A földimogyoró több mint finom és laktató rágcsálnivaló. Emellett értékes takarónövény is, amely segíthet a zöldségeskert virágzásában. A szerény földimogyoró útja az élelmiszertől a talajerősítőig lenyűgöző. Itt megtudhatja, hogy egy egykori rabszolga hogyan használta fel mezőgazdasági szakértelmét arra, hogy úttörő szerepet vállaljon a fenntartható termesztési gyakorlatok előmozdításában a növény felhasználásával, és megtudhatja, hogyan használhatja a földimogyorót kertjében a bőséges termés érdekében.

Miért használjunk takarónövényeket?

A fedőnövények, más néven zöldtrágyák a hagyományos műtrágyák, például az állati trágya alternatíváját jelentik. Visszatartják a gyomokat, megakadályozzák az eróziót, és segítenek csökkenteni a talajban terjedő betegségek terjedését. Amikor eljön a szokásos kerti növények vetésének ideje, a zöldtrágyát a talajba forgatják, hogy tápanyagokat adjon hozzá és javítsa a talaj állapotát, így ideális gazdatestet biztosítva az újonnan ültetett zöldségeknek. Bár rengeteg takarónövény közül lehet választani, a földimogyoró ilyen célú használatát George Washington Carver, egy egykori rabszolga, aki zseniális mezőgazdasági tudóssá vált, népszerűsítette.

George Washington Carver: A földimogyoró úttörője

Carver, aki Missouriban született, közvetlenül a rabszolgaság eltörlése előtt, botanikai szakértelmét a fenntartható mezőgazdasági módszerek kifejlesztésére használta fel azzal a szándékkal, hogy segítsen a szegény déli fekete farmereknek. Carver látta, hogy ezek a farmerek a felszabadulás után azzal küszködtek, hogy a tápanyagokban szegény talajon bármit is termeszteni tudjanak. A Jim Crow-korabeli Délvidéken élő fekete farmereket adósságba kényszerítették, és nem engedték, hogy földet birtokoljanak. Mivel a kereskedelmi forgalomban kapható műtrágyák anyagilag elérhetetlenek voltak ezeknek a gazdáknak, Carver arra törekedett, hogy alternatív, hozzáférhető módszereket találjon és osszon meg a talaj egészségének javítására. Úgy vélte, hogy az olyan gyakorlatok, mint a takarónövények használata segíthetnek a nincstelen gazdáknak növelni a talaj tápanyagtartalmát anélkül, hogy a kevés pénzüket drága műtrágyákra kellene költeniük.

Carver úgy találta, hogy a földimogyoró ideális fedőnövény a déli éghajlaton, köszönhetően a meleg, párás időjáráshoz való vonzalmának. Carver munkássága a mezőgazdaság területén ma is fontos. A mezőgazdasági tudományhoz való önzetlen hozzáállása azt mutatja, hogy mennyit tanulhatunk termesztőként és a Föld gondnokaként, ha szabadon megosztjuk tudásunkat. Azt is megmutatta nekünk, hogy a földimogyorónak több száz felhasználási módja van, többek között a kertben is.

A földimogyoró használata a talaj egészségének javítására

A mogyoróvaj a szupermarketek polcain a többi dióvaj között lapul, pedig a jellegzetes ízben bővelkedő ízletes dió valójában hüvelyes. Carver megértette, hogy a földimogyoró növényt a tápanyag-növelő képességei teszik olyan alkalmassá a fedőnövény-termesztési feladatokra. Ahelyett, hogy más növényekhez hasonlóan felfalná a nitrogént, a hüvelyesek gyökerei visszaadják ezt a létfontosságú tápanyagot a talajnak. Ahogy a mogyorónövények lebomlanak, az elhalt és bomló anyag is nitrogént szabadít fel, így bőséges táplálék marad a következő éhes növény számára. A takarónövények, köztük a földimogyoró, a talaj állapotát is javítják. A talaj bolyhosabbá válik, így jobban megtartja a nedvességet, és a gyökérrendszerek jobban tudnak lélegezni.

Hogyan ültessük ezt a fedőnövényt?

A földimogyoró napos, meleg és párás időben érzi magát a legjobban, de a növények a részleges árnyékot is elviselik. A jó vízelvezetésű talaj ideális, mivel a mogyoró gyökerei nem szeretik a pangó vizet. Ezt a takarónövényt tavasszal ültesse el, hogy elegendő ideje legyen a növekedésre. Mivel a földimogyorónak fajtától függően akár 160 napra is szüksége van az éréshez, tudnia kell, hogy a terület, ahová ülteti, a vegetációs időszak egy részében nem lesz használható. Használja a vetésforgót – egy másik Carver által kedvelt fenntartható kertészeti technikát -, és minden évben más-más ágyásba ültesse ezt a takarónövényt, hogy az egész kertjében megőrizze a talaj egészségét.

A magok beoltása egy Rhizobium nevű baktériummal segít javítani a hüvelyesek, például a földimogyoró nitrogénmegkötő képességét. Ezt porított formában vásárolhatja meg, és ültetés előtt a megnedvesített magvakra szórhatja. A kezelt vetőmagokat egymástól körülbelül 12-24 hüvelyk távolságra lévő sorokba ültesse. A növények tövénél történő domborítás (a föld felhalmozása) segít a gyökerek föld alatti terjedésének javításában. A burgonyához hasonlóan a földimogyoró betakarítása a lombozat sárgulása után történik, a növény gyökérzetének a földből való kihúzásával. A nitrogénszint további növelése érdekében a megmaradt növényi anyagot forgassa vissza a talajba.