A salvia, más néven zsálya, a mentafélék családjába tartozik, amely magas, élénk színű, cső alakú virágokat nevel négyszögletes szárakon. Bársonyos levelei erősen illatosak, elriasztják az őzeket és a nyulakat, de aromás és sűrűn tömött virágai vonzzák a méheket, pillangókat és kolibriket.

A több mint 900 szalviafaj közül a leggyakoribb színek a piros, a lila, a fehér, a rózsaszín és a lazac színűek. Még kék szalvia is létezik. A napkedvelő, szárazságtűrő szalvia növény tavasztól az első fagyokig bőségesen termel virágokat, és ha egyszer megtelepedett, kevés figyelmet igényel, így a szalvia gondozása egyszerű.

A szalvia termesztése egy pillantással

Közönséges név: Salvia
Tudományos név: Salvia spp.
Keménységi zóna: 5-től 10-ig
Talaj: Jól vízelvezető és enyhén savanyú: pH 5,5-6,5.
Fény: Teljes napfénytől a félárnyékig
Víz: Szárazságtűrő
Táplálkozás: Egyszeri tavaszi kiegyensúlyozott műtrágyázás
Szaporítás: Önszaporító; magvetéssel, osztással vagy dugványozással.
Biztonság: Emberre és háziállatokra nem mérgező

Salvia jellemzők

Vannak évelő és egynyári szalviák. Az egynyáriaknak általában skarlátvörös, lila vagy barackszínű virágaik vannak. Az évelők gyakran kék, lila vagy fehér színűek. Mindkettő magas, oszlopos szárú, sűrűn álló, élénk virágokat hoz. A hosszan tartó szalvia virága először a négyszögletes szár aljáról nyílik ki, majd halad felfelé a csúcs felé.

Kékeszöld bársonyos lombja a zsályával való rokonságára emlékeztet, ahogyan aromás levelei is a mentával való rokonságát jelzik. Az illatos virágok vonzzák a beporzókat, míg a levelek aromája inkább elriasztja a kártevőket.

A mediterrán őshonos, a Salvia officinalis néven ismert, elterjedtebb dísz- és konyhai szalvia (zsálya) könnyű gondozhatóságáról, szárazságtűréséről és egyes fajtáknál gyógyító tulajdonságairól ismert. A Salvia divinorum a mentafélék családjába tartozó, Mexikóból, valamint Közép- és Dél-Amerikából származó rokon, ahol hallucinogén hatása miatt gyógyászati célokra, valamint szertartásokon használták.

Ajánlott Salvia fajták

Több mint 900 féle szalvia létezik évelő és egynyári formában, a közönséges vörös szalviától a szokatlanabb fajtákig.

• A Salvia splendens, más néven skarlátvörös zsálya egy Brazíliából származó trópusi évelő növény, amelyet általában egynyári növényként termesztenek a 10-es USDA zónánál hidegebb helyeken. Ennek a szalviának általában élénkpiros virágai vannak, és eléri a 2 láb magasságot.
• A Salvia nemorosa, más néven erdei zsálya vagy lila zsálya, egy évelő szalvia (az 5-9. zónában), lándzsa alakú levelekkel és lila/lila virágokkal; 2 láb magasra nő.
• A Salvia nemorosa ‘Caradonna’ egyedi sötétlila szárakkal rendelkezik, amelyeket függőlegesen álló, liláskék virágcsúcsok tarkítanak, amelyek elérik a 2 láb magasságot.
• A Salvia microphylla ‘Hot Lips’ egy évelő bicolor salvia, amely a 8-12-es USDA-zónában akár 3 láb magasra is megnőhet. Rúzsvörös virágai a nyári csúcsidőszakban pirosra és fehérre változnak, majd a napok rövidülésével fehérre.

Szalvia ültetése

A szalvia ültetése a kertben vonzza a beporzókat, és biztosítja a színt a forró, száraz nyári napokon. A szalvia gondozása a megfelelő ültetéssel és a hely kiválasztásával kezdődik.

