Antik és vintage – ezt a két kifejezést gyakran összekeverik, és gyakran tévesen felváltva használják, hogy általában valami régi dologra utaljanak. A "vintage" meghatározása azonban nem azonos az "antik" fogalmával. Mit is jelentenek ezek a kifejezések valójában, és milyen réginek kell lennie valaminek ahhoz, hogy vintage vagy antik legyen? Olvasson tovább, hogy azonosítsa a legfontosabb különbségeket a vintage, antik vagy retro kategóriába tartozó tárgyak között, valamint azt, hogyan lehet megkülönböztetni a valódi régiségeket a hamisítványoktól.

Az antik darabok legalább 100 évesek.

Nem vagy egyedül, ha nem tudod a választ a "Milyen régi az antik?" kérdésre. Sokan mindent antiknak tekintenek, ami "igazán réginek" tűnik. Azonban szigorú szabályai vannak annak, hogy egy tárgyat pontosan antiknak lehessen nevezni. A régiségipar és a közmegegyezés szerint ahhoz, hogy valami antiknak minősüljön, legalább 100 évesnek kell lennie. Ez bármilyen típusú tárgyra igaz, ami azt jelenti, hogy még a törékenyebb vagy gyorsabban öregedni látszó áruknak is legalább 100 évesnek kell lenniük ahhoz, hogy valódi antiknak lehessen őket tekinteni.

Nem meglepő, hogy az elmúlt több száz év során számos különböző antik korszak volt. Például egy száz évvel ezelőtti antik íróasztal stílusa és kialakítása egészen másképp fog kinézni, mint egy 250 éves klasszikus antik íróasztalé. Az alábbiakban a különböző antik korszakok rövid idővonala következik, a 15. század végétől kezdődően. Vegye figyelembe, hogy ezek közül néhány időszak átfedi egymást.

• 1685-1720: Vilmos és Mária
• 1720-1760: Anna királynő/Louis XV.
  
• 1755-1790: Chippendale
  
• 1790-1810: Sheratone
  
• 1790-1815: Federal/Hepplewhite
  
• 1805-1830: Empire
  
• 1830-1901: Viktoriánus
  
• 1845-1870: Rokokó kora újjászületés
  
• 1850-1914: Naturalista/esztétikus
  
• 1855-1890: Neogörög/keleties.
  
• 1895-1915: Művészet és kézművesség
  
• 1896-1914: Szecesszió
  

A legalább 300 éves darabokat régiségeknek vagy műtárgyaknak is nevezhetjük. Ezek a sokkal régebbi tárgyak régészeti munkálatok, telekalakítás során, vagy akár egy régebbi ház padlásán vagy pincéjében is előkerülhetnek.

Ha van antik bútorod, vagy vásárolni szeretnél, fontos a megőrzés. Az antikvitások optimális páratartalom- és hőmérsékletszintű helyiségben való tárolása, a darabok közvetlen napfénytől való távol tartása és a tiszta, puha kefével történő portalanítás segít a darabok megőrzésében. A legtöbb esetben arra is törekedni kell, hogy az eredeti megjelenést a lehető legjobban megőrizze. Például próbálja meg elkerülni a festést vagy a darab felületének megváltoztatását.

A vintage egyszerűen régi darabot jelent.

A kor a legfontosabb különbség a vintage és az antik között. Míg az áruknak legalább 100 évesnek kell lenniük ahhoz, hogy antiknak minősüljenek, a vintage árucikkek esetében nincs meghatározott életkor. A "vintage" szó jelentése egyszerűen "korabeli", ami megnehezíti a konkrét kormeghatározást. Sokan azonban azt mondják, hogy a vintage tárgyak legalább 20 évesek. Tehát általánosságban elmondható, hogy valami akkor tekinthető vintage-nek, ha 20 és 99 év közötti.

