A tűlevelű lombozatukról könnyen felismerhető tobozos fenyőfák örökzöldek, így egész éves szépségük miatt kívánatosak a hazai tájban. Bár több mint 100 fenyőfafajta létezik, egyesek jobban illenek az otthoni tájba, mint mások.

Ezek a gyantás és gyakran aromás fák hosszú életű kerti alapanyagok – egyes fajták akár több száz évig is megélhetnek. A legtöbb fenyőfa természetes módon ellenáll a betegségeknek és a rovarfertőzésnek, és többféle méretben és alakban kaphatók. Az alábbi hét fenyőfajta többféle éghajlaton is megterem, és mindegyikük határozott stílust kölcsönöz a tájnak.

1. Japán fehér fenyő

A japán fehér fenyő (Pinus parviflora) az 5. zónáig terjedő északi területeken is jól fejlődik (lásd USDA keménységi zónák), ahol a téli alacsony hőmérséklet nem csökken -20 fok alá. A fa elérheti az érett magasságot, akár 80 láb magasságot is, 40 láb terjedelemmel, ezért olyan helyre van szüksége, ahol van helye a növekedéshez.

Ez a fenyő egyetlen törzset hozhat létre, vagy növekedése során két vagy több törzsre oszlik, így népszerű példányfa, amelyet hagyományos bonsai stílusban metszenek. Szemet gyönyörködtető, sötétzöld tűlevelek csomóit hozza, amelyek tufákra emlékeztetnek.

Egy ilyen nagy fenyőfához képest a japán fehér fenyő szokatlanul kicsi, körülbelül 2,5 hüvelyk hosszú tobozokat nevel. A fiatal fának sima, szürke kérge van, amely idővel érdes lesz, és pikkelyesen leválik, ami természetes mulcsot képez a fa töve körül, és növeli a vizuális érdeklődést. A napos helyeket és a sziklás lejtőket kedveli, de a legtöbb jó vízelvezetésű talajon is megterem. A forró, párás régiókban azonban nem érzi jól magát.

A legjobb a következőkhöz: Nagy, napos sziklakertekbe, mint mintafa.

2. Svájci hegyifenyő

A tájban feltűnő látványt nyújtó svájci hegyifenyő (Pinus uncinata) egyenes és felálló növekedésű, érett magassága elérheti a 65 lábat, elterjedése pedig a 25-30 lábat. A törpe fajták tömörebbek, és csak 8-10 láb magasak. Az USDA 5. zónájáig hidegtűrő, a fa túléli azokat a teleket, ahol az alacsony hőmérséklet nem megy -20 fok alá.

A svájci hegyi fenyő Európában őshonos, és természetes módon magasan fekvő területeken is megél. Mégis, akár 650 láb tengerszint feletti magasságban is megnő. A fa kérge vonzó, hamuszürke szürkésbarna színű, amely növekedése során repedéseket és pikkelyeket képez. A svájci hegyi fenyő tűleveleinek színe a sötétzöldtől az erdőzöldig terjed, és szürkés árnyalatú is lehet.

A fa magtobozai kora nyáron jelennek meg, és lilás árnyalatúak, amelyek késő ősszel fényes sötétbarnává válnak. A fa többféle talajtípuson is megterem, amennyiben nem nedves, és bár a napos helyet kedveli, részleges árnyékban is megterem.

A legjobb választás: Egyedülálló mintafaként vagy különböző fajú cserjékkel kombinálva, hogy vonzó vizuális kompozíciót hozzon létre.

3. ‘Joppi’ Jeffrey-fenyő

A Jeffrey-fenyő kompakt változata, a ‘Joppi’ (Pinus jeffreyi ‘Joppi’) jól illik napos sziklakertekbe, ahol éréskor nem éri el a 6 lábnál magasabb magasságot. Lombozatát puffok alkotják, amelyek tűlevelei akár 8 hüvelyk hosszúra is megnőhetnek. A fa gömbölyded habitusú, nincs szükség metszésre vagy metszésre. Konténerben nevelve gyakran 4 láb magas és 3 láb széles lesz.

A Joppi lombja szép kékeszöld árnyalatú, amely kontrasztot alkot a fahéjszínű kérgével. A Joppi az egyik legillatosabb fenyőfa, amely a nyári növekedési időszakban illatosítja a közeli levegőt, és késő ősszel akár 4 hüvelyk hosszú tobozokat is termel, amelyek késő ősszel hullanak le.

A legtöbb fenyőfához hasonlóan a Joppi is napos helyen érzi jól magát. Az USDA 5. zónájáig északra nő, de nem kedveli a sok déli régióban tapasztalható forró nyári hőmérsékletet, és nem tűri a magas páratartalmat sem. A homokos vagy sziklás talajt kedveli, amely jól lefolyik, és a szárazabb oldalon marad.

Legjobb: Napos sziklakertek és konténeres termesztés.

4. ‘Uncle Fogy’ Fenyő

A ‘Uncle Fogy’ fenyő (Pinus banksiana), amelyet göcsörtös és könnyező növekedési habitusa miatt nagyra értékelnek, népszerű választás, ha évelő szegélyek és sziklakertek vizuális érdekességét szeretnénk növelni. Csak kb. 2 láb magasra nő, bár függőleges oszlopokra is nevelhető, hogy magasabb, síró példányt hozzon létre. A magára hagyott Fogyi bácsi több irányban is elterjed, és a csavart, göcsörtös szárak és az élénkzöldtől az olajzöldig terjedő levelű tűlevelek torz kombinációját hozza létre.

Ez a "Jack fenyőnek" is nevezett, szikárnak tűnő fa télen érdekes látványt nyújt évelőágyásokban és sziklakertekben, különösen, ha magasabb fa- és cserjefajtákkal párosítjuk, amelyek vizuális háttérként szolgálnak. A Fogyi bácsi homokos és sziklás talajon nő, és rendkívül hidegtűrő – a 2. zónáig északon is megél, ahol a téli hőmérséklet akár -50 fokig is csökkenhet.

Az Uncle Fogy azonban nem fejlődik jól azokon a területeken, ahol a nyári hőmérséklet 80 foknál magasabbra emelkedik. A napos fekvést kedveli, és ha egyszer megtelepedett, jól tűri a szárazságot.

A legjobb a következőkhöz: Napos sziklakertek és évelő szegélyek.

5. Fenyő

Az egyik leghosszabb életű fenyőfa – optimális termesztési körülmények között – a skótfenyő (Pinus sylvestris) akár 700 évig is élhet, bár várható élettartama 150-300 év. A fa akár 145 láb magasra is megnőhet, és 60 láb terjedelmű lehet, de gyakran kisebb méretű. Nagy udvarra van szükség.

Ahogy a fa növekszik, a lombozat csak a kontúros ágak tetején és végén fejlődik, az ágak és a törzs alsó részei feltűnően csupaszok maradnak. Az érett erdeifenyő vastag törzse elérheti az 5 láb átmérőt is.

Ez a Skóciában és Észak-Európában őshonos fenyőfa kékeszöld tűleveleket hoz, amelyek akár 2 hüvelyk hosszúak is lehetnek, és a fa kérge enyhén narancssárga árnyalatú, amely a törzs tövénél lévő idősebb növedékeken mély szürkésbarnára sötétedik. Az erdeifenyő a tengerszint feletti 3 800 és 8 300 láb közötti magaslatokat kedveli, és a USDA 3. zónájáig északon is megél, ahol a téli hőmérséklet akár -40 fokig is csökkenhet. A napos helyet és a sziklás vagy homokos talajt kedveli, amely nem ázik át.

A legjobb a következőkhöz: Sziklás, napos helyre ültetett egyedi példány.

‘Oregon Green’ Fenyő

Az ‘Oregon Green’ fenyő (Pinus nigra) feltűnő lombja és felfelé törő növekedési habitusa miatt kedvelt, és a professzionális kertépítők kedvence, akik a tájban figyelemfelkeltő látványt nyújtanak vele. Az új ágak növekedése tavasszal élénk fehér, függőleges "gyertyák" formájában jelenik meg az ágak csúcsán, amelyek erős kontrasztot alkotnak a fa többi, dúsan zöld tűlevelével szemben. A nyár előrehaladtával az új hajtások fehérsége mély, fényes zöldre változik.

Az Oregon Green fenyő éretten 18-20 láb magasra nő, és 10-12 láb terjedelmű. Az USDA 4-es zónájáig északra is megterem, de sok fenyőfajtához hasonlóan nem kedveli a forró nyári hőmérsékletet, és a 8-as zónánál délebbre fekvő régiókban nem érzi jól magát. Az Oregon Green olyan helyet igényel, ahol teljes napfényt kap, és a jó vízelvezetésű, nem nedvesedő talajt kedveli. A nyári szárazság idején azonban jót tesz neki a heti rendszerességű öntözés.

Számos énekesmadár fészkel az Oregon Green fenyőfákon, ami újabb örömteli elemet jelent. A fa egyedüli példányként, vagy csoportosan ültetve, magán- vagy szélvédőként is szívesen látott látványt nyújt.

Best For: Sűrű árnyékolók vagy egyedi példányok.

7. Silveray koreai fenyő

A Silveray koreai fenyő (Pinus koraiensis) akár 30 láb magasságot is elérő, 10 láb terjedelemmel rendelkező érett fenyő, amely egy félig törpe fenyőpéldány, amely kompakt megjelenést biztosít a tájban, anélkül, hogy az alakjának megőrzése érdekében metszésre lenne szükség. Hosszú, puha, ezüstös-szürke tűleveleket nevel, amelyek felhívják a figyelmet, és megkülönböztetik a fát más fenyőfajoktól.

A Silverayt sziklakertben, vagy csoportosan, vonzó szembetűnő árnyékolóként vagy szegélyként nevelhetjük. Fényes tűlevelei közvetlenül napfelkelte után vagy napnyugta előtt, amikor a napsugarak vízszintes szögben érik. Ennek a szép fenyőnek teljes napfényre van szüksége a virágzáshoz, és a jó vízelvezetésű, kissé száraz talajt kedveli. Az USDA 5. zónájáig északra nő, és elviseli a nyári hőséget, akár 85-90 fokos hőmérsékletig is. Ha egyszer már megtelepedett, a Silveray csak időnként igényel öntözést, például szárazság idején.

A legjobb a következőkhöz: Napos udvarban a középpontban.