Az ásványgyapot az egyik legnépszerűbb szigetelőanyag. Jól tartja a hőt, csillapítja a zajt, nem gyúlékony és környezetbarát. A homlokzat ásványgyapottal történő szigetelése növeli az épület energiahatékonyságát, és segít megtakarítani a fűtést a hideg évszakban. A technológia meglehetősen egyszerű, és nem igényel különleges képességeket.

Típusok és termékek

Az ásványgyapot olyan szálas anyag, amelyet vulkáni kőzet, üveghulladék vagy kohászati hulladék olvasztásából állítanak elő. A nyersanyag összetételétől függően bazalt-, üveg- vagy salakgyapotnak nevezik. A hasonló szerkezet ellenére ezek a szigetelők különböznek összetételükben, egyes tulajdonságaikban és alkalmazási területükben.

A lakásépítésben mindenféle ásványgyapotot használnak, de a kőzetgyapot előnyben van, mivel ez a legbiztonságosabb beépíteni és használni. Az üveggyapotot és a salakgyapotot az iparban leginkább berendezések, csővezetékek, raktárak és mellékhelyiségek hőszigetelésére használják. Ezek az anyagok olcsóbbak, de káros port bocsátanak ki.

A bazaltgyapotot gabbrobazaltból vagy hasonló összetételű és tulajdonságú kőzetekből állítják elő. Az ásványokat kemencében magas hőmérsékletre olvasztják, majd finom perforált szűrőbe vezetik. A legfinomabb szálakat lehűtik és szerves gyanták, bitumen vagy bentonit agyag felhasználásával szőnyeggé ragasztják. A szálas tuskót a kívánt méretű lapokra vágják, majd tekercsekké, puha vagy merevített táblákká, lyukacsos szőnyegekké, gömb vagy henger alakú héjakká formálják.

A nedvességgel és gombásodással szembeni ellenállás növelése érdekében a bazaltszövetet víztaszító hidrofóbizáló és fertőtlenítőszerekkel kezelik. A termékek ezen felül alumíniumfóliával, üvegszálas vagy kraftpapírral is bevonhatók, ami növeli a hő- és alakváltozási ellenállást.

Milyen ásványgyapot használható a falak hőszigetelésére

A GOST 9573-2012 szabványnak megfelelően a táblák különböző kivitelben készülnek:

• PM – puha, 40-50 kg/m3 sűrűségű;
• A PP félmerev, 60-80 kg/m3;
• PZH – merev, 100-140 kg/m3;
• PPL – fokozott merevség, 160-200 kg/m3;
• PT – merev, 220-300 kg/m3.

A nem terhelt szerkezetek szigeteléséhez ajánlott tekercselt hőszigetelést vagy puha lapokat használni. Nincs mechanikai behatásnak kitéve, ezért nem zsugorodnak.

Szellőző homlokzatok, tetők és mennyezetek esetében, ahol a terhelések nagyobbak, félmerev és merev lemezeket használnak. Ha a falakat a megerősítő háló fölé kell vakolni, akkor jobb, ha a ПЖ termékeket telepítjük. Nem deformálódnak a szerkezet súlya alatt.

A nagy sűrűségű födémek nagy nyomóterhelésnek lehetnek kitéve. Az iparban hő- és hangszigetelésként használják épületszerkezetekben és berendezésekben.

Jellemzők

A GOST 4640-2011 szerinti ásványgyapotnak a következő fizikai és kémiai tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

• fonalátmérő 3-8 µm;
• szerves zárványok – legfeljebb 2%;
• nem rostos összetevők – 8-16%;
• akár 25%-os összenyomhatóság;
• hővezető képesség – 0,036-0,060 W/mK a hőmérséklettől függően;
• savassági modulus – 1,4-2,0
• vízállóság – 4rN-ig;
• vízfelvétel – 6 és 30% között;
• páratartalom – legfeljebb 1%;
• A radionuklidok fajlagos aktivitása – legfeljebb 360 Bq/kg.

