K: Mostanában sokat hallottam a permakultúráról. Hogyan tudom a permakultúra elveit a saját kertemben megvalósítani? Mire lesz szükségem, és hogyan kezdjek hozzá?

V: Ha a kertjét a következő szintre szeretné emelni, vegye figyelembe a legújabb fenntartható kertészeti trendeket, amelyek segítenek egy jobb házikert kialakításában. Lehet, hogy úgy döntöttél, hogy újragondolod a szép kertről alkotott elképzelésedet, és kipróbálod a rewilding megközelítést, amely a rendezett, ápolt udvarok elhagyását jelenti egy természetesebb térért. A dolgokat még tovább is viheti, ha permakultúra-technikákat alkalmaz, hogy hatékony, virágzó kertet hozzon létre. De mi is az a permakultúra?

A permakultúra definíciója úgy foglalható össze, hogy eredete az "állandó" és a "mezőgazdaság" szóösszetételéből származik, bár ez a filozófia nem csak a gazdaságokra korlátozódik. A permakultúra a föld, az erőforrások és az emberek fenntartható módon történő integrálását jelenti. Olyan fogalmakat foglal magában, mint az újrahasznosítás, a hulladék minimalizálása, a helykihasználás és az erőforrásokból csak a saját részünkre történő felhasználás. Az egész a természettel való együttműködésről szól, nem pedig a természet ellen. Olvass tovább, hogy megtudd, hogyan alkalmazhatod a permakultúra fogalmait a kertedben.

A permakultúra a föld és az erőforrások fenntartható használatáról szól.

A permakultúra kifejezést az 1970-es évek végén Bill Mollison, az ausztráliai Tasmániai Egyetem biogeográfia és környezetpszichológia professzora alkotta meg. A permakultúra ma már a kultúrára általánosságban és a mezőgazdaságra is alkalmazható filozófia, amely a föld, az emberek, a növények, az állatok és a talaj harmonikus és kölcsönösen előnyös integrációját hangsúlyozza fenntartható módon.

A permakultúra legfontosabb prioritásai közé tartozik a sokféleség, a stabilitás, a hatékonyság, a megőrzés, a természetes ökoszisztémák rugalmassága és a zárt körfolyamatú rendszer, amely a hulladékot erőforrásokká alakítja. Életünk minden területén alkalmazható, beleértve azt is, hogy hogyan alakítjuk ki és kezeljük otthoni kertjeinket.

A permakultúra egy sor etikai alapelvre és elvre épül.

Ami a permakultúrát különösen egyedivé teszi, az az emberek számára követendő etikai alapelvek és elvek. Bár a fogalmak kezdetben kissé kihívásnak tűnhetnek, ha megérted és alkalmazod az alapokat, termelékenyebbé és fenntarthatóbbá teheted a kertedet. Mindenekelőtt azonban kevésbé aggódjon a "tökéletes permakultúra" miatt, és tegye meg azokat a lépéseket, amelyek az Ön számára a legjobban működnek.

A permakultúra három etikája a következő:

1. Gondoskodás a Földről.
2. Gondoskodás az emberekről.
3. Csak a méltányos részt vedd el.

A permakultúra 12 alapelve a következő:

1. Figyeld meg a természetet és lépj kapcsolatba vele.
2. Fogd be és tárold hatékonyan az energiát (például napelemekkel).
3. Szerezz hozamot a földből (azaz hatékonyan termelj hasznos erőforrásokat a földedből).
4. Önszabályozd magad és fogadj el visszajelzést a természettől, hogy mindig fejlődj.
5. Használj megújuló erőforrásokat.
6. Minimalizáld a hulladék mennyiségét.
7. Tervezzétek a kerteket szándékosan, a természeti adottságok és rendszerek megfigyelésével.
8. Integrálj minél többet, hogy a különböző elemek együttműködjenek.
9. Használj kis és lassú megoldásokat, amelyek kialakítása időbe telik, de hosszú távon nagy hasznot hoznak.
10. Értékeljük a sokféleséget, hogy egészségesebb ökoszisztémát hozzunk létre.
11. Használd ki a széleket vagy az egyébként kihasználatlan területeket, amikor teret tervezel (például termessz szőlőtőkéket a kerítésen, vagy maximalizáld a kerted sarkaiban).
12. Kreatívan reagálj a változásokra, hogy folyamatosan alkalmazkodni és növekedni tudj.

Mivel skálázható, a permakultúra gyakorolható otthoni kertekben, farmokon vagy bárhol.

A permakultúra ideális mindenkinek, aki fenntartható módon szeretne élelmiszert és más növényeket termeszteni. Néhány egyszerű lépéssel permakultúrás kertté alakíthatod a gyepedet, függetlenül attól, hogy hol élsz vagy mekkora a szabadtéri területed.

Kezdje azzal, hogy megismeri saját kertjét, közösségét és régióját az őshonos növények, rovarok, ragadozók és időjárási viszonyok tekintetében. Tervezd meg a kertedet ezen megfigyelések alapján. A tervezés során vegye figyelembe a napfényt, a vízforrásokat és a tájat, és mindenképpen építse be a permakultúra zónákat (ezekről bővebben alább). A legfontosabb pont az, hogy a permakultúra alapelveit bárki adaptálhatja a különböző helyszínekre, ami azt jelenti, hogy a háztáji permakultúra ugyanúgy megvalósítható, mint a nagyobb léptékű permakultúrás gazdálkodás.

A permakultúra a biokertészeti gyakorlatokat használja és bővíti.

A permakultúra magában foglalja a természetes és organikus gyakorlatokat, például a növényvédő szerek elkerülését, de néhány lépéssel tovább megy. Valójában sokan úgy vélik, hogy ez a biogazdálkodási módszerek továbbfejlesztése. Míg a biogazdálkodás kizárólag a környezetbarát élelmiszertermelésre összpontosít, a permakultúra szélesebb és átfogóbb megközelítést foglal magában.

A permakultúra egy sajátos tervezési folyamatra támaszkodik, és több fontos fogalmat foglal magában. A termesztés talajművelés nélküli rendszerben történik, és a szukcessziós ültetésre támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy amikor egy növény elpusztul, egy másik virágzik vagy érik a helyén (általában néhány hét különbséggel ültetve).

Ezután a permakultúrás kerteknél a mulcsozásra van szükség, hogy elkerüljük a gyep felásását. Sok kertész lapos mulcsozást alkalmaz, amely különböző anyagok – kartonpapír vagy újságpapír, majd elhalt levelek, szalma vagy másfajta komposzt – rétegezését jelenti a fű és a talaj tetejére.

Végül a komposztálás a permakultúrában fontos szerepet játszik a hