7 Fontos dolog, amit a szabadföldi gyógynövénytermesztésről tudni kell

26.05.2023 No Comments

A fűszernövények termesztése a szabadban sokkal egyszerűbb, mint a beltéri termesztés, mivel a szabadban a természetes környezetük. A szabadföldi gyógynövénytermesztés ráadásul kifizetődő is, hiszen a kertet zölddel, a konyhát pedig természetes, házi termesztésű ízekkel látja el.

Ami az együtt ültethető fűszernövényeket illeti, a hasonló körülményeket igénylő fűszernövények általában jól megférnek egymás közelében. Az édesköményt azonban a kapron kívül más fűszernövény közelébe nem szabad ültetni, mivel az édeskömény gátolhatja a szomszédos növények növekedését. Állítólag a menta és a petrezselyem sem kedveli egymást, és az a hír járja, hogy a bazsalikomot távol kell tartanunk a rútától – és a bazsalikomot és a rútát is a zsályától -, ha meg akarjuk őrizni a harmóniát a fűszernövénycsaládban.

Olvasson tovább, hogy megtudjon hét másik fontos dolgot, amit a szabadföldi gyógynövénytermesztésről tudni kell.

1. A gyógynövények lehetnek egynyáriak, kétnyáriak vagy évelők.

Amikor azt fontolgatod, hogy mely gyógynövényeket termeszd a fűszerkertedben, tartsd szem előtt, hogy az élettartamuk változó. Az egynyári növények teljes életciklusukat – a kihajtástól a virágzásig és a magtermésig – egy tenyészidőszak alatt fejezik be, mielőtt a fagynak bedőlnének. Az egynyári fűszernövények közé tartozik a bazsalikom, a borágó, a koriander, a kapor és a német kamilla.

A kétévesek 2 évig élnek, és az első vegetációs időszak alatt általában csak lombrozettákat hoznak létre. A második nyáron virágoznak és magot vetnek, mielőtt lejárnak. Mivel azonban hajlamosak a szabad önvetésre, gyakran tűnhetnek évelőnek. A kétéves fűszernövények közé tartozik az angyalgyökér, a kömény, a cseresznye, a petrezselyem és a firenzei édeskömény.

Az évelők olyan növények, amelyek évről évre továbbélnek, ha a körülmények megfelelőek számukra, bár egyesek tovább élnek, mint mások. Például az olyan mediterrán fajták, mint a levendula, a rozmaring és a tárkony nem biztos, hogy nedves éghajlaton sokáig bírják, de száraz éghajlaton jól fejlődhetnek. További termeszthető évelő fűszernövények a metélőhagyma, a citromfű, az oregánó, a kakukkfű és a római kamilla.

2. Nem mindegy, hogy hol nőnek a fűszernövények.

A fűszerkerti ötleteidnél figyelembe kell venned, hogy a legtöbb ilyen növénynek legalább napi 6 órányi napsütésre van szüksége – ha tudnak, többre is. Egyes mediterrán fajták az egész napos napsütést kedvelik a homokos és nagyon jó vízelvezetésű talaj mellett, míg a petrezselyem és a menta általában részleges árnyékban és nedvesebb talajban érzi jól magát. A rendkívül erős növekedésű fűszernövényeket, például a mentát, azonban valószínűleg konténerekbe kell zárni, hogy ne burjánzanak el a kertben.

Ha az Ön éghajlata rendkívül nedves, akkor a mediterrán fajtákat érdemes a földbe ültetés helyett fűszerkerti ültetőedénybe, fűszernövényládába vagy fűszernövényspirálba helyezni, hogy jobb vízelvezetést biztosítson számukra. A talaj pH-értékének 6 és 7,5 között kell lennie, de kerülje a fűszernövények ültetését rendkívül termékeny talajba. Bár ettől elég nagyra nőhetnek, az ízük és az illatuk is gyengül.

3. A szabadföldi fűszernövények gyakrabban kell öntözni, mint a beltérben termesztetteket.

Ha az Ön éghajlatán hetente legalább 1 hüvelyknyi csapadék esik, akkor valószínűleg nem kell öntöznie a földben termesztett fűszernövényeket. Ellenkező esetben a heti egyszeri öntözés és annak biztosítása, hogy a nedvesség 6 hüvelyk mélységig hatoljon be, általában előnyösebb, mint az enyhébb napi öntözés.