Tipikus táblahossz 500-2000 mm, szélesség 400-1000 mm, vastagság 20-200 mm.

Mekkora az ásványgyapot vastagsága homlokzati szigeteléshez

A szigetelés vastagságának megválasztásához a hőtechnikai számításokat kell elvégezni. Két érték – az épületburok névleges hőátadási ellenállása és az adott körülmények között számított ellenállás – összehasonlításából áll. A bemeneti adatokhoz hozzárendeljük az összes falréteg vastagságát, beleértve az ásványgyapotot is. A teljes hőellenállás a következő képlettel határozható meg:

ahol Ri az összes réteg hőátadási ellenállása, ბi és λi az egyes rétegek vastagsága és hőátadási együtthatója, αc és αn a belső felületre és a fal külső felületére történő hőátadás együtthatója. Minden érték az anyagok jellemzőit tartalmazó táblázatokból származik.

Ezután meghatározzák a névleges R értéket egy adott éghajlati zónára és egy adott épületre vonatkozóan. A számítás elég terjedelmes. Figyelembe veszi a természeti körülményeket, a szükséges hőmérsékleti és páratartalmi viszonyokat és a szerkezeti sajátosságokat (az SP 50-ben szereplő összes képletet.13330.2010). Összehasonlítjuk az R értéket a korábban kiszámított Ri.

Ha a számok megközelítőleg megegyeznek, vagy az R 10-15%-kal kisebb, mint az Ri, akkor minden rendben van, és a szigetelés vastagsága elegendő. Ha a különbség sokkal nagyobb, akkor a hőszigetelést vékonyabbra kell készíteni. De ha az egyenlőtlenség az ellenkezője, akkor a vastagság a. A standard táblaméretek 50 mm-es lépésekben történő beállítását teszik lehetővé. A feladat egyszerűsítése érdekében ajánlott olyan speciális programokat használni, amelyek már tartalmazzák a referencia együtthatókat és az SP.

A bazaltgyapot, mint szigetelőanyag jellemzői

A hőszigetelés legfontosabb tulajdonsága a hő tárolásának képessége. A számítás alapja a λ hővezetési együttható, amely az anyagon keresztül történő energiaátadás sebességét írja le. Minél kisebb, annál tovább tart a hő útja a fűtött rétegből a hideg rétegbe, ezért jobbak a hőszigetelő tulajdonságai.

A kőzetgyapot λ = 0,038-0,05 W/m°K, ami 6-szor alacsonyabb, mint a tégláé, és 2-szer alacsonyabb, mint a fáé. Egy mindössze 10 cm-es szigetelőréteg ugyanúgy megtartja a hőt, mint egy 20 cm vastagságú fából készült fal vagy egy 60 cm vastag téglafal.

Az ásványgyapot hővezető képessége a sűrűségével függ össze. Minél sűrűbbek a szálak, annál zártabbak közöttük a légüregek, ezért a hővezető képesség alacsonyabb, mint a laza fajtáké.

A gyapjú másik fontos tulajdonsága a jó vízgőzáteresztő képessége. Ez egyfelől előnyös, mivel a falaknak lélegezniük kell. Másrészt a szigetelésen belüli gőz kondenzációvá alakul, ha a külső és a belső hőmérséklet között nagy a különbség. Ez tompítja az anyagot és rontja a hőszigetelő tulajdonságokat.

Annak érdekében, hogy a nedvesség a légkörbe párologhasson, a szendvicsszerkezetben szellőzőnyílást alakítottak ki. A hőszigetelést nem szabad fóliával lezárni; az egyik oldalnak páraáteresztőnek kell lennie. A modern vízzáró membránok és szellőző vakolatok jól kezelik ezt a funkciót. Egy másik figyelembe veendő tulajdonság a magas vízfelvétel. A porózus anyag súlyának egyharmadát kitevő nedvességet szívhat magába, ezért esős időben nem szabad védelem nélkül szállítani, és nem szabad hosszú ideig a szabadban hagyni. A legjobb hely a tárolásra egy száraz raktár. A hőszigetelési munkálatok során nem lehet nedvesség vagy köd. Hosszú ideig tartó használaton kívüliség esetén ajánlott a falakat műanyag fóliával letakarni.

