A tenyészidőszakok egyre hosszabbak – mit jelent ez az Ön otthoni tájképe számára

13.07.2023 No Comments

A változások finomak, de kétségtelen, hogy a világ legtöbb részén egyre hosszabbak a vegetációs időszakok. A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint "a vegetációs időszak átlagos hossza a 48 összefüggő államban több mint két héttel nőtt a 20. század eleje óta".

Míg ez egyes területeken örvendetes változás, más helyeken negatív hatással van a háztáji élőhelyekre. A hosszabb vegetációs időszakok országszerte hatással vannak a kertészkedésre, de vannak olyan intézkedések, amelyeket Ön is megtehet, hogy segítse a zökkenőmentes átállást.

Mi okozta a hosszabb tenyészidőket?

A tenyészidőszak az az időtartam, amely alatt a csapadék és a hőmérséklet optimális a növények növekedéséhez. A legtöbb ember ezt az időtartamot az első és az utolsó fagyok közötti időponttól méri. A tenyészidőszakot a levegő hőmérséklete, a fagynapok, a csapadékmennyiség és a nappali órák száma is befolyásolja.

A hosszabb vegetációs időszakok oka az éghajlatváltozás. "A világ felszíni átlaghőmérséklete a 20. század eleje óta körülbelül két Fahrenheit-fokkal, azaz 1,1 Celsius-fokkal emelkedett" – magyarázza Dr. Daniel A. Herms, a Davey Trees kutatási és fejlesztési alelnöke. A megnövekedett globális hőmérséklet a csapadékviszonyok megváltozását is eredményezte, ami miatt a növények korábban virágoznak, az első őszi fagyok pedig később érkeznek. Az EPA szerint a vegetációs időszak szinte minden államban meghosszabbodott, de a nyugati államokban gyorsabban növekszik.

A hosszabb tenyészidőszak előnyei és hátrányai

Az adatok alapján a hosszabb tenyészidőszak azt sugallja, hogy korábban élvezhetjük a virágzást és hosszabb ideig kertészkedhetünk. Azonban nem minden terület számára előnyös a hosszabb tenyészidőszak. "Vannak nyertesek és vannak vesztesek" – mondja Herms – "Az északi éghajlaton a mezőgazdaságnak mindaddig hasznára válik, amíg a csapadék kedvezően alakul".

Előnyök

  • Az Ön területe mostantól alkalmas élőhely lehet olyan növények számára, amelyek általában délibb régiókban élnek. "Most már déli magnóliákat is termeszthetünk Ohióban" – mondja Herms – "Ez tehát jó dolognak tekinthető, de ez annak a jele, hogy a dolgok változnak".
  • A déli kertészek már régóta élvezik, hogy egész évben kertészkedhetnek. A tenyészidőszak növekedésével az északi kertészek megtapasztalják annak örömét, hogy többszörös termést kapnak a kertjeikből, és a tavaszi virágzásban is korábban gyönyörködhetnek.

Hátrányok

  • A rovarkártevők korábban jelennek meg. "Ez (a hosszabb tenyészidőszak) megváltoztatja az életciklusukat, illetve bizonyos rovarkártevők esetében évente több generációt látunk, mint korábban, és a populációk gyorsabban növekednek" – magyarázza Herms.
  • Az inváziós növények, amelyek általában a melegebb éghajlaton fejlődnek, északra tolódnak. Az olyan problémás fajok, mint a kudzu és a fokhagymamustár olyan új területekre költöznek, amelyeken korábban nem volt elég meleg ahhoz, hogy virágozzanak.
  • Fenológiai aszinkronitás van (ami befolyásolja a fajok kölcsönhatásait, az erőforrások elérhetőségét és az elterjedési területek eltolódását). Mivel a melegebb éghajlat miatt a rovarok korábban kelnek ki és a virágok korábban nyílnak, a beporzók és a madarak túl későn érkezhetnek a táplálkozáshoz. A madarak és a beporzók vonulása elsősorban a naphosszon alapul. "A Dartmouth College professzorai hosszú távú tanulmányt végeztek a Hubbard Brook erdőben élő pacsirtákról és más vándormadarakról" – magyarázza Herms – "Azt találták, hogy a szaporodási sikerük csökkent". Ez a csökkenés annak köszönhető, hogy a hernyók kevésbé állnak rendelkezésre, amikor visszatérnek a telelőhelyeikről.
  • A megnövekedett hőhullámok és a kiszámíthatatlan szárazságok gyakoribbak. A növények és a rovarok ugyanúgy megtapasztalják a hőstresszt, mint az emberek.
  • Az éghajlatváltozás az élőhelyek elvesztéséhez vezet. Előfordulhat, hogy az őshonos növények már nem képesek túlélni történelmi elterjedési területük egyes részein.

Mit tehetsz

A hosszabb tenyészidőszak hátrányai meghaladják az előnyöket, de van néhány dolog, amivel enyhíthetjük a melegebb éghajlat hatásait.

Tanulmányozza a kertje fenológiai viszonyait.

A fenológia a ciklikus és szezonális éghajlat tanulmányozása, valamint annak vizsgálata, hogy ez hogyan befolyásolja a növények és állatok életmódját. Számos tudós és történész évezredek óta használja a természetvizsgálatot a környezeti változások rögzítésére. Az egyik leghíresebb amerikai fenológus Henry David Thoreau volt. Részletes feljegyzéseket készített a fenológiai eseményekről Walden Pondon. "Az elmúlt években a kutatók visszamentek és újra felkeresték Walden Pondot, és azt találták, hogy minden korábban virágzik" – magyarázza Herms.

Figyeld meg a környékedet, és jegyezd fel, hogy a kora tavaszi virágzók mikor törik meg a nyugalmi állapotot. Figyelje meg, mikor érkeznek a kerti kártevők. Ehhez a folyamathoz néhány évszak megfigyelése szükséges, hogy meglássuk a mintázatot.

Alkalmazkodás és diverzifikáció

A természet elképesztő alkalmazkodóképességgel rendelkezik, és lehet, hogy több évszakba is beletelik, amíg a táj alkalmazkodik az új környezethez. Olyan növényeket is választhatsz, amelyek melegebb éghajlaton jobban fejlődnek, és jobban tűrik a szárazságot. "Válassza ki a megfelelő növényt a helyszínhez" – mondja Herms – "Értse meg a növények fiziológiai követelményeit és tűrőképességét, majd ismerje fel, hogy ez idővel változni fog".

A következő keménységi zónából származó fajokat is ültethet, hogy megnézze, hogyan reagál a növény a tájra. Ez az információ segít kiválasztani, hogy milyen típusú növények fognak a legjobban működni az Ön területén. Ha például a 7-es zónában élsz, próbáld ki egy 8-as zónájú növény keményebb változatát.

Bölcsen öntözzön

A fokozódó hőhullámok és aszályok idején elengedhetetlen, hogy sikerre készítse fel a kertjét. Használjon szárazságtűrő növényeket, hogy korlátozza öntözési igényét. A hatékonyabb öntözés érdekében fontolja meg csepegtető öntözőrendszer telepítését vagy a nap korábbi szakaszában történő öntözést. Használjon mulcsot a növények körül, hogy segítsen tápanyagot juttatni a talajba, miközben segít megtartani a nedvességet, hűti a gyökereket és elnyomja a gyomokat.