A jól ismert hamut egyre gyakrabban használják műtrágyaként a vidéki házakban és kertekben. Biztonságos, ugyanakkor számos, a gyümölcskultúrák betegségeivel és kártevőivel kapcsolatos problémát megoldhat.

Mely kultúrák nem szeretik a hamut?

Az erősen savanyú, kevés lúgot tartalmazó talajt igénylő fajták az első választás. És mivel a fahamu lúgossá teszi a talajt, nem mindig jó ötlet.

Díszvirágok és díszcserjék

Nemcsak a gyümölcsnövények, hanem a dísznövények és virágok között is vannak olyanok, amelyek nem akarnak hamuval trágyázni. A tűlevelű fák és cserjék (tuja, boróka, törpefenyő, különböző lucfenyőfajok) és virágos növények (delfinium, aster, rododendron, azálea, hortenzia) termesztését is be kell vonni. Ha azért ültetünk vadon élő kankalint, hogy később rózsák takarására használhassuk, szintén nem tanácsos hamuval etetni. Ellenkező esetben a növény beteges lesz, fejletlen gallyakkal.

Sorrel

Az erdeifürtöt szerves anyagokban gazdag, enyhén savanyú, alacsony lúgtartalmú talajon kell termeszteni. Elősegíti a zamatos levelek aktív fejlődését. Ha a talaj a hamu etetésekor kevésbé savanyúvá válik, a növény fokozatosan betegessé válik, a levelek gyorsan sárgulnak, vékonyak és durvák lesznek. Még a magok sem fejlődnek ki.

Retek

A retek jó növekedése érdekében ajánlott a talajba szerves elemeket adni, amelyek teljesen lebomlottak. A talaj enyhe áztatása a retek számára elengedhetetlen, de ezt szigorúan a vetés előtt kell elvégezni. Ellenkező esetben a gyümölcs nem fejlődik megfelelően. Ha azonban a talaj túl savas, a gyümölcsökben sok nehézfém halmozódik fel. Az agronómusok ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a retekhamu műtrágya használata minimális mennyiségben szükséges az ültetés előtt.

Tök

Ezeknek a növényeknek sok fényre és tápanyagra van szükségük a talajban ahhoz, hogy jól fejlődjenek. Fő ellenségük a dinnye levéltetű, és míg más esetekben a kőris segít a kártevővel való sikeres küzdelemben, itt jobb, ha más eszközöket veszünk igénybe. Ha a talaj lúgos lesz, a bogyók tápanyaghiányban szenvednek. Ez különösen igaz a görögdinnyére, amelyre a nedvesség hiánya és a túl sok lúgos víz nagyon káros.

Alkalmazási ajánlások

A hamut azonban időről időre mégis érdemes talajjavítóként használni. A legfontosabb dolog az, hogy megfelelően csináljuk.

• Ne keverje a hamut trágyával, foszfát- és nitrogénműtrágyákkal. Az sem tanácsos, hogy a talajt egyidejűleg szerves anyaggal fedjük be a bomláshoz. Ez azt eredményezi, hogy a növények kevesebb tápanyagot vesznek fel, így a takarmányozás haszontalanná válik.
• A dolomitliszt és a fahamu a legerősebb talajlazító szerek, ezért e kettő közül válasszon egyet.
• Annak érdekében, hogy a tápanyagokat a növények a megfelelő mennyiségben vegyék fel, használat előtt keverje össze a fahamu és az ammónium-nitrát egyenlő arányban.
• Négyzetméterenként legfeljebb 1 csésze. Győződjön meg arról is, hogy a talaj savassága nem több mint 7 Ph.
• A zöldségeskertben a talaj minőségének javítása érdekében a hamut trágyaként elsősorban ősszel, a betakarítás befejeztével használják.

A kert hamuval való trágyázása hasznos, de nem mindig megfelelő. Alaposan ellenőrizze a talaj összetételét és savasságát, valamint a termesztett növény igényeit, majd döntse el, hogy a hamu használható-e trágyaként vagy kártevőirtó szerként.