A homlokzat szigetelése ásványgyapottal saját kezűleg: három technológia

Az ásványgyapot univerzális, és betonból, téglából vagy fából készült falak szigetelésére is használható. A fő feltétel, hogy az anyagot szellőztetni kell, és nem érintkezhet az intenzív kondenzációval járó felületekkel.

Három különböző hőszigetelési technikát fejlesztettek ki:

• "Nedves homlokzat;
• Szellőztetett homlokzat;
• rétegelt falazat.

Az első és a második lehetőség egyaránt alkalmazható a ház építése és felújítása során az energiahatékonyság javítása érdekében. A falazási munkák kevésbé gyakoriak, mivel csak az építési fázisban végezhetőek.

"Nedves" homlokzat

Ez a módszer abból áll, hogy a falakat a szigetelésre vakolják. A munka több szakaszban zajlik:

1. Felület előkészítése.
2. Alapozás.
3. Talpazati profil vagy ideiglenes tartó felszerelése.
4. Ragasztott szigetelés, mechanikus rögzítés.
5. Háló erősítés.
6. Vakolás.

Előkészítés

A falakat megtisztítják és kiegyenlítik. Megakadályozza az ereszcsatornák, csepegtetőlécek, légkondicionáló berendezések és egyéb kiálló elemek eltávolítását. Ha penész és moha van jelen, a felületet fertőtlenítőszerrel kell kezelni. A nem eltávolítható fémrészeket vízálló korróziógátlóval vonják be.

Az alapozás 2 lépésben történik. A homlokzat kiegyenlítésére zsinórt vagy horgászzsinórt használnak.

Támogatási megállapodás

A következő lépés a lábazati profil vagy a segédtartó léc felszerelése. Rögzítse a profilt dübelekkel, egymástól 30 cm távolságra, vízszintesen. A lábazat tetején vízmértékkel vagy lézeres vízmértékkel egy vonalat jelölünk ki. A szomszédos elemek között 2-3 mm-es tágulási hézagot kell hagyni, és műanyag kapcsokkal kell összekötni őket.

a profilok nem fedhetik egymást. a sarkoknál a belső rész levágásával, a bordáknak érintetlenül kell maradniuk. Ha ideiglenes támasztékot használtak, azt a táblák bedübelezése után eltávolítják.

A szigetelés ragasztása

A ragasztót kontúrgerendás vagy folyamatos módszerrel viszik fel a táblára. Az első esetben az aljzat egyenetlensége legfeljebb 30 mm lehet, a második esetben legfeljebb 3 mm. Először alapozzuk a tábla felületét egy vékony rétegben ugyanazzal a ragasztóoldattal.

A ragasztót a hőszigetelésre úgy kell felhordani, hogy a teljes felhordás után legalább 85% ragasztóval érintkező felületet és 40% felületi érintkező felületet érjen el. Nem szabad légbuborékokat hagyni a tábla alatt, ezért a ragasztócsíkban egy kis rés keletkezik, amelynek a ragasztás során be kell záródnia.

A ragasztólapokat felfelé fordítva kell felszerelni. Azonnal távolítsa el a felesleges ragasztót. A sarkokban a szigetelést fogazott kötéssel kötik össze, azaz az egyes sorok végét egyenként tolják át az alatta lévőre.

Az elemeket fugával kell beépíteni. Kétrétegű hőszigetelés esetén az illesztések nem fedhetik egymást vízszintesen vagy függőlegesen. Minden tábla helyzetét 3 síkban kell ellenőrizni vízmértékkel. Ha az ásványgyapotban nagyméretű zárványok vannak, ezeket el kell távolítani. A mosdókat hőszigetelő anyaggal töltik fel és csiszolópapírral fugázzák be.