Sok vintage tárgy több mint egyszerűen elavult. Gyakran nosztalgiát és kedves emlékeket ébresztenek az egyénekben, amikor az elmúlt évekre gondolnak. Sok régi vintage árucikk még mindig funkcionális, így az emberek be tudják építeni őket a mindennapi rutinjukba. Egyes vintage tárgyak nagyon keresettek és gyűjthetőek is lehetnek. Néhány ilyen népszerűbb vintage árucikkek közé tartoznak:

• Cserekártyák
• Koncertpólók
• Képregények
• Játékok
• Társasjátékok
• Porcelánkészletek
• Ékszerek
• Ruházat

A vintage tárgyak jellemzően a korszakot képviselik, amelyből származnak. Például egy uszkárszoknya az 1950-es éveket képviseli, míg egy nyakkendős ing az 1970-es évek életéről árulkodik. Az 1920 és 1945 között készült, egy bizonyos designesztétikát követő tárgyakat gyakran "art deco"-nak, míg az 1945 és 1970 között tervezetteket "midcentury modern"-nek nevezik.

A retro elemek a múlt stílusaira utalnak.

Míg a vintage és az antik egyaránt régebbi tárgyakra utal, a retro árucikkek olyan újabb tárgyak, amelyeket a múltbeli stílusok és minták utánzására terveztek. A vintage retró áruk gyakran olyan stílusok vagy minták reprodukciói, amelyek 20 vagy több évvel ezelőtt voltak népszerűek. A retró cikkek közé tartozhat például egy új óra, amelyet az art deco stílushoz igazítva készítettek, egy komód, amelyet a század közepi modernizmus stílusában terveztek, vagy a ’80-as évekből származó, visszavágó karperecek.

A retro és a vintage tárgyakat gyakran összekeverik. A kettő megkülönböztetéséhez ne feledje, hogy a retró áruk inkább a régebbi áruk aktuális reprodukciói vagy utánzatai. Egy másik fontos különbség a kettő között, hogy a retro áruk jellemzően olcsóbbak, mint a vintage áruk. Könnyebb megtalálni és megvásárolni őket, mint a vintage termékeket, amelyekből érthető módon kevesebb van. A retró áruk jó választás lehetnek azok számára, akik szűkebb költségvetéssel rendelkeznek, de mégis szeretnének vintage hangulatot varázsolni otthonukba vagy ruhatárukba.

Néhány népszerű retró termék:

• Hangulatgyűrűk
• Múltbéli stílusokat utánzó cipők
• Új társasjátékok, amelyeket az eredeti változatokra emlékeztető csomagolásban árulnak.
• Vintage ihletésű új háztartási gépek, például hűtőszekrények, tűzhelyek és mikrohullámú sütők.

5 tipp a valódi régiségek azonosításához

Az antik és a vintage tárgyak megkülönböztetésének ismerete az első lépés az igazi régiségek azonosításához. Íme néhány további tipp, amelyek segítenek megkülönböztetni az antik tárgyakat az egyszerűen vintage tárgyaktól.

1. Keressen olyan nyomokat, amelyek arra utalnak, hogy a darab kézzel vagy géppel készült-e. A régiségek kézzel készültek, míg a vintage tárgyak készülhettek géppel is. A kézzel készített bútorokra utaló jelek közé tartozhatnak például az enyhe tökéletlenségek vagy egyenetlenségek, illetve a kézi fűrészelés nyomai.
2. Amikor megvizsgál egy bútordarabot, keresse a különböző fafajtákat. A legtöbb antik darabon különböző fafajták találhatók, mivel a bútorkészítők nem akarták az értékesebb faanyagot olyan helyekre pazarolni, ahol az nem látszik (például egy fiók aljára).
3. Fontolja meg, hogy a tárgyat (vagy annak hasonló változatait) ma is használják-e. Ha a válasz nemleges, akkor valószínűbb, hogy antik darabról van szó.
4. Keressen olyan bélyegeket vagy címkéket a darabon, amelyeken szerepel a gyártó vagy a gyártási év. Egy bútordarab esetében ezek a címkék nagy valószínűséggel egy fiók belsejében, a bútordarab hátulján vagy a darab alján találhatók.
5. Keresse a kopás jeleit. A valódi antik darabok nem egyenletes kopást mutatnak, egyes területek jobban sérültek, mint mások. Az újabb, sérült bútoroknál, amelyeket egyszerűen azért terveztek, hogy antiknak tűnjenek, a kopás egyenletesebbnek tűnik.
6. Ha meg tudja találni a tárgy szabadalmi számát, akkor megpróbálhatja megkeresni azt is, hogy meghatározza a gyártási dátumot.