Sajnos a legtöbb zöldség nem az árnyékban terem. A népszerű, föld feletti, nagy termést hozó fajták – például a paradicsom, a dinnye és a tök – általában legalább 6-10 óra napsütést igényelnek naponta. Bár valóban nem léteznek teljes árnyékban termesztett, sőt árnyékot kedvelő zöldségek, a zöldjeik, fejeik vagy föld alatti gyümölcseik miatt termesztett zöldségek általában megbirkóznak némi árnyékkal, feltéve, hogy az csak részleges és nem sűrű. Az árnyék segíthet néhányuknak megőrizni az általuk kedvelt hűvös körülményeket. Valójában számos hideg évszakos zöldséget elég korán el lehet ültetni, hogy még a fák tavaszi lombosodása előtt kapjanak némi napsugárzást.

Ha olyan zöldségeket veszünk figyelembe, amelyek árnyékban fejlődnek, segít, ha tudjuk, hogy mennyi fát borít a termőterületünk. Tartsa szem előtt a következő meghatározásokat, miközben az árnyékot kissé módosíthatja a sűrűség alapján:

• Teljes napfény: 6 vagy több óra napfény naponta
• Részleges napfény: 4-6 óra napfény naponta
• Teljes árnyék: Kevesebb, mint 3 óra napfény naponta

Végül, ha mindenképpen olyan területen kell paradicsommal próbálkoznia, ahol kevesebb mint 6 órán át süt a nap, akkor a rövid tenyészidejű fajtákat válassza. Ezek jobban elviselik az árnyékos körülmények hidegét, mint más fajták.

1. Laza levelű saláta (Lactuca sativa)

Mivel a fejes saláta valójában a hűvös körülményeket kedveli, hogy megóvja a bimbózástól, és nincs szüksége arra, hogy nagyra nőjön, néha megelégszik a pettyes napsütéssel, így az egyik legkönnyebb árnyékzöldség. (Ebben a kontextusban a "csavarodás" azt jelenti, hogy idő előtt elvirágzik és elveti a magokat.) A könnyen termeszthető laza levelű saláták nem alkotnak fejet, hanem különálló levelek formájában nőnek, amelyeket gyakran egy szezonban többször is betakaríthatunk. A legjobb eredmény érdekében azonban ügyeljen arra, hogy a saláta – akár a földben, akár tartályban termesztett zöldségként – naponta legalább 3-4 órányi napsugárzást kapjon.

2. Spenót (Spinacia oleracea)

A spenót is megőrizheti hidegvérét a salátára meghatározott feltételek mellett. A túl sok napfényt kapó spenót sárgulhat, a nem elég fényt kapó (részleges árnyéknál kevesebbet kapó) növények pedig tiltakozásul sötétzöldre színeződhetnek; a sötétebb árnyalat nem lehet feltűnő ennél a zöldségnél, amely természetes módon vesz fel hasonló színt, így a panaszmentes, kevés fényt kapó zöldségek közé tartozik. Keressen néhány újabb fajtát, mint például az Olympia vagy a Space, amelyeket úgy nemesítettek, hogy lassítsák a cserepesedést.

3. Kelkáposzta (Brassica oleracea var. acephala)

A fenti zöldségekhez hasonlóan a kelkáposzta is betakarítható bébi méretben, még akkor is, ha az árnyékos hely nem teszi lehetővé, hogy teljes érettségre nőjön. Sőt, egyes források a fénycsökkentő és páratartalom-növelő árnyékoló szövetet – lehetőleg ezüst színűt, amely jobban visszaveri a fényt – ajánlják a nyár közepén ültetett kelkáposzta esetében az őszi betakarításhoz. A növény hidegtűrő képessége lehetővé teszi azt is, hogy tavasszal, a fák lombosodása előtt ültessük el, hogy kihasználhassuk az akkori extra napfényt.

4. Brokkoli (Brassica oleracea var. italica)

Az olyan fejtermő káposztafélék, mint a brokkoli, legalább 3-6 órás napsütést igényelnek. A nap hátralévő részében árnyékban azonban elég hűvösek és összeszedettek maradnak ahhoz, hogy ne bimbózzanak – vagy ne magozzanak olyan gyorsan, mint teljes napsütésben. Natalie Hoidal és Marissa Schuh, a Minnesotai Egyetem tanácsadói megjegyzik, hogy a káposztafélék gyakran jobban fejlődnek őszi vetésként, amikor a körülmények jobban hasonlítanak az eredeti körülményekhez.

5. Karfiol (Brassica oleracea var. botrytis)

A brokkoli rokona, a karfiol egy másik őszi vagy tavaszi (hűvös évszakú) zöldségféle. A karfiol szintén legalább 3-6 órányi napsütést igényel, ugyanakkor 60 és 69 Fahrenheit-fok közötti, tartósan hűvös hőmérsékletet. Egyes termelők szándékosan árnyékolják a növények fejét, hogy a fehérítés érdekében a növények saját leveleit ráhajtva "napernyőként" szolgáljanak, és segítsék a fehér szín megtartását. A karfiol termesztésének igazi trükkje az időzítés, hogy a nappalok elég hűvösek legyenek, miközben néhány órára süt a nap, az éjszakák pedig fagymentesek.

