Egy ház építése egy keret technológiával kezdődött több mint 500 évvel ezelőtt. A skandináv országokban, Németországban, Finnországban, Japánban és Amerikában az összes alacsonyépítésű épület mintegy 80 %-át ez teszi ki. A gyorsan felhúzott épületek nem igényelnek erős, mély alapokat; energiahatékonyak és kevésbé anyagigényesek, mint a drága beton- vagy falazott épületek. Az ilyen típusú épületek előnyei azonban közvetlenül a felhasznált anyagok jellemzőitől függnek, beleértve a hőszigetelést is. A keretes ház külső falainak hőszigetelésének sűrűségének megbízható védelmet kell nyújtania a lakás számára, hogy az valóban meleg és kényelmes legyen.

• 1 A keretrendszer hőszigetelésének sajátosságai
• 2 Falszigetelő anyagok favázas házakhoz

• 2.1 Ásványgyapot
• 2.2 Celluláris üveg szigetelés
• 2.3 Ecowool
• 2.4 Egyéb anyagok

3 A hővezető képesség és a szilárdság sűrűségtől való függése

4 Használja a címet

A vázszerkezetes épületek szigetelésének sajátosságai

A vázrendszer tartóoszlopokból, palánkokból, toló- és húzószárakból, erősítő alépítményből, szerkezeti elemekből áll. A falburkolat leggyakrabban tömör fából vagy ragasztott rétegelt fából, ritkábban acélból készül. A külső falak burkolása OSB-lapokkal, cementkötésű forgácslapokkal, iparvágányokkal, fa lécekkel vagy tömbházzal, azbesztcement- vagy fémlemezekkel, illetve díszítőelemekkel történik. Töltse ki az illesztéseket tömítőanyaggal vagy hornyos illesztésekkel. Gipsz-, tégla- vagy kőburkolat beton aljzaton vagy fertőtlenítőszerekkel kezelt gerendákon lehetséges.

A belső burkolatokhoz gipszkarton- vagy gipszrostlemezeket, forgácslapokat, farostlemezeket és fából készült befejező anyagokat használnak.

A hőszigetelést a fal üreges helyiségeiben helyezze el a légköri csapadéktól és a kondenzációtól védett táblák vagy szőnyegek formájában. Ezeket betolják a tartóoszlopok közé, ügyelve arra, hogy ne legyenek rések vagy repedések. A szálas anyagok jellemzője, hogy a ház saját súlya miatt zsugorodnak és kúsznak. Ezért válassza ki a hőszigetelőt, figyelembe véve nemcsak a hővezető képesség jellemzőit, hanem a sűrűséget is.

a párazáró réteg szárazon tartja az anyagot, és kiküszöböli a hőszigetelő tulajdonságok elvesztésének okát. Legalább 0,15 mm vastagságú, sűrű polietilén fóliából vagy a fűtött helyiség felőli oldalon védőmembránból készül. A réteget folyamatosan fektetik, nem hagyva hézagokat vagy nyílásokat. Ez úgy érhető el, hogy a paneleket legalább 15-20 cm-es átfedéssel és a varratok gondos tömítésével lehet elérni.

A hőszigetelés külsejét vízzáró réteg védi a légköri nedvesség behatolása ellen.

Megfelelően lég- és vízzárónak kell lennie, ugyanakkor a hőszigetelésből származó párát az ellenkező irányba kell engednie. Ezt olyan modern membránfóliákkal érik el, amelyek kúp alakú pórusszerkezettel rendelkeznek, amely megakadályozza a vízgőz diffúzióját az anyag belsejében.

A két különböző hőmérsékletű felület határán elkerülhetetlenül megjelenő kondenzátum kiküszöbölése érdekében a burkolat és a szigetelés között legalább 25 mm-es szellőzőrést kell hagyni.

A hőszigetelés minimális vastagságát hőtechnikai számítások határozzák meg. Figyelembe veszi az éghajlati zónát, a helyiség típusát és normatív páratartalmát, a falanyagok jellemzőit, beleértve a befejező rétegeket is.

Ha a kapott érték meghaladja a keretgerenda teherbírás alapján számított keresztmetszeti magasságát, a hőszigetelés nem helyezhető el teljes egészében a falon belül. Ebben az esetben a szálas lemezeket vagy szőnyegeket az üregekben lévő csapok közé szerelik, és a keret külső oldalára egy további merev szigetelőréteget, pl. polisztirolhabot vagy farostlemezt helyeznek. A ház védőburkolataként funkcionálhat.

A hőszigetelésnek meg kell felelnie a környezetvédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, és hatékonyan kell ellátnia a hőszigetelő funkciót.

Szigetelőanyag a vázszerkezetes házak falaihoz

A vázas technológiával épített házak energiahatékonysága alacsony vezetőképességű hőszigeteléssel érhető el. Az SP 31-105-2002 gyakorlati szabályzat olyan anyagok használatát javasolja, amelyeknél ez az érték nem haladja meg a 0,1 W/m°C értéket.

