Amikor hegesztést tanulsz, fontos, hogy felkutasd az igényeidnek legmegfelelőbb hegesztőgépet. E készség másik lényeges eleme a különböző hegesztési típusok megértése, mivel mindegyik hatással van a kész mű szilárdságára és tartósságára.

A hegesztési típusok és az alkalmazott kötések között zavar lehet. Nem minden hegesztés alkalmas minden kötéshez. Néhánynak nagyon speciális felhasználási területei vannak. A felületi hegesztéseket például nem használják két fémdarab összekötésére. Az alábbiakban részletesebben ismertetjük ezeket a fontos pontokat, különösen a kezdő hegesztők számára nyújtva a sokféle hegesztési projekthez szükséges információkat.

A hegesztések típusai

Kereskedelmi helyzetekben a munkalap gyakran tartalmaz szabványosított hegesztési szimbólumokat, amelyek jelzik az alkalmazandó hegesztési típusokat. Ezek sokkal több részletet tartalmaznak, mint amennyire a kezdőknek szükségük van, és a következő információk gyakran elegendőek a barkácshegesztéshez.

1. Hegesztési hegesztés

A hézagolt hegesztés kétségtelenül a leggyakoribb hegesztési típus. A kezdők számára viszonylag könnyen elsajátítható az első MIG-hegesztővel, és a professzionális alkalmazások egész sorában rendelkezik az erősséggel és sokoldalúsággal. Számos típusú kötésnél használható, akár szögben, akár átfedésben van a fém, vagy amikor egy henger végét kell egy sík lemezhez hegeszteni.

Az összekötendő anyagok kevés előkészítést igényelnek, és gyorsan erős hegesztési varratok készíthetők.

A legjobb a következőkhöz: Minden gyakori hegesztési feladatra, kivéve a tompa kötéseket.

2. Barázdahegesztés

Első pillantásra a horonyhegesztés hasonlóan néz ki, mint a hézagolt hegesztés. Nagyjából ugyanúgy alakítják ki őket, és hasonlóan alkalmazhatók. A horonyvarrat azonban mélyebben behatol a fémbe. Ez a többletvastagság a legtöbb helyzetben a legerősebb hegesztési típussá teszi.

Hátránya, hogy az olvadt fém kitöltéséhez horonyra van szükség. Így a két összeillesztendő darab között egy ferde, v- vagy u-alakot kell kialakítani (egyes horonyhegesztéseket ferde hegesztéseknek is neveznek). Ez megnöveli az előkészítési időt.

A legjobb a következőkhöz: Minden olyan hegesztés, ahol maximális szilárdságra van szükség.

3. Dugóhegesztés

A dugós hegesztés két egymáson átfedő fémdarab összekötésére szolgál. Gyakran használják, amikor a ponthegesztő (lásd alább) nem rendelkezik elegendő hatótávolsággal, vagy nincs elég ereje a vastagabb alkatrészek áthatolásához. Tipikus alkalmazási területe a jármű padlólemezének javítása.

Egy vagy több lyukat fúrnak vagy vágnak a felső darabba, amelyet ezután a második darab fölé szorítanak, miközben a lyukakat hegesztőanyaggal töltik ki, így létrehozva az illesztést.

A legjobb a következőkhöz: Nagyméretű vagy vastag, egymást átfedő alkatrészekhez, amelyek nincsenek nagy terhelésnek kitéve.

4. Réshegesztés

A réshegesztés alapvetően egy hosszúkás dugós hegesztés. Egy egyszerű lyuk (vagy lyukak) helyett a felső felületen egy nyílás van kialakítva. Ez a rés lehet zárt vagy nyitott végű. A réshegesztés fő előnye a megnövekedett hegesztési érintkezési felület, és ezáltal a nagyobb szilárdság. Ugyanakkor lényegesen több hegesztési anyagot igényel.

Legjobb: Amikor nagyobb szilárdságra van szükség, mint amit a pont- vagy dugós hegesztések biztosítanak.

5. Felületi hegesztés

Mint korábban említettük, a felületi hegesztést nem két fémdarab összekötésére, hanem a hegesztési anyagnak egy felületre történő felhordására használják. Ez történhet hézagok és lyukak kitöltésére (például a rozsda miatt elveszett fém pótlására), vagy a meglévő alkatrészek megvastagítására, és így megerősítésére.

Egy vagy több hegesztési anyagfutamot (úgynevezett gyöngyöket) helyeznek el, amelyeket aztán vissza lehet csiszolni, hogy sima felületet biztosítsanak a festéshez vagy galvanizáláshoz.

Best For: Sérült felületek javítása. Erősítés.

Ez az első öt a leggyakrabban használt hegesztések. A következők vagy speciálisabbak, vagy leginkább a gyártásban és más termelési környezetben fordulnak elő.