Mikor a legjobb idő a szalvia ültetésére?

A szalvia ültetésének legjobb ideje tavasszal van, miután a fagyveszély elmúlt, és a talaj hőmérséklete elérte a legalább 55 Fahrenheit-fokot. Ha talajmódosításra van szükség, akkor a szalviát ezt követően ültesse el. Méretük miatt a szalviák jobban érzik magukat a kerti ágyásokban, mint a konténerekben.

Hol nőhet a szalvia?

A szalviának jó vízelvezetésű talajra van szüksége, de száraz, gyenge vagy sziklás talajban is megterem. A legjobban melegebb éghajlaton érzi magát, és legalább 6-8 órányi napsütést kell kapnia naponta, bár részleges árnyékban is megteremhet. A túlságosan árnyékos növények nem fognak annyi virágot hozni. A szalvia a déli fekvést és a sok helyet szereti, ahol elterjedhet.

Hogyan ültessük a szalviát?

A legtöbb szalviát palántaként vagy kis cserepes növényként ültetjük. A lépések egyszerűek és hasonlóak a legtöbb virágos növényhez.

1. A talajt lazítással és komposzt hozzáadásával készítsük elő.
2. Ássunk a gyökérlabda átmérőjének kétszeresét kitevő gödröt.
3. Vegye ki a növényt a tárolóedényéből, és helyezze a gödörbe, a gyökérlabda tetejét a talaj felszínével egy szintben hagyva.
4. Töltse fel a földet a növény körül, és tömörítse meg.
5. Alaposan öntözze meg.

Lehet szalviát konténerben is termeszteni?

A szalvia konténerben is termeszthető, de mivel nagy növényről van szó, méretes edényt kell választani. A legjobb az agyagedény, hogy a vízelvezetés lehetővé tegye, így a gyökerek nem ülnek a nedves talajban. A konténer mélysége legalább 8 hüvelyk legyen, de az évelő szalviákat a növények növekedésével még szükség lehet nagyobb konténerbe átültetni. Használjon agyagos virágkeveréket, amelyhez 20-25% komposztot adjon. Helyezze a cserepet napos helyre, ahol a növények naponta átlagosan 8 órát kapnak napfényt, és rendszeresen öntözze őket.

Szalviák öntözése

Mivel a szalvia szárazságtűrő, nem igényel sok vizet, ha egyszer már meghonosodott. A talajnak két öntözés között ki kell száradnia; a szalvia nem szereti a nedves lábakat. Bár a szalvia elviseli a száraz időszakokat, és ismert arról, hogy a szárazságból is ki tud lábalni, a szalvia jobban bírja a következetes öntözést. Keresse a stressz jeleit, amelyek arra utalnak, hogy a növények túl szárazak, mint például a fonnyadt levelek, a száraz vagy repedezett talaj, vagy a szárak megdőlése. A növény tövénél öntözze, lehetőleg reggel vagy délután, hogy a talaj eléggé kiszáradjon, és a túlöntözés okozta betegségek visszaszoruljanak.

A szalviák trágyázása

A szalvia, mint alacsony fenntartású, a rossz talajt jól tűrő növény, könnyű tápnövényként ismert, amely jellemzően nem igényel trágyázást. Előnyére válhat azonban, ha tavaszi ültetéskor komposztot vagy általános célú, egyenlő arányban nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyát adunk a talajhoz. A növények nyáron általában nem igényelnek műtrágyázást, bár egy havi fél adaggal ösztönözhetjük a virágzást. A virágzás ösztönzésének másik módja, ha a szalviákat a virágok elvirágzása után lefejtjük.

Szalviák metszése

Az egynyári szalviák nem igényelnek metszést, de az évelők számára minden tavasszal hasznos lehet. A lombhullató lágyszárú szalviák télen visszahalnak. Éles ollóval vágja vissza az öreg szárakat a legalsó hajtáscsomópontnál. Ha a szárak teljesen elhaltak, vágja vissza őket a tövüknél.

A szívós, bokros szalviákat meg kell metszeni, hogy ne váljanak elnyúlttá. A tömör forma fenntartása és az új hajtások alapjának biztosítása érdekében tavasszal, az új hajtások megjelenése után a növény körülbelül egyharmadát a talaj közelében, közvetlenül a levélpár fölött vágja vissza. Kemény metszés esetén a legalsó csomópontokig visszavágható.

A nyár folyamán az elnyúlt virágokat le kell szedni, és formára kell nyírni.

A szalviák szaporítása

Egyes szalviafajták önvetők és minden évben visszatérnek. Egyébként a szalviát általában dugványozással vagy osztással szaporítjuk.

Vágjunk dugványokat nem virágzó ágakról, amelyek körülbelül 3 hüvelyk hosszúak. Csupaszítsa le az alsó leveleket, és minden egyes dugványt egy csomópont alatt vágjon le, mielőtt komposztos edénybe helyezi. Fedje le a cserepet műanyag zacskóval, és helyezze hűvös, naptól védett üvegházba.

Az évelő szalvia szélesre nő, és új hajtásokat képez, amelyeket el lehet osztani. A növényt 2-3 évig hagyni kell növekedni, mielőtt osztani kezdenénk.

Biztonsági megfontolások

A szalvia általában nem tekinthető mérgezőnek az emberekre és a háziállatokra. Néhány dísznövényfajta, például a Salvia splendens azonban kis mennyiségű toxint tartalmaz, amely lenyelve károsíthatja a háziállatokat. A kutyákon végzett vizsgálatok szerint véralvadásgátlóként hathatnak.

Más fajták rágva, füstölve vagy teába áztatva hallucinogén tulajdonságokkal rendelkeznek. A káros hatásokról még nem készültek tanulmányok, de egyeseknél neurológiai, szív- és érrendszeri vagy gyomor-bélrendszeri mellékhatások jelentkezhetnek. Csökkentheti a hosszú távú memóriát vagy pánikrohamot válthat ki. Úgy tűnik, hogy nem okoz függőséget. A konyhai szalviák biztonságos gyógynövények.

Potenciális kártevők és betegségek

A szalvia nem különösebben hajlamos a betegségekre, de szenvedhet:

• Lisztharmat: szürkésfehér, porszerű anyag a leveleken, amelyet általában nedves körülmények okoznak.
• Szár- és gyökérrothadás: petyhüdt, fekete szár, amelyet a rosszul vízelvezető talaj okoz, ami túl sok nedvességet eredményez a gyökereken.
• Levéltetvek: apró zöld bogarak a levelek alján és a szárakon.
• Botritiszes levélfoltosság: barna, rothadó virág, amit a túl sok nedvesség okoz.
• Póktetű: apró, piros bogarak a levelek alján, a nedvesség okozza.
• Fehérlegyek: kis fehér bogarak a levelek alján, meleg, nedves körülmények hatására.

A Salvia előkészítése a télre

A szalvia a 4-8. zónában évelő növény, és minden évben ki kell fejlődnie. Az évelő szalviák nem igényelnek különösebb gondozást a teleltetéshez, bár a lombhullató lágyszárú szalviáknak előnyös lehet, ha késő nyáron és az ősz közepén egyharmaddal vagy akár egészben, körülbelül egy hüvelykkel a talaj fölé metszik őket. Metszés nélkül is jól megélnek.

A cserepes évelő szalviákat a talajba kell ültetni, hogy télen védve legyenek a hidegtől a legmelegebb termesztési zónák kivételével mindenütt. Az egynyári és nem ellenálló fajtákat télen el kell távolítani a kertből.

További alacsony fenntartású növényeket keres? Tekintse meg a 30 növény termesztéséről szóló útmutatónkat, amelyekkel a legegyszerűbb kertet hozhatja létre, valamint a 25 fáradságot nem igénylő növényt a bolondbiztos kertért.