A konténerekbe zárt növények, például a kültéri fűszernövénykerti ültetők esetében azonban forró, száraz időjárás esetén akár napi egyszeri öntözésre is szükség lehet. Csak győződjünk meg róla, hogy ezeken a tárolókon vannak vízelvezető lyukak, hogy megakadályozzuk az átnedvesedést, ami a mediterrán fajtáknál gyökérrothadást okozhat, bár a menta jobban tolerálja a felesleges nedvességet, mint más fűszernövények.

4. A szerves trágyák és a természetes kártevőirtási módszerek elengedhetetlenek.

Amikor a gyógynövények termesztését fontolgatjuk, ne feledjük, hogy a túl termékeny talaj árthat nekik, mivel felhígítja az ízüket. Ha úgy érzed, hogy táplálnod kell a növényeidet, csak adj egy kis komposztot a földjükhöz. (A bazsalikom, a kapor és a petrezselyem esetében kivételt tehetsz, mivel ezek a fűszernövények állítólag akkor fejlődnek a legjobban, ha körülbelül 3 hetente trágyázod őket).

Mivel előbb-utóbb meg fogod enni a gyógynövényeidet, kerüld a mérgező növényvédő szerekkel való permetezést. Szerencsére a gyógynövények általában nem szenvednek sokat a kártevőktől, sőt, a zöldségeskertekben gyakran használják őket arra, hogy elriasszák a rovarokat más növényekről. Ha levéltetveket, pókhálós atkákat vagy más problémás rovarokat lát, próbálja meg egy erős vízsugárral lefújni őket, mielőtt más szerves lehetőségekhez, például rovarölő szappanhoz nyúlna.

5. A stratégiai metszés növelheti a terméshozamot.

Csípje vissza a bazsalikomhoz hasonló nyúlánk fűszernövényeket, ha már körülbelül 10 cm magasra nőttek. Ez segít nekik abban, hogy inkább bokrosan elágazódjanak, minthogy magasra és szálkásan nőjenek. Egyszerűen távolítsd el az egyes hajtások csúcsát az ujjaiddal vagy metszőollóval.

A főzésre szánt fűszernövényeket a vegetációs időszak során szükség szerint is szüretelheti, a puhább fajtákat akár a felére, a fásabb fajtákat – például a rozmaringot – pedig egyharmadára visszavágva. Csak arra vigyázzon, hogy a fás szárú fűszernövényeket soha ne metszse vissza a száruk tövénél lévő csupasz fáig, mivel a lombozat teljes eltávolítása elpusztíthatja őket.

6. A csavarás megváltoztathatja egyes fűszernövények ízét.

Valószínűleg elég gyakran kell szedni vagy csipegetni a gyógynövényeket ahhoz, hogy megakadályozzuk a virágzásukat, mivel a fűszernövények íze hajlamos romlani, miután "elvirágzanak", ami azt jelenti, hogy "magot hajtanak". Valójában a legtöbb forrás azt ajánlja, hogy a gyógynövényeket közvetlenül a virágzás előtt szedjük le, amikor az ízük a legintenzívebb.

Természetesen ez nem vonatkozik az olyan gyógynövényekre, mint a levendula és a kamilla, amelyeknek nem a leveleit, hanem a virágait szedik. Ugyanez vonatkozik azokra a fűszernövényekre is, amelyekből a kertészek magokat gyűjtenek, mint például a kömény és a koriandermag a korianderből. Ezeket a lehető legtöbbször hagyja virágozni!

7. A legtöbb fűszernövényt meg lehet szárítani és egész évben felhasználni.

A szabadföldi fűszernövények termesztésének másik nagy előnye, hogy a szezonjuk vége után is száríthatjuk és tartósíthatjuk őket. A tartósítani kívánt fűszernövényeket a délelőtti órákban szedje össze, amikor már nem nedvesek a harmattól, de még az intenzív nappali hőség előtt. Felakaszthatja őket száradni, vagy egy-két hétre kiterítheti őket egy szellős, naptól és esőtől védett helyiségben, paravánok tetején. Alternatív megoldásként használhatunk dehidratálót vagy egy gyújtólámpával fűtött sütőt, egyes gyógynövények pedig gyorsabban kiszáríthatók mikrohullámú sütőben.

Ha a fűszernövények teljesen megszáradtak, szedje le a lombot a szárról, és dobja ki a szárakat. Ezután a szárított gyógynövényeket szorosan lezárt tartályokban tárolhatja hűvös és félhomályos helyen, például a kamra polcán. Ha inkább elkerülné a szárítási folyamatot, akkor a friss növényekből helyette tisztításra szánt gyógynövényolajokat vagy ízesített eceteket is készíthet.