6. Ponthegesztés

A ponthegesztésnél két pont között elektromos áramot vezetnek, hogy a köztük lévő fémet megolvasztják. Képzeld el, hogy két fémlapot szorítasz a hüvelyk- és mutatóujjad közé. Az eljárást ellenálláshegesztésnek nevezzük. Általában vékony fémlemezeknél alkalmazzák, és gyakran látni egy sor "pontot", amelyet két darab összeillesztésére használnak.

A ponthegesztés nagyon gyors lehet. A hegesztőgépek önálló készülékek (kézi vagy padlóra állítható), bár kaphatók olyan tartozékok, amelyek lehetővé teszik a ponthegesztést egyes TIG-gépekkel.

A legjobb a következő célokra: Vékony, nagyobb terhelésnek nem kitett lemezek gyors hegesztésére.

7. Varrathegesztés

A varrathegesztéseket szintén ellenálláshegesztéssel alakítják ki. Az eljárás hasonló a ponthegesztéshez, de egy töretlen vonal jön létre. A varrathegesztést általában olyan tartályok és hordók gyártásánál használják, amelyeknek gázokat vagy folyadékokat kell tartalmazniuk.

A varrathegesztés ívhegesztési technikákkal (például MIG vagy TIG) is kialakítható, bár az előkészítés bonyolult, ezért ritkán alkalmazzák.

A legjobb a következő célokra: Folyadékot vagy gázt tartalmazó elemek átfedő illesztéseihez.

8. Villámhegesztés

A legtöbb hegesztési típusnál valamilyen töltőanyagot használunk, általában huzalból vagy rúdból. A villanóhegesztés nem tesz ilyet. Úgy működik, hogy az összekötendő fémek végeit ellenállásos eljárással melegíti fel. Nyomást is alkalmaznak, ami a felesleges forró fém kilökődését okozza egy sor villanás formájában.

A villámhegesztés nagyon speciális, leggyakrabban a vasút- és csővezeték-építésben fordul elő.

Best For: Sín- vagy csőszakaszok összekötésére.

9. Felfordított hegesztés

A felütéses hegesztés hasonló a hegesztési hegesztéshez, de kisebb és könnyebb alkatrészeken. Ez az ellenálláshegesztés egy másik formája, ahol az összekötendő elemeket nyomás alatt összefogják (ezt nevezik felütésnek), majd elektromos áramot alkalmaznak. Ellenállásos tompahegesztésnek is nevezik.

A felütéses hegesztések általában kisméretűek és egyenletesen jó minőségűek. Általában automatizált eljárás, amelyet csőgyűrűk és acélkarikák, például gázégők és keréktárcsák összeillesztésére használnak.

Legjobb a következőkhöz: Kiváló minőségű hegesztés gyártási környezetben.

A hegesztési illesztések típusai

Miután megvitattuk a különböző hegesztési típusokat, most a hegesztési kötések gyakori típusait kell megvizsgálnunk. Itt arról van szó, hogy a fémdarabok hogyan vannak egymáshoz igazítva. Annak bemutatására, hogy a hegesztési típusok hogyan kapcsolódnak egy adott kötéshez, releváns példák vannak.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez az információ a hobbihegesztők számára készült. Azok, akik hivatásszerűen kívánnak hegeszteni, részletesebben tanulmányozzák a témát, mivel minden egyes fő kötéstípusnak további variációi lehetnek.

• T-csukló: Ahogy a neve is mutatja, a tee-kötéses hegesztés két darabból áll, amelyek "T" alakban találkoznak, általában 90 fokban egymáshoz képest. A szokásos hegesztési típusok a hézagolás vagy a dugó.
• Tompa kötés: A tompahegesztésnél azonos vastagságú darabok találkoznak egymás végén, hogy egyetlen sík lapot alkossanak. Gyakori hegesztési típusok a horony vagy a hézagolás.
• Átlapolási varrat: Két különböző vastagságú lapot vízszintesen átlapolnak. A lapszegélyhegesztést általában akkor alkalmazzák, ha a tompa kötés nem biztosítana elegendő szilárdságot. Gyakori hegesztési típus a hézagolás.
• Sarokkötés: Hasonlóan a t-csuklóhoz, de a két darab "L" alakot alkot. Gyakori hegesztési típusok a hézagolás és a horony.
• Peremkötés: Ez akkor jön létre, amikor két sík felület élei egy vonalban vannak, és ezeket az éleket hegesztéssel fedik le. A leggyakoribb hegesztési típusok a hézagolás, a horony és a ferde horony (V alakú horony).

Megjegyzés: A megfelelő biztonsági óvintézkedések minden hegesztési típusnál létfontosságúak. Mindig viseljen jó minőségű hegesztősisakot és megfelelő védőruházatot, például hegesztőcsizmát.