6. Káposzta (Brassica oleracea var. capitata)

Bár a káposztafélék feje másfajta, mint az előző káposztaféléké, hasonló mennyiségű megvilágításra van szükségük. A növények elviselik a részleges árnyékot, de ez lelassítja a szorosan összezárt zöld gömbök érési sebességét. Ez nem biztos, hogy számít, ha a káposztaféléket kicsiben és zsengén szereti. A káposztát a legjobb tavasszal vetni magonként, amint meg tudja dolgozni a talajt, vagy nyáron, őszi vetés céljából.

7. Retek (Raphanus sativus)

Ha már a "fejeknél" tartunk, az olyan zöldségek, mint a retek, amelyek homokba – vagy más talajba – temetve tartják a retket, szintén megélnek mindössze 3-6 órás napsütéssel. Julia Field és Ivy Cirar, az Észak-illinois-i Egyetem munkatársai azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha túl árnyékos helyre ültetik őket, akkor "minden energiájukat a termés helyett a nagyobb levelek előállítására fordítják". A retek ősszel vagy tavasszal fejlődik a legjobban, nem a nyári hőségben.

8. Cékla (Beta vulgaris)

Ami a céklát illeti, a 4-5 órás napsütéses részleges árnyékban szívesen "legyőzi a hőséget", de ott is hajlamos a dolgokat könnyebben viselni. Az Észak-Karolinai Állami Tanácsadás megjegyzi, hogy "bár részleges árnyékban is jól fejlődhetnek, hosszabb időbe telik, amíg a növények betakarítható méretűvé érnek". Még ha a gyökerek nem is nőnek elég nagyra ahhoz, hogy felhasználhassa őket, akkor is betakaríthatja a répa zöldjét a növényekről.

9. Sárgarépa (Daucus carota var. sativus)

A sárgarépa szintén a hűvös körülményeket kedveli, ami állítólag segít megakadályozni, hogy a magja fásodjon és keserűvé váljon. A Washingtoni Állami Egyetem azt tanácsolja, hogy "csak a reggeli napsütés lehet elegendő" számukra, és a sárgarépát a részleges árnyékban termesztett növények közé sorolja, amelyek ehető gyökereit amúgy is többnyire sötétben tartják. Ha úgy időzítjük az ültetést, hogy a nyár legforróbb hónapjai előtt ki tudjuk szedni, annál édesebbek lesznek.

10. Burgonya (Solanum tuberosum)

A gyakran kora tavasszal, hagyományosan Szent Patrik napja körül ültetett burgonya elég tavaszi napot tud magába szívni ahhoz, hogy a fák lombosodása és árnyékba borulása előtt jóllakjon. Ilyen körülmények között már kora nyáron betakarítható, mielőtt nagyon sokáig kellene elviselnie a félhomályos körülményeket. Ha később ültetik, akkor részlegesen napos zöldségek lehetnek, ha naponta legalább 6 órányi napsugárzást kapnak. Mivel ezt az ehető növényt a föld alól szedik, ügyeljen arra, hogy a gumókat laza talajba ültesse.

11. Borsó (Pisum sativum)

A burgonyához hasonlóan a borsó is gyakran kora tavasszal ültethető. Mivel általában csak néhány hónapot vesz igénybe a növekedésük, a hüvelyeik már az árnyék megérkezése előtt beérhetnek. Ha később ültetjük, a részleges árnyékot is elviselik, de ott nem fognak olyan jól teremni, mint teljes napsütésben. Próbálja meg a borsómagokat elvetni, amint a talaj felengedett.

12. Bab (Phaseolus vulgaris)

A hüvelyes zöldségek közül a zöldbab is meglepően jól érzi magát részleges árnyékban, körülbelül napi 5 óra napsütésben. Valószínűleg nem fognak olyan jól teljesíteni, mint teljes napsütésben, de ettől még termést hozhatnak. Bár az árnyékban termesztett zöldségek általában kisebb termést eredményeznek, nagyobb esélye lehet arra, hogy lépést tartson a kevésbé bőtermő növényekkel. A babot legalább 50 fokra felmelegedett talajba vesse.

13. Mogyoróhagyma (Allium fistulosum)

A hagymáért termesztett hagymák általában sok napot igényelnek, de a zöldjeikért termesztettek általában elviselik a félárnyékot, ha legalább 4 órányi napsütést kapnak. A mogyoróhagymát, vagy zöldhagymát akkor lehet betakarítani, amikor a teteje eléri a 6 hüvelyk magasságot, így gyorsan érő, félárnyékos zöldségfélék is lehetnek. Adjunk nekik jól átnedvesedő talajt, és tartsuk a talajt nedvesen, de ne legyen nedves.

14. Póréhagyma (Allium ampeloprasum)

A póréhagyma a félárnyékot is elviseli, amennyiben a hasznos 4 óra napfény "átszivárog" hozzá. Ne feledje, hogy a póréhagymának hosszú, akár 4-7 hónapos tenyészidőszakra van szüksége ahhoz, hogy vastag szárakat hozzon létre, ezért érdemes minél korábban, tavasszal elültetni. Magas hidegtűrő képességük miatt gyakran át is telelnek.

15. Fokhagyma (Allium sativum)

Bár a fokhagyma szereti a napot, jellemzően ősszel ültetik, hogy kora nyáron betakaríthassák. Így a növekedés nagy részét kora tavasszal végezheti el olyan területeken, amelyek később, a fák lombosodása után árnyékba kerülnek. A szegfűszeget jól vízelvezető, sok szerves anyagot tartalmazó talajba ültesse. Csak arra ügyeljen, hogy a tél beállta előtt mulcsozza be a földet, amelybe a fokhagymát ülteti.