téglából készültek. Nem alkalmasak faházakra, ezért a módszerek nem univerzálisak.

Az első módszer azoknak a házaknak lesz releváns, ahol a falakon még egy réteg vakolat sincs. Ezután a vezetékeket közvetlenül a falak felületére lehet helyezni. Itt is két módszer létezik, amelyeket korábban említettünk:

• Helyezze a kábeleket hullámos műanyag csövekbe, ha a felület vastagsága lehetővé teszi.
• Egyszerűen tegye nyitva a kábeleket, ha kettős vagy hármas szigeteléssel rendelkeznek.

A második módszerrel leggyakrabban azért találkozunk, mert alkalmas olyan esetekre, amikor:

• A vakolatot már felhordták.
• Rétege nem takarja el a vezetékeket, és hornyokat kell készítenie a falba.

Ez nehezebb és hosszú út, de gyakran kiderül, hogy ez az egyetlen megfelelő. Amellett, hogy el kell végezni a strobot, a bennük lévő vezetékeket is gondosan meg kell erősíteni – gipszfoltokkal vagy műanyag kapcsokkal.

* (A tipli zárójelek különösen hasznosak a felső vezetékeknél)

Az összes stroboszkóp helyes elkészítése érdekében jobb, ha a jelölést a séma szerint közvetlenül a falon készítjük el, akkor biztosan nem lesznek nehézségek, és lehetőség lesz mindent újra ellenőrizni és javítani.

Most meg kell találnia, hogyan lehet a kábeleket maguk lefektetni. A kapcsolótáblától az egyes csatlakozódobozokig tartó vonalak az ebben a táblázatban leírt módszerekkel vezethetők.

Autópálya elhelyezkedéseAA fal felső széle mentén egy horonyban vagy hullámosított csőbenLeggyakrabban használjákA padlón, amíg a padlók esztrichjeit ki nem öntik (műanyag csövekben)Ez a legrövidebb út. Itt egyébként a barázdák nem fognak jól jönni, mivel a padló elárasztásakor az összes vezeték el lesz rejtve. Az ilyen huzalozáshoz általában szegélylécekre szerelt aljzatokra van szükség. Egyébként most speciális készleteket vásárolhat – egy speciális lábazatot kábelcsatornákkal, aljzatokkal, kapcsolókkal, elosztódobozokkal stb. Igaz, nem alkalmas bármilyen befejezésre.A plafononItt valószínűleg vájatokat kell készítenie, ugyanakkor az anyagfogyasztás is gazdaságos lesz. A csatlakozódobozok a mennyezetre is helyezhetők, de ez valószínűleg nem lesz kényelmes, ha javításra van szükség. Ez a módszer csak akkor releváns, ha egy feszített vagy álmennyezet állítólag elrejti a vonalakat.

A vezetékek önfektetésénél csak az első lehetőség megfelelő, és a másik kettő nagy előnyei ellenére sem rosszabb náluk. Csak több időre lesz szüksége önmagában, de mivel a vezetékezés saját kezűleg történő lefektetésének terve elérte a stroboszkóp szakaszát, a legnehezebb már véget ért.

* (A strobok a vezetékezés utolsó előtti állomása)

A ház tömszelencéjének cseréjének jellemzői

A legtöbb esetben a magánház áramellátását a felsővezetékről történő elágazással hajtják végre, amelyhez egy önhordó szigetelt vezetéket használnak a SIP márkájú alumínium vezetőkkel. Nem kizárt, hogy a bejárati autópálya egy részét az épület homlokzata mentén fektetik le. A perselynek az oszloptól a falig történő cseréje nem okoz különösebb problémát, szakemberek könnyen elvégzik. Nagyon fontos, hogy az elektromos tűzbiztonsági előírások követelményeinek megfelelően telepítsük a vezetékeket a ház falára, valamint hogy helyesen lépjünk be a falba. Ha a homlokzat nem éghető anyagokból készül, és nincs befejezve az iparvággyal, akkor a bevezető kábelt dobozba vagy hullámcsőbe lehet fektetni. Egy magánház tulajdonosának tudnia kell, hogy az önhordó szigetelt vezetéknek éghető burkolata van, ezért tilos ilyen vezetékeket fán keresztül vezetni, ezért mielőtt a vezetéket falra rögzítenék, csatlakoztatni kell rézvezetékekkel ellátott kábelhez, speciális lezárt bilincsek segítségével. Vágány esetén az önhordó szigetelt vezetéknek, még akkor is, ha védőhéjba van fektetve, legalább 7 cm-re kell lennie a faltól. Az épület bejárata egy fából készült falon keresztül fémhüvellyel van ellátva. amelyet vastag falú csöveként használnak. A kábel falon való áthelyezéséről részletesebben külön cikkben beszéltünk.

Külön kérdés a faházban a bevezető kábel cseréje, mivel ez szigorú betartást igényel a tűzvédelmi előírásoknak. Ebben az esetben jobb, ha egy fém tömlőt vagy egy fém kábelcsatornát használ a fektetéshez, használhat egy csövet. Fontos megjegyezni, hogy csak háromrétegű, nem éghető burkolattal ellátott kábeltermékek működhetnek. A hazai termékek közül a VVGng-p márka a legalkalmasabb. A fából készült fal bejáratát azbesztbe burkolt és alabástrom keverékkel rögzített fémüveggel kell ellátni. A kábel fém védőeszközökbe történő elhelyezése csak akkor lehetséges, ha van földelő hurok, mivel kötelező földelésük szükséges.