Aki fagerendából szeretne házat építeni, annak számos paraméter értékével kell rendelkeznie, amelyeket a teherbírás és az elhajlás kiszámításával kaphat meg. Ezenkívül a padló előkészítéséhez és a padlóburkolat lefektetéséhez helyesen kell kiválasztani a kívánt szakasz rönköket, és ki kell számítani, hogy mennyit kell belőlük felhasználni.

Az építkezés megkezdése előtt minden szükséges számításnak kéznél kell lennie, e nélkül nincs értelme elkezdeni a munkát. Fontolja meg, hogyan történik a fagerendák számítása.

Fa padlógerendák számítása otthon

Mi szükséges a helyes számításhoz

Az elhajlás padlókésésének kiszámítása nem olyan egyszerű feladat. Ahhoz, hogy adatokat kapjon a gerendák méretéről és arról, hogy hányat kell vásárolnia, sok erőfeszítést kell költenie és sok számítást kell végeznie. Számológép használatával azonban nagyban leegyszerűsítheti a feladatot.

Az építtetőnek tudnia kell a kapcsok rögzítésének mélységét a fal vastagságában és a fesztáv hosszát, amelyet a táblák takarnak. Ezen adatok birtokában el tudja végezni az összes szükséges számítást, megtudja a nyaláb elhajlásának, teherbírásának mutatóit és egyéb szükséges méréseket.

Fesztávszélességek a padló típusától függően

Hossz

Azokat, akik egy ház alapját fagerendából tervezik építeni, elkerülhetetlenül aggasztja a kérdés – mi a számításhoz szükséges maximális hossz? A felhasznált deszkák hossza az épület maximális fesztávolságától függ. A fesztáv a gerendákat összekötő falak közötti távolság, és minél hosszabb, annál szigorúbbak a kritériumok a teherhordó elemekre vonatkozóan.

Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a használt gerendákat hova fogják beágyazni, és milyen anyagból készülnek a falak. Faszerkezethez elegendő 80 mm mélységet venni, de egy téglaház esetében ez több lesz – 120-150 mm. Ezeket az adatokat hozzáadjuk a fatábla eredeti hosszához. A különböző anyagokhoz hozzáadott hosszúságkülönbség szintén befolyásolja a keletkező teherbíró képességet.

Van néhány egyéb funkció is:

• Amikor az építtető konzolt kíván használni, egyszerűen a falak közötti távolságot veszi kezdeti hossznak;
• Nagy fesztávval (például 8 m) téglalap alakú ragasztott gerendát kell vásárolni, és gondoskodni kell a segédtartókról (kiegészítő falak, masszív oszlopok). Általában az optimális fesztáv 3-4 méter;
• Amikor egy építtető tetőlejtőt készít, 0,3-0,5 méterrel ki kell szednie a deszkákat a falakból. Ezeket a változásokat figyelembe kell vennie, amikor kiszámítja, hogy az épület mekkora terhelést képes elviselni;
• Szélezett deszkák használatakor a hossza nem haladhatja meg a 6 m-t – ellenkező esetben a tábla elhajlása és teherbírása csökken.

Egyfesztávú gerendák

Általános tudnivalók a számítási módszertanról

Ha a ház legfeljebb 4 emeletes, általában egyfedelű elemeket használnak – ezek lehetnek tetraéder gerenda, kis vastagságú lapos deszka vagy kerek rönk. Ezeknek az elemeknek a hossza nagymértékben változhat, az adott épület paramétereitől függően. A teherhordó elemként használt rudak mérete általában 70-150 mm (vastagság) és 150-240 mm (szelvénymagasság) tartományba esik. Ezeket a méréseket használjuk, amikor ki kell számítanunk a csapágyparamétereket. Meghatározzák a felhasznált elem mechanikai szilárdságát is.

