Általánosan elfogadott, hogy a puha tetők levegőztetője második életet adhat nekik. Érdemes azonban tisztázni, hogy ez valóban így van-e.

A puha tetőket nagyon gyakran használják polgári és ipari épületekben. Ez a fajta tetőfedés általában több rétegből áll, és egy tetőfedő tortát alkot.

A lapos tetők tetőfedése vasbeton födémből áll, párazáró réteggel, lapos tető esztrichből, általában cement-homok habarcs alapú, szigetelésből és hengerelt vízszigetelő membránból.

A puha tető élettartama függ a tömítő és hőszigetelő anyag minőségétől, valamint attól, hogy a tömítést szakszerűen végezték-e el.

Megállapította, hogy a leggyakoribb hiba működés közben megfigyelt puha tető – a felhalmozódása túlzott nedvesség a szigetelés és esztrich.

Figyelembe kell venni a megnövekedett nedvességtartalom esetén általában felmerülő következményeket:

1. Bloat – A lapostetők egyik leggyakoribb hibája, amely két okból fordulhat elő:
   
   – A meleg hónapokban a puha tetőmodellek nagyon felforrósodnak, ami a polimer és a bitumen anyagok felpuhulását és képlékennyé válását okozza. A puha tető jellemzői a környezettől, a hőmérséklettől, a lapos tető lejtésétől és a tető hajlásszögétől függnek. A tapadás pedig közvetlenül a masztix viszkozitásától függ.
   
   A finn márkájú puha tetőszerkezetek általában alul párazáró rétegből, felül pedig vízszigetelő szőnyegből állnak. A tető alatt rekedt víz felmelegedve gőzzé alakul, és megnövekedett nyomást hoz létre a tetőn belül (lásd: "A puha tetőfedő réteg és különleges tulajdonságai").
   
   Ez duzzadást eredményez, ami a polimer bitumenes szőnyeg és a tetőfedő szőnyeg feloldódásának természetes következményének tekinthető. Ebben az esetben a puha tetőkhöz való tetőszellőztető nagyon hasznos lehet. De egy új vízszigetelő szőnyeg folyamatos ragasztása itt teljesen haszontalan.

2. A hővezető képesség javítása. A nedvesség felhalmozódása miatt a vízszigetelő réteg alatt a tető hőszigetelése romlik. Az építők már régóta tudják: a pár százalékos nedvesedés 30-40%-kal növeli a hővezető képességet.
   
   Ennek következtében a fűtés drágább lesz. A túlzott nedvesség elősegíti a penészgombák szaporodását a helyiségben.
   

3. Az esztrich és a vízszigetelés részleges megsemmisülése. Rendszerint cement és homokhabarcsot használnak kiegyenlítő esztrichként. Mindkét építőanyagot kapilláris-porózusnak tekintik. A homokban és a cementben a pórusok nincsenek elszigetelve egymástól, és tele vannak levegővel. A víz behatolása a pórusok teljes vagy részleges nedvességgel való kitöltését okozza, még akkor is, ha a tetőn levegőztető lenne jelen. Amikor a hőmérséklet csökken, a pórusokban lévő víz kikristályosodik, és a térfogat hirtelen megnő.

Az erős kristályosodási nyomás következtében mikroszkopikus repedések és törések jelennek meg a kiegyenlítő esztrichben. Pontosan ugyanez a folyamat játszódik le a nedvességszigetelő réteggel is.

Honnan származik a nedvesség??

Egy kis tipp!

A kiválasztott tetőszellőző beépítése előtt meg kell határozni a nedvesség pontos okát. Általában a szigetelés a tetőszőnyeg hibája vagy a szigetelőréteg sérülése miatt lehet nedves.

A fokozott nedvesség néha az éghajlat miatt jelentkezik. Ezeket természetesen az ember nem tudja befolyásolni.

Amennyiben a hőszigetelő réteg túl sok nedvességet tartalmaz, a vízforrás eltávolítása nem fogja elérni a kívánt eredményt. A tetőszőnyeg és a csillapítási zóna vízelvezetése szükséges.

