K: Mi az a 60-30-10 színpaletta, és hogyan építhetem be az otthonom belsőépítészeti rendszerébe?

Válasz: A 60-30-10 szabály egy olyan koncepció, amely egyszerű iránymutatásokat ad a belsőépítészeti színpaletták kialakításához, és ez egy módszer a színekkel való díszítéshez. Egy tér színeit három részre osztja: a domináns színre, a másodlagos színre és az akcentusszínre.

Az első szám, a 60, a helyiségnek a domináns színre szánt százalékát jelenti. A második szám, 30, a másodlagos színt megjelenítő tér százalékos aránya, a harmadik szám pedig azt jelzi, hogy mennyi helyet – 10 százalékot – szentelünk az akcentusszínnek.

A 60-30-10-es szabály klasszikus dekorációs koncepció a színpaletta kialakításához.

Ezt a szabályt a belsőépítészek évtizedek óta alkalmazzák, hogy egységes, kifinomult tereket hozzanak létre. Többek között azért is gyakran idézik, mert segít emlékeztetni minket arra, hogy nem kell túlzásba vinni a színválasztást – általában három szín is elég ahhoz, hogy dinamikus megjelenést teremtsünk a legtöbb térben. Bár a százalékos arányokat nem kell pontosan betartani, mégis nagyjából iránymutatást adnak arra vonatkozóan, hogy az egyes színekből mennyit érdemes használni egy térben.

A domináns színt a helyiség felületeinek körülbelül 60 százalékán használjuk – ez jellemzően a falak színét foglalja magában, de ide tartozhatnak a nagyméretű szőnyegek és bútorok is. A másodlagos színt gyakran beépítik az ablakkezelésekbe, a bútorok kárpitozásába, a műalkotásokba és az akcentusfalakba. Elsődleges célja, hogy kontrasztot adjon a domináns színnel szemben. Végül az akcentusszínt takarékosan használják kisebb tárgyakon, például lámpákon és díszpárnákon. Ez az utolsó érintés vizuális érdeklődést és mélységet biztosít a tér többi színével való kontrasztja révén.

Válasszon egy domináns színt a szoba falaihoz, szőnyegeihez és más nagyobb elemekhez.

Első lépésként válasszuk ki a domináns színt, amelyet jellemzően a falak, a padlóburkolatok és más nagyobb darabok esetében használunk. Nézz meg olyan szobák fotóit, amelyek inspirálnak téged, és jegyezd meg a színösszeállításukat. A szoba domináns színének kiválasztásakor vegye figyelembe, hogy milyen hangulatot szeretne kelteni. Ha nyugodt légkört szeretne teremteni, válasszon olyan színeket, amelyek a nyugalom érzetét keltik. Például a zöldek és a kékek nyugtató színeknek számítanak. A szürkék és a fehérek szintén békés hangulatot teremthetnek. Ha hangulatos hangulatot szeretne kelteni, válasszon barna vagy lágy narancssárga és sárga színeket.

Vegye figyelembe a szín mélységét is. Egy nyugodtabb szoba olyan halvány semleges árnyalatokat kívánhat, mint a krém vagy a bézs. Másrészt egy szoba meghittebbnek és otthonosabbnak tűnhet, ha gazdagabb színekkel van berendezve.

Használjon másodlagos színt az ablakkezelésekhez, a bútorokhoz vagy egy akcentusfalhoz.

Miután kiválasztotta a domináns színt, ideje kiválasztani egy másodlagos színt, amely kontrasztot alkot a domináns színnel. A másodlagos színeket gyakran a kárpitok, a hangsúlyos falak és a bútordarabok révén építik be.

Ha egy halvány árnyalatot – például a fehéret – választottad domináns színnek, akkor egy meleg umbra vagy sötétszürke remek másodlagos szín lehet. Egy másik lehetőség, hogy másodlagos színként egy fa árnyalatot használsz, amelyet a szövetminták és más designelemek is felvesznek.

Bátran variáld a tónust, hogy még dinamikusabbá tedd a szobát. Például a kék világosabb és sötétebb árnyalatai egyaránt használhatók a másodlagos szín ernyőjén belül.

Válasszon egy harmadik színt a művészeti alkotásokhoz, díszpárnákhoz és egyéb kisebb dekorációs darabokhoz.

A harmadik szín kiválasztása lehetőséget ad egy kis szórakozásra. Ha a domináns és a másodlagos színed is viszonylag semleges árnyalatú, fontold meg, hogy akcentusként élénk árnyalatokat adj hozzá. Alternatív megoldásként egy olyan szobában, ahol élénk színűek a falak, a fehér szín működhet akcentusszínként. A hangsúlyok lehetnek fémszínek is, mint az arany, ezüst, sárgaréz vagy bronz, amelyeket lámpák, bútorlapok és egyéb berendezési tárgyak adhatnak.

Mivel az akcentusszín csak a szoba 10 százalékát teszi ki, könnyen cserélhető. Így míg a domináns és a másodlagos színekhez érdemes biztonságos, időtálló árnyalatokat választani, akcentusszínnek választhatsz valami kicsit trendibb színt is.

A három szín kiválasztásához a színkörhöz fordulj.

Nem tudja, hogyan válassza ki a három színt? Gondolj vissza az általános iskolai időkre, és idézd fel a színkereket. A színkerék az elsődleges, másodlagos és harmadlagos színeket jeleníti meg a látható színspektrumban. Azokat az árnyalatokat, amelyek egymással szemben helyezkednek el a keréken, komplementer színeknek nevezzük.

Bár a színkör élénk árnyalatokból áll, ugyanezek a színek a semlegesebb árnyalatok alapszíneihez is használhatók. Például egy kék tónusú szürke falakkal rendelkező helyiségnek jót tehetnek a narancssárga hangsúlyok, egy túlnyomórészt krémsárga árnyalatokból álló teret pedig kiegészíthetnek a lila színű színpompák.

Ne félj megszegni a 60-30-10 szabályt.

A többi lakberendezési szabályhoz hasonlóan a 60-30-10-es színszabály is csak egy iránymutatás, és arra való, hogy megszegjük. Bár kiváló alapot nyújt az univerzálisan vonzó színpaletták kialakításához, nem biztos, hogy a maximalistáknak és azoknak, akik az eklektikusabb vagy bohémabb esztétikát kedvelik, és több színt használnak egy szoba sémájában.

A szabály személyre szabásának egyik módja, ha a szabályt úgy csavarjuk ki, hogy a másodlagos "szín" egyetlen szín helyett egy széles kategóriát jelent. Például a pasztellszínek lehetnek a másodlagos "szín", ami lehetővé teszi a kék, zöld, rózsaszín és sárga halvány árnyalatait. Akcentusszín helyett válasszon akcentusmintát. Használjon virágmintákat, állatmintákat, csíkokat vagy pöttyöket, hogy egy extra réteg vizuális érdekességet adjon.