Minden hézagot ék alakú ásványgyapot- vagy poliuretánhab-csíkokkal töltenek ki. A viszonylag magas hővezető képessége miatt nem szabad ragasztót használni. Az illesztéseket legalább 100 mm-re kell elhelyezni a saroktól vagy a béléstől.

Dugaszolás

A ragasztás után 24 órával folytassa a táblák mechanikus rögzítését. Fúrjon 10-15 mm-rel mélyebb lyukakat, mint a horgony hossza. A műanyag dübeleket kézzel helyezik be a lyukakba. Felületük nem nyúlhat túl a hőszigetelés határain.

A távolságtartó magot be kell csavarozni vagy be kell kalapálni, és a dübeleket ragasztóhabarccsal kell bekötni. Függelékfogyasztás – 6-10 db 1 négyzetméterenként.м. A dübeleket általában a sarkokra és a deszka közepére helyezik, de gyakrabban az erős szélterhelésnek kitett helyeken (épület sarkok és a sarkoktól számított 1,5 m távolságban).

Védő megerősítés

A sarokmerevítés lúgálló homlokzati hálóval van felszerelve, amelyet közvetlenül a födémekhez rögzítenek. A ragasztót előzetesen felhordják, a hálót gondosan beágyazzák, és a felesleges ragasztót eltávolítják.

A rétegvastagság 3 mm, ajtó- és ablakbéléseken legfeljebb 5 mm. A táblák legalább 100 mm-es átfedésben vannak egymással. A hálóelemek átfedések nélkül vannak egymáshoz illesztve.

A sarkokat, szögleteket és réseket speciális profilokkal kell merevíteni:

• A ragasztót a sarok mindkét részére a profil és a hálós ereszcsatornák szélességében kell felvinni;
• Az erősítőelemet a ragasztómasszába nyomják;
• a felesleges szigetelőanyagot sima simítóval távolítsa el.

A belső sarkokat ugyanígy rögzítsük. A lejtőket és a sarkok tetejét "fonatokkal" – ferdén elhelyezett hálós csíkokkal – erősítik meg .

A szigetelés teljes felületét egyenletesen borítja egy erősítő réteg, amely megakadályozza, hogy a háló átlásson. Miután a felület megszáradt, csiszolja le csiszolópapírral.

Befejezés

48-72 óra elteltével a falat szilikon-, akril- vagy ásványi alapú dekoratív vakolattal fedik be. A felületet az aggregátum szemcseméretének megfelelő vastagságú habarccsal habarcsozzuk be. A textúra a kívánt módon alakul ki.

7 nap elteltével a falak készen állnak a festésre. Homlokzatfesték felvitele kézzel vagy szórópisztollyal. A kezelések számának legalább 2-szeresnek kell lennie. A hőszigetelés és a házszerkezet közötti hézagokat tömítőzsinórral töltik ki és tömítőanyaggal tömítik le.

Szellőztetett homlokzat

Nagyon népszerű külső burkolat, amely az év bármely szakában használható. A hőmérsékleti követelmények nem olyan szigorúak, mint a nedves homlokzati technológiánál, ahol a hőszigetelés ragasztása, és a vakolási munkák csak +5 … +25° C-on végezhetők. Az egyetlen korlátozás, hogy nem eshet az eső vagy a köd. A felhasznált táblák: iparvágány, gránit, szálcement panelek, kazetták.

A szigetelt függönyfalrendszer elrendezése magában foglalja:

• a támogató keretrendszer telepítve van;
• A hőszigetelő réteg lerakása;
• külső burkolat.

A falnak szilárdnak, tisztának és száraznak kell lennie. Ha a régi vakolat erős, hátrahagyható. A szellőztetett homlokzati födémeket függőlegesen kell felszerelni, hogy saját súlyuk alatt ne deformálódjanak.

Az első lépés a tartókeret konzoljainak kijelölése és felszerelése. 1 vagy 2 horgonnyal rögzítik a falhoz. A sarkok közötti legkisebb távolság 100 mm, a falazatban nem szabad horgonyozni.