Ebben a kategóriában: :

• Kő (bazalt) gyapjú;
• Üveggyapot;
• Szálas szigetelés;
• Hidrofoam (polisztirolhab).

Ásványgyapot

A kőzetgyapotot vagy üveggyapotot a vázas házak falainak hőszigetelésére használják. Ez egy szálas anyag, nagyszámú légüreggel. A porózus szerkezet biztosítja a szigetelőanyag alacsony hővezetési képességét, mivel a gázokban a hőátadás sokkal kisebb, mint a szilárd testekben.

Az ásványgyapotot olvasztott bazaltkőzetből vagy üveggyapotból állítják elő. Hidrofób (víztaszító) adalékanyagokat adnak a készítményhez. A 6-8 µm átmérőjű szálak centrifugában, erős légáramlás mellett alakulnak ki. A szőnyeg vékony fonalakból készül, és fenol-formaldehid vagy karbamidgyanta alapú szerves kötőanyaggal kezelik. Ezt követően 50-2000 mm hosszú és 400-1000 mm széles lapokra vágják. A késztermékek vastagsága – 200 mm-ig.

A táblák sűrűsége PM 40 és PT 300 között van jelölve. A lágy, félmerev, merev és merev szigetelőket különböző alkalmazásokban használják, ahol az anyagoktól nemcsak a hővezető képesség, hanem a szilárdság és a hőállóság is elvárás. A GOST 9573-2012 meghatározza az ásványi nyersanyagokból készült szigetelés szabványos jellemzőit.

Az ásványgyapot nem éghető anyag, ezért ajánlott a vázszerkezetű ház falainak belsejébe fektetni.

Habszigetelés

A habosított műanyagból készült hőszigetelő termékeket – gázzal töltött műanyag – széles körben használják a vázszerkezetek falainak hőszigetelésére. A rendeletek lehetővé teszik a külső felületekre való felszerelésüket, mivel a polisztirol előállításához használt nyersanyag gyúlékony anyag. A vakolat vagy nem éghető burkolat a tűzbiztonság feltétele az ilyen szigetelések működtetése során.

A polimer granulátumokat magas hőmérsékleten és nyomáson freon és szén-dioxid keverékével katalizálják. A tejszínhabra emlékeztető masszából extrudálással – formákon keresztül történő préseléssel – mikroporózus szerkezetű termékeket készítenek.

Az anyag alacsony hővezető képességgel és vízfelvétellel, tartóssággal, biológiai stabilitással, könnyűséggel és szilárdsággal rendelkezik. Sűrűség szerint jelölve. A legkönnyebbek az EPS 10 táblák, amelyek fajsúlya mindössze 10 kg/m³.

A legnehezebb polisztirolhab az EPS 45. Ez az anyag köbméterenként 45 kg súlyú.

Standard termékméretek 60×120 cm. Az építőiparban 2 m-nél hosszabb, 1 m-nél szélesebb és 20-100 mm vastagságú paneleket gyártanak. Nyomószilárdság 40-350 kPa. A hővezetési együttható nem haladja meg a 0,044 W/m°C-ot, az öngyulladási idő – 1-4s. A hőszigetelő polisztirollemezekre vonatkozó műszaki előírásokat a GOST 15588-2014 szabályozza.

Ecowool

Ezt a nevet a cellulóz szigetelésnek adták a gyapjúhoz való külső hasonlósága és a gazdaságos nyersanyag miatt. 80%-a papírhulladékból áll, a többi része alacsony toxicitású, nem illékony fertőtlenítő és égésgátló szerekből áll.

Alacsony a hővezető képessége (az ásványgyapot szintjén), környezetbarát és nem fél a nedvességtől. Az anyag kapilláris szerkezete szárítás után helyreállítja a tulajdonságait. A cellulóz szigetelés sűrűsége 28-65 kg/m³, G2 gyúlékonysági csoportja közepes. bóraxszal (a bórsav nátriumsója) kezelt természetes polimer gyúlékony, de a tűz gyorsan eloltható.

Hazánkban 1992 óta használják az ecowoolt. Termelése növekszik; a feldolgozósorok közé tartozik az újrahasznosítás, az aprítás, a bórsavval és bóraxszal való keverés, a csomagolás.

3 módon lehet lefektetni:

1. Kézi fektetés vízszintes felületeken;
2. Speciális fúvógép által szárazon fújva;
3. Nedves cellulóz permetezése függőleges és ferde felületekre.

Ez utóbbi módszer előnyösebb egy vázszerkezetes ház falai esetében, mivel lehetővé teszi az ellenőrzött minőségű fektetést. Az így kapott felület már 12 óra elteltével egyenletes és készen áll a további feldolgozásra.

Az Ecowool megfelel az orosz GOST 16381-77 szabvány követelményeinek.

