A cikk tartalma

• betonacél anyaga
• Az acélmerevítés típusai gyártási típus szerint
• A betonacél felület típusa
• Betonacél osztály és acélminőség
• A megerősítés típusai hely és cél szerint
• Betonacél mérete
• Az alapozás megerősítése és típusa
• Csatlakozási módok

Ahogy a színház egy akasztóval kezdődik, úgy minden épület építése az alapozással kezdődik. Az épület tartóssága és a benne tartózkodó emberek biztonsága attól függ, hogy mennyire jól van megszervezve. Az alapozás beton alapú, de a tisztán betonalap hamar repedésekkel borulna, és nem tudna megbirkózni a feladataival, ezért a betont vastag acélhuzallal – vasalással – erősítik meg. Különböző típusú és eltérő terhelésű alapokhoz más típusú megerősítésre lesz szükség. Nézzük meg, milyen megerősítést használjunk az alapozáshoz, és mi történik általában.

betonacél anyaga

Egészen a közelmúltig a betonacél és az acélrúd szinonimák voltak. Most a szerelvények gyártásához nem csak különböző típusú acélokat használnak.

Az alapozás megerősítése a következő típusú lehet:

• acél – a műfaj klasszikusa. Az acél vas és szén ötvözete, tulajdonságai ezeknek az összetevőknek az arányától, valamint az adalékanyagok jelenlététől függenek. Az acél minőségét az előállítás módja befolyásolja. Ezenkívül a rudak lehetnek simaak vagy dombornyomottak, ami szintén befolyásolja az erősítés teljesítményét. Az acélt nagy szilárdság és megbízhatóság jellemzi, még jelentős terhelés alatt sem deformálódik, és viszonylag könnyű vele dolgozni – az ilyen megerősítés közvetlenül az építkezésen meghajlítható. A mínuszok közül csak a korrózióra való hajlamot érdemes megjegyezni;
  
• A kompozit erősítés műanyag alapú. Többe kerül, mint a fém, de nem fél a korróziótól, nem vezet áramot, kisebb a súlya és ellenáll a szilárd húzóterhelésnek (néha jelentősebb, mint az acél megfelelője). Sima és bordázott. Magánépítésben ritkán használják a magas ára miatt. A kompozit megerősítés a következő típusú lehet:

• a bazalt – műanyag bazalt – tartós kőzet – alapján készül. A bazaltot megolvasztják, műanyag szálakkal összefonódó szálakba húzzák. A falak építésénél indokolt ilyen vasalás alkalmazása, mivel tökéletesen vezeti a rádióhullámokat anélkül, hogy interferencia keletkezne. Ideális olyan épületekhez, ahol vezeték nélküli internetet kell beállítani;
• Az üvegszálas megerősítés ideális az alapozáshoz, mivel nem fél a korróziótól és nem vezeti a hőt, ami azt jelenti, hogy nem lesz helye a hideghidak kialakulásának, amelyek a szerkezetek tönkremeneteléhez vezetnek. Az üvegszál a bazalt műanyaghoz hasonlóan jól továbbítja a rádióhullámokat. Fő előnye a nagy szakítószilárdság, 1,5-szer nagyobb, mint az acélé;
• a szénszálas erősítés grafitból vagy gyémántból készül, innen ered a nagy szilárdság, de a magas ár is. Nagyobb ütő- és törésszilárdság, mint az acél, így kevesebb rudat kell használni az azonos szilárdsági szint eléréséhez;
• üvegerősítésű polietilén-tereftalátot lavsan és üvegszálak összefonásával állítanak elő. Az üveget előzetesen erősen melegítik és nyújtják, aminek köszönhetően tartóssá válik. A Lavsan rugalmasságot ad az anyagnak, ezért mobil talajon jó ilyen erősítést alkalmazni.
  

A műanyag megerősítést továbbra is ritkán alkalmazzák – a legtöbb esetben nincs rá szükség, ezért a továbbiakban kizárólag az acél megerősítésére összpontosítunk.