Ha a tető túlzottan nedves, akkor a szigetelés teljes lebontásával és cseréjével kell javítani. Ez pedig egy nagyon drága folyamat, amit nem mindenki engedhet meg magának.

A tetőben lévő felesleges nedvesség és a keletkező vízkondenzátum azonban párolgással eltávolítható, azaz a szigetelés és a vízszigetelő szőnyeg drága cseréje nélkül.

A vízelvezetési módszer megakadályozza a jövőbeli szivárgásokat is, amelyek a tetőfelújítás során biztosan előfordulnának.

Kérjük, vegye figyelembe!

A hőszigetelő réteg vízelvezetését a puha tetőn elhelyezett tetőszellőzőkkel segítik elő. A ventilátorok modelljei a képen láthatóak.A Teknonikol tetőszellőztetők például azon az elven működnek, hogy a külső és belső nyomáskülönbséget kihasználják a készülék csövében kialakuló huzat révén. Ez utóbbi akkor fordul elő, amikor az alacsony nyomást a széláramlatok hozzák létre. Olvassa el továbbá: "Miért van szükségünk tetőszellőztetőkre, típusokra és a telepítés szabályaira?.

A tetőszellőzőkre a következőkhöz van szükség:

1. A vízpára eltávolítása a tetőről, mielőtt az káros hatással lenne az épületszerkezetre;
2. A tetőszerkezetben fellépő nyomáscsökkenés, amely a tető hólyagosodásának fő oka;
3. A vízkondenzáció kialakulása a vízszigetelés alsó rétegeiben, amely később felhalmozódik a szigetelésben.

A tetőlefolyók 6,3 és 11,1 cm közötti átmérőjű csövek (olvassa el a "Tetőlefolyó típusok" című részt is). A tetején általában esernyővel fedik le, hogy megakadályozzák a légköri csapadék bejutását. A tető azbesztcement pala általában alacsony nyomású polietilénből készül.

Szellőztetők beszerelése:

1. A tetőszőnyegbe és az esztrichbe egy nyílást kell vágni azon a helyen, ahol a szellőzőcső később beépítésre kerül. Le kell érnie a szigetelőrétegig.
2. Ha az ablak területén a szigetelés nedvesedik, akkor azt ki kell cserélni, hogy az anyag előírt hővezető képessége biztosított legyen.
3. Ezt követően, meg kell alkalmazni masztix a bázis a cső (alulról), amelynek célja, hogy rögzítse a levegőztető a tetőfedő pite. Az önmetsző csavarok használata szintén kötelező. Általában hat önmetsző csavart helyezünk el egyenletesen a levegőztetőszoknya körül.
4. A szellőző ág alján még egy nedvességszigetelő réteget kell készíteni (további részletekért: "Mire való a gerincszellőztető, a készülékek típusai és a telepítés szabályai").

A szellőzés szükségessége függ a tető alakjától és méretétől, valamint a szigetelés állapotától, a belső helyiségek nedvességtartalmától.

Ha a ház lapos tetővel rendelkezik normál körülmények között, akkor 100 négyzetméterenként célszerű egy levegőztető berendezést telepíteni.

De természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a két levegőztető közötti távolságnak legalább 12 méternek kell lennie. Amennyiben a tetőnek van völgye és gerince, a gerinc mentén és a vízelválasztás helyén szellőzőket kell felszerelni.

Azokban az épületekben, ahol a páratartalom állandóan növekszik (pl. uszodák, mosodák, szaunák, fürdők), csak a tervező szervezetek tudják kiszámítani a megfelelő szellőztető rendszert. Olvassa el továbbá: "Hogyan kell felszerelni a tetőszellőzőt a tetőszellőztetéshez, telepítési szabályok".

Természetesen a tetőszellőztető saját maga is felszerelhető, azaz mások segítsége nélkül. De ezt csak akkor szabad megtenni, ha a lakástulajdonos építési munkálatokhoz kapcsolódik. Ha azonban ez a mesterség új, nem érdemes kísérletezni vele.