Egyéb anyagok

A vázszerkezetű házak szigetelésére poliuretánhabot használnak peremmel rögzített lemezek vagy permetezett hab formájában. Nem éghető, jól behatol a kis résekbe, nagy a tapadóképessége, környezetbarát és alacsony a hővezető képessége.

A 600 kg/m³ sűrűségű WWCF panelek belső válaszfalak burkolására, a nagy sűrűségű (950-1050 kg/m³) pedig külső falak hőszigetelésére szolgálnak. Az anyag nem éghető, tartós és akár 50 évig is használható. A készítményben nincsenek fenol-formaldehid gyanták és egyéb szerves vegyületek, amelyek az emberekre mérgező anyagokat szabadíthatnak fel.

A hővezető képesség és a szilárdság sűrűségtől való függése

A hőszigetelés sűrűsége olyan jellemző, amely meghatározza a hővezető képességet és a tartósságot. Minél magasabb, annál kisebb a távolság az anyagrészecskék között, annál gyorsabban terjed az energia. A rövid kötések jobb mechanikai ellenállást tesznek lehetővé.

A hőcsere sebességét a hővezetési együtthatóval jellemezzük. Az építőiparban a meghatározásához táblázatokat vagy SNiP-ket használnak. A hőtechnikai számításoknál használják. A vázszerkezetű házak falainak szigetelése esetén az érték 0,10 W/m°С-ra korlátozódik. Minél magasabb az együttható értéke, annál gyorsabban hatol át a hőenergia az anyagon.

A hőátadási sebesség azonban csak bizonyos mértékig függ az anyag sűrűségétől. A fajsúly változása és az energiaveszteség közötti kapcsolat nem lineáris.

Az anyag szerkezete befolyásolja a hőszigetelő tulajdonságait.

A légpórusok azonos térfogattartalma mellett a hőcsere sebessége nagyobb, ha az üregek nagyobb méretűek és nagyobb a kapcsolatuk a légkörrel.

Az ásványgyapot lemezek hővezető képessége a sűrűségtől függ – minél kisebb, annál kisebb a hőátadás sebessége az anyagvastagságon keresztül. Például a 60 kg/m³ fajsúlyú PP-60 hőátadási tényezője 0,038 W/m°С, a 270-330 kg/m³ sűrűségű PT 300 pedig 0,042 W/m°С. ingadozások jelentéktelenek, mivel a tömörített szigetelőben a légkörrel nem érintkező kis zárt pórusok száma növekszik. A hőátadás lelassul rajta keresztül.

Az anyagok szilárdsága sokkal szorosabban kapcsolódik a sűrűségükhöz. Minél sekélyebbek a cellák és minél kisebb a számuk, annál nagyobb a szigetelőanyag mechanikai hatásoknak való ellenálló képessége. Az összefüggés itt szinte egyértelmű. A nyomóvizsgálatok során a PP-60 táblák 4 kPa nyomáson 10%-os lineáris alakváltozást mutattak, a PT 300 pedig 150 kPa nyomáson.

Ugyanazon sűrűségnél a szálas szerkezetű ásványgyapot többszörösen veszít szilárdságban az apró buborékok tömege által képzett expandált polisztirolhabhoz képest. Például egy 60-as tábla 4 kPa nyomószilárdsággal és egy 45-ös tábla 350 kPa nyomószilárdsággal tökéletesen megfelel.

Mi legyen a keretház falainak hőszigetelésének sűrűsége, hogy az épület megbízhatóan védve legyen a hidegtől, miközben megőrzi eredeti formáját és tulajdonságait?

Alkalmazás

A falak szigetelésére a legelterjedtebb anyag az ásványgyapot lemez vagy szőnyeg. Ennek oka a tűz- és környezetbiztonság. Ha követi a technológia szóló szigetelés szolgálhat sok éven át anélkül, hogy elveszítené tulajdonságait.

A PM40 és PM50 minőségű könnyűlemezek és laza tekercselt szigetelőanyagok használata ajánlott vízszintes felületek, például padlók és gerendák közötti padlók hőszigetelésére. Akusztikai szigetelésként használható belső válaszfalakhoz.

A PP60, 70, 80 minőségű félmerev lemezek jól megbirkóznak a külső falak hőszigetelésével, és nagyobb szilárdságuknak köszönhetően elviselik saját súlyuk terhelését, és nem csúsznak el. A 100-140 kg/m³ sűrűségű merev lemezeket szellőzőnyílású homlokzatok hőszigetelésére használják. A PPZh160-nál magasabb minőségű termékeket erősítőhálóra lehet vakolni.

Az EPS10, 12,13 és 14 expandált polisztirol lapokat külső falak hőszigetelésére használják, ha nincs terhelés. Ha a vakolatot befejezésként kell használni, a PPP15F, 16F, 20F minőségű sűrűbb termékeket kell használni.

A szigetelőanyag sűrűségét a vázszerkezetes ház falaihoz a működési feltételek szerint kell kiválasztani. Minél nagyobb a tényleges terhelés, annál magasabb minőségű anyagnak kell lennie.