Szerelvények CityMetalból

Moszkva és a régió lakosai a CityMetallból, a régió vezető online áruházából rendelhetnek szerelvényeket. A cég együttműködik a legnagyobb hazai gyártókkal, különböző átmérőjű és hosszúságú acél és üvegszálas szerelvényeket kínál. A vágás ingyenes. Akár 1 lineáris méteres vasalást is vásárolhat, és a rendelés már aznap kézbesíthető. Az üzlet a régió legalacsonyabb árait kínálja, és folyamatosan akciókat tart.

Az acélmerevítés típusai gyártási típus szerint

Az acélmerevítés tulajdonságai közvetlenül függnek az előállítás módjától:

• A melegen hengerelt acélt (A betűvel jelölve) nagyon magas hőmérsékleten dolgozzák fel, ami bizonyos változásokhoz vezet az ötvözet szerkezetében. Az eredmény egy nagyon tartós anyag, amely még kritikus létesítményekben is használható. Az ilyen acél tökéletesen hegeszthető, ezért olyan esetekben használják, amikor az egyes rudakat hegesztéssel kell összekötni (bár ez a módszer csak stabil talajra alkalmas);
• a hidegen hengerelt acélt (B betűvel jelölve) úgy állítják elő, hogy az acélhuzalrudat hengereknek teszik ki, amelyek a munkadarabot a kívánt átmérőre görgetik, majd a görgők megkönnyebbülést adnak neki. Az elkészült vasalást tekercsekbe tekerjük, melyeket az építkezésen letekerhetünk, vághatunk és rendeltetésszerűen felhasználhatunk. Merevítő átmérők – 3-8 mm. Az alapozásnál hidegen hengerelt acélt is használnak, de ennek alkalmazása nem mindig lehetséges – érdemes előre kalkulálni;
• A kötélacél (K) túl erős az alapozáshoz, gazdaságilag nem kifizetődő a használata, de ha extrém körülmények között működő szerkezetek, nagy fesztávú épületek stb. építéséről van szó, akkor a felhasználása indokolt.
  

A betonacél felület típusa

Az acél merevítés sima vagy hullámos felületű lehet:

• a sima vasalás gyártása olcsóbb, de alapozásra teljesen alkalmatlan. Felhasználási köre a falak építésére vagy az esztrich elrendezésére korlátozódik. Kiegészítőként is használható erősítő ketrec összeszereléséhez (bordás rudak csatlakoztatásához), ami pénzt takarít meg, de ugyanakkor nem veszíti el az alap szilárdságát;
• A bordás vasalás nagyobb felülettel rendelkezik, ezért jobban érintkezik a betonnal. Az erősebb tapadás magas alapozási megbízhatóságot, szilárdságot és terhelésállóságot biztosít. A profil típusától függően a bordás megerősítés a következő:

• gyűrű alakú profillal nem nagyon alkalmas alapozásra. Az ilyen megerősítés jó tapadást biztosít, de ismételt terhelés hatására elveszíti erejét;
• a félhold alakú vasalás nem tapad olyan jól a betonhoz, de lehetővé teszi erősebb és megbízhatóbb alapok építését. Ez az előnyben részesített lehetőség;
• a kombinált profil kifejezetten A500SP osztályú vasalatokhoz készült, alapozásra alkalmas.
  

Betonacél osztály és acélminőség

Az erősítés osztálya alapján meg lehet ítélni az anyag szilárdságát. Az új jelölés mellett továbbra is a régit használják, ezért mindkettőt megemlítjük:

• Az A240 (a régi GOST – AI szerint) melegen hengerelt acél, sima felülettel, átmérője – 6-40 mm. A legfeljebb 12 mm átmérőjű vasalás tekercsben és rúdban szállítható, 12 mm-nél nagyobb – csak rúdban. Nem alkalmas alapozásra, mint működő erősítés, de bilincsekhez használható;
• A300 (AII) – erősítés gyűrű alakú profillal, nem ajánlott alapozáskor használni, de továbbra is használják kis épületek és nem kritikus objektumok magánépítésében. Természetesen szerkezeti megerősítésként is használható;
• Az A400 (AIII) és az A500 ideális alapozáshoz. A rudak domborművel rendelkeznek, átmérője 6-40 mm, hossza 5-11,7 m;
• A600 (AIV) – megerősített vasalás, kritikus létesítmények építésénél használatos, alkalmas előfeszített szerkezetekhez;
• Az A800 (AV) és A1000 (AVI) idomokat többszintes épületek, hidak és egyéb építmények építésénél használják, ahol a különleges szilárdság rendkívül fontos.
  

Ezenkívül más típusú acélmerevítést használnak az alapozás építésénél, amelyek tulajdonságait jelöléssel lehet megítélni:

• a C betű azt jelzi, hogy a rudak hegesztéssel rögzíthetők a kerethez (példák – A400C, A500C, A600C). Az A500C osztályú szerelvények az utóbbi időben különösen népszerűvé váltak;
• a K betű korrózióállóságot jelöl (például A400K);
• Az Am a jelölésben azt jelenti, hogy az acél termomechanikusan edzett. Az ebben a technológiában alkalmazott szakaszos hűtés növeli a szilárdságot és a korrózióállóságot. Az ilyen szerelvények népszerű osztálya az At800.

A GOST-ok és a TU-k meghatározott minőségű acél használatát írják elő egy bizonyos típusú erősítés gyártásához. A gyártónak jeleznie kell, hogy melyik acélt használta – ez nagyon fontos információ a fejlesztő számára, amely lehetővé teszi az összes szükséges számítás helyes elvégzését.

Néhány használt acélminőség az alábbi táblázatban látható. Az egyes márkák jellemzői külön cikk témája. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy például a 35GS acél gyengén ötvözött, a 25G2S acél pedig szilícium és mangán ötvöző adalékanyag felhasználásával készül. Mindkét ötvözet rendkívül tartós.

A megerősítés típusai hely és cél szerint

A vasalásból egy egész keretet állítanak össze, amelyben az acélrudak különböző irányokban helyezkednek el. A munkarudak azok, amelyek felvállalják a fő terhelést. Összekötésükhöz és helyes térbeli tájékozódáshoz segédrudakat, ún. bilincsek . A munkamerevítés vízszintesen, hosszirányban helyezkedik el, a bilincsek lehetnek keresztirányúak (vízszintesen elhelyezve) és függőlegesek. Nem minden alapozáshoz szükséges mindhárom típusú megerősítést használni.

• a munkavasalás szakaszát a számítások alapján választjuk ki. A rudak elhelyezkedése az alapozás típusától függ. Például egy szalagalapnál a munkarudak hosszirányban egy vagy két sorban vannak elrendezve. A vasalási sorok száma az alap vastagságától függ: 150 mm-nél kisebb vastagságnál csak egy sor használható;
• keresztirányú megerősítés szükséges a működő vasalás csatlakoztatásához. A szalagalap felállításakor keresztirányú rudak szükségesek, és ha betont öntenek egy monolit födémbe, ezek nélkül is megteszik;
• függőleges vasalás akkor használatos, ha a munkamegerősítés két vagy több rétegben található.
  

Céljuk szerint a megerősítést munkavégzésre, szerkezetre és összeszerelésre osztják . Strukturális – az, amely a maximális terhelést veszi fel. A szerkezeti megerősítés átveszi a zsugorodásból származó terhelést, az összeszerelési megerősítés pedig arra szolgál, hogy a szerkezeti és a munkamegerősítést egyetlen keretben egyesítse. Külön-külön néha megkülönböztetik a horgonyerősítést – ezek beágyazott részek.

Betonacél mérete

A szerelvények széles méretválasztékban készülnek:

• Az A240, A300, A400, A600, A800, A1000 osztályú rudak 6-80 mm átmérőjűek, és A500C és B500C osztályú szerelvények – 4-40 mm átmérőjűek;
• a vasalás hossza tekercsekben vagy rudakban (átmérőtől függően) 6-12 m;
• a vasalás további paraméterei közül érdemes megemlíteni a hullámosítási emelkedést, amely a vasalás átmérőjének 0,51-0,86 része, a hullámos kiemelkedések magassága pedig az átmérő 0,065-0,07 része.

Milyen megerősítést jobb választani az alapítványhoz? Minden az alapítvány típusától és a rajta lévő terheléstől függ – minden esetben a rudak átmérőjének összetett és pontos kiszámítására lesz szükség. Annak érdekében, hogy hozzávetőlegesen megérthesse, milyen botokat kell vásárolnia, a következő információkat közöljük:

• a munkavasalás átmérője az alap keresztmetszeti területétől (S) függ, az adatokat a táblázat tartalmazza;
  
• keresztirányú bilincsekhez legalább 6 mm átmérőjű megerősítést használnak;
• a függőleges bilincseknek legalább 6 mm átmérőjűeknek kell lenniük 80 cm-nél kisebb alapmagasságnál és legalább 8 mm-esek 80 cm-nél nagyobb magasságoknál.

Az alapozás megerősítése és típusa

Könnyen kitalálható, hogy a különböző alapok eltérő megerősítést igényelnek, és különböző módon illeszkedik:

• a szalagalap olcsóbb, mint egy födémalap, kevésbé hajlamos a deformációra, lehetővé teszi az alagsor felszerelését, ezért leggyakrabban ezt a technológiát használják az alapozás létrehozására. A szalagalapokhoz általában 10-12 mm átmérőjű vasalást használnak, hacsak a számítások nem igényelnek többet. A szalag magasságától függetlenül két erősítő szalagot kell használni (mozgó szennyeződések esetén kettőnél többet). A függőleges és keresztirányú rudak nem viselnek különösebb terhelést, ezért a sima felületű megerősítés alkalmas rájuk;
  
• a födémalapozás drága, de a legmegbízhatóbb. Legalább 12-16 mm átmérőjű vasalást használnak – minél nagyobb és nehezebb az épület, annál nehezebb a talaj, annál vastagabbnak kell lennie a rudak. 15 cm-nél nagyobb lemezvastagság esetén a megerősítést két vagy több szalagban helyezik el;
  
• A cölöpalap ideális megoldás könnyű épületekhez. A pillérek 10-12 mm átmérőjű bordás merevítéssel vannak kialakítva, 4-6 mm átmérőjű bilincsekkel vannak összekötve. A működő merevítőrudak száma az oszlop méretétől függ: legalább 2 rudat, 4-et gyakrabban használnak, de néha több is használható – ez ismét az építési körülményektől függ.

Csatlakozási módok

A merevítést egyetlen keretbe szerelheti össze két módszerrel:

• hegesztés;
• kötés.

Ha műanyag szerelvényeket használnak, akkor szó sincs hegesztésről. A fémszerelvényeket azonban ritkán hegesztik, mivel a hegesztési pontok a szerkezet gyenge pontjaivá válnak, kisebb terhelést bírnak, és érzékenyebbek a korrózióra. A hegesztés túl merev fogást biztosít a rudak között, még a legkisebb holtjátékot is kizárva. Ez a kialakítás rosszabbul érzékeli a deformációt, és nem használható mozgó talajon végzett munka során. Ezenkívül csak azokat a szerelvényeket főzheti, amelyek jelölésében C betű található.

Sokkal praktikusabb a dróttal való kötés használata. Félbehajtjuk, a szabad végét belehorgoljuk a kapott hurokba, majd megcsavarjuk, hogy az összekapcsolt rudak ne tudjanak szabadon mozogni. Egyszerű, olcsó, megbízható, de hosszú – egy tapasztalt építtető percenként akár 20, a kezdő pedig legfeljebb 5-6 csatlakozást tud létrehozni.

Egy speciális kötőpisztollyal leegyszerűsítheti a kötési folyamatot. Az acélrudak metszéspontjához támaszkodik, meghúzzuk a ravaszt – és kész a csatlakozás. Percenként akár 40-50 ilyen művelet is elvégezhető. Hátránya a berendezések magas ára és a drága huzal használatának szükségessége.

Végül megjegyezzük, hogy vásárláskor az átmérőn, a felület osztályán és típusán kívül ügyelnie kell a termékre vonatkozó releváns dokumentációk rendelkezésre állására (elsősorban ez egy megfelelőségi tanúsítvány). Az utolsó érintés egy szemrevételezés. Ha rozsdanyomokat, karcolásokat és egyéb mechanikai sérüléseket észlel a szerelvényeken, akkor jobb, ha megtagadja a vásárlást, és valóban jó minőségű termékeket talál – túlzás nélkül az egész ház megtartja őket.