Az alsó sor alátámasztására egy lábazati profilt használnak, amelyet a nedves homlokzatnál leírtak szerint kell összeszerelni. A mingyapot alulról kezdve lépcsőzetes, alulról indulva. Kizárólag mechanikus rögzítőelemeket használnak ragasztás nélkül. Először a táblákat a nyílásokon keresztül a konzolokra illesztjük, majd a falhoz rögzítjük dübelekkel. Minden illesztésnek tömörnek kell lennie, hézagok és repedések nélkül. Páraáteresztő membrán kerül a hőszigetelő felületre. Az anyagot függőlegesen vagy vízszintesen hengerlik ki, és a hőszigetelésen keresztül dübelekkel rögzítik a falhoz. A panelek legkisebb átlapolása 100-150 mm. Az átfedő helyeken szintén dübeleket helyeznek el 600 mm-es távolsággal.

Folytatódó vázszerkezet. A konzolokat önmetsző csavarokkal vagy szegecsekkel rögzítik a konzolokhoz. A síkot gondosan ki kell igazítani. Ezután a sarokelemek, csepegtetőlécek, völgylemezek és ajtókeretek kerülnek beépítésre. A burkolólapokat a gyártó technológiája szerint rögzítik a tartószerkezethez. Ügyelni kell arra, hogy a kivitel és a szigetelés között legalább 40 mm-es szellőzőrés maradjon.

Réteg falazat hatékony szigeteléssel

A szerkezet hordozórétegből, hőszigetelésből és burkolatból áll. A belső és a külső rétegek összekötésére speciális dugókkal ellátott üvegszálas csatlakozókat használnak. Nem korrodálódnak, és alacsony hővezető képességük megakadályozza a rögzítési pontokon való megfagyást.

A bazaltgyapot fal nem építhető be szellőzőnyílás nélkül. A hátraszorítók megakadályozzák, hogy a hőszigetelés érintkezzen a külső burkolattal, ezáltal megtartva annak helyzetét a térben és lehetővé téve a levegő keringését a szerkezeten belül. A táblák közötti illesztéseknél további polimer tömítéseket, például penoplexet helyeznek el.

A rétegelt falazat sokkal könnyebb és melegebb, mint a tömör falazat. A burkolat téglából készült, amely sokkal tartósabb, mint a vakolat és a burkolólapok. Az épület teljes élettartama alatt nincs szükség díszítő javításokra, természetesen a technológia szigorú betartása mellett.

Ásványgyapot faépítésben

A bazalt hőszigetelés, szemben a polisztirol és más típusú polimer hőszigetelésekkel, növeli az épületek tűzállóságát. Ezért a nem éghető anyagok kiemelt fontosságúak a favázas építésben.

A gyapjú tulajdonságai a lehető legközelebb állnak a fa tulajdonságaihoz, köszönhetően a gőztovábbító képességének. Az ütközési pontokon nem szükséges a páralecsapódás, ami azt jelenti, hogy a faanyag nem rothad el, és tovább tart. A favázas épületek falai hőszigeteléssel töltött pajzsok formájában vannak kialakítva. A többrétegű szigetelést az anyag zsugorodásának és a hőhidak kialakulásának elkerülése érdekében használják. A teljes vastagságot több vékonyabb rétegre osztják, és a táblákat az illesztések között eltolással fektetik le.

A belső oldalon párazáró, a külső oldalon pedig szélvédő párazáró kerül beépítésre. A falszerkezetnek legalább 40 mm-es szellőzőrésekkel kell rendelkeznie a nedvesség elszívása érdekében. A párolgás a légkörbe a burkolaton vagy a páraáteresztő vakolaton lévő speciális lyukakon keresztül történik.

Következtetés

Homlokzati szigetelés ásványgyapottal – lehetőség az épület hőtechnikai tulajdonságainak javítására és kedvező feltételek megteremtésére az épületburkolat működéséhez. A 3 technika – nedves homlokzat, függönyfalrendszer vagy szendvicsszerkezet – alkalmazható.