Néhány komponens:

• A legelőnyösebb olyan rudat választani, amelynek szélessége a magassághoz kapcsolódik, mint 2 és 3;
• A legmasszívabb kialakítás érdekében célszerű keresztbe szerelést alkalmazni;
• A gerendákat tűlevelű fából szokás készíteni – ez olcsó, elég erős és antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezik, és a fa nemes megjelenése nem szükséges ezekhez a célokhoz. A legtöbb épületben, különösen a lakóépületekben, fenyőtermékeket használnak. A kisebb szilárdságú lucfenyő vidéki házhoz használható. Ha fürdőt terveznek építeni, akkor ideális vörösfenyő elemek használata, mivel ez a fa a legnagyobb ellenálló képességgel rendelkezik a nedvesség hatására bekövetkező pusztítással szemben;
• A számítások során a gerendalépést használják – ez egy olyan paraméter, amely leírja a fektetési elemek gyakoriságát. Ez közvetlenül kapcsolódik a kialakítandó padló merevségéhez;
• Olyan paramétert is bevezetnek, mint például a megbízhatósági együttható – minél nagyobb, annál tartósabb lesz az épület.

A fa típusa is befolyásolja a padló minőségét:

• A fa első osztályúnak minősül, amelynek felületi hibái a sekély repedésekre (a szélesség legfeljebb egynegyedére és legfeljebb 15 cm-re) és az erős, egészséges csomókra korlátozódnak, amelyek hossza szintén nem haladja meg a szélesség negyedét. keresztirányú méret. Lehetnek korhadt csomók, de gerendánként legfeljebb egy. Egy másik fontos szabály: egy 20 cm-es gerendaszakaszon az összes csomó teljes hossza nem lehet több, mint a gerenda szélessége. A gomba által érintett töredékek jelenléte megengedett, de teljes területük nem haladhatja meg a teljes fa területének 0,1-ét;
• A második fokozatú gerendáknál a csomók megengedett hossza a teljes vágási szélesség harmadára, a repedések mélysége – azonos értékig, a maximális hossza pedig – akár 20% -ra nő. A rothadás jelenléte nem megengedett (mint az első osztályban), a gomba által érintett területek nem haladhatják meg a teljes terület 20% -át. Talán a dőlő gerendák és zsebek jelenléte (legfeljebb négy darab gerenda méterenként);
• A harmadosztályú gerendákban a csomók mérete eléri a teljes hossz felét. Féreglyukak lehetségesek (méterenként legfeljebb három darab). A gombás és rákos elváltozásokkal rendelkező területek a gerenda hosszának egyharmada is lehet, de a rothadás még mindig elfogadhatatlan. Bár az ilyen gerendák nem igazán reprezentatívak, épületekben használhatók, különösen azokban, amelyekben nincs állandó lakóhely egész évben.

Egyfedelű fagerendák és többnyílású szerkezetek számítása

Hogyan számítsuk ki a csapágykapacitást és az elhajlást

Általában a csapágyminőséget a következő kanonnal hasonlítják össze: M/W

• Rd a felhasznált fa hajlítási ellenállása. A tűlevelűek esetében az érték körülbelül 130 kgf / m2;
• W az ellenállási nyomaték cm3-ben mérve;
• M a gerendaelem hajlítónyomatéka, kgf * m egységekben mérve. Ez a hajlítónyomaték a következőképpen számítható ki: M=(ql2)/8. Itt l a gerendaelem hossza, q pedig a gerendára ható terhelés. Az építtetőnek tudnia kell, hogy az elért eredmény a felhasznált fa minőségétől és a feldolgozás jellegétől függ.

Mennyire fontos az elhajlás helyes kiszámítása

Az elhajlás pontos kiszámításának jelentősége nagyon nagy – értéke semmiképpen sem korlátozódik az esztétikai vonzerő megsértésére. Ha az elhajlás meghaladja a gerenda teljes hosszának 4%-át, a házszerkezet tönkremenetelének valószínűsége többszörösére nő! Ezen túlmenően több évnyi épület üzemeltetése után a kezdeti elhajlás megnőhet, ezért rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a kezdeti értékeknek legyen bizonyos határa, és ne érjék el a kritikus értékeket.

Akkor miért van szükség számológépre?

Az alábbiakban található egy számológép, amely lehetővé teszi, hogy a megadott alapvető mérések segítségével néhány másodperc alatt kiszámítsa a cikkben áttekintett kritikus paramétereket.

Így a gerenda eltérítési paramétere nem kevésbé fontos az épület hosszú távú működése szempontjából, mint maguknak a gerendáknak a minősége és szilárdsága. Az online számítások segítségével kiszámíthatja az összes szükséges adatot, és ellenőrizheti, hogy megfelelnek-e az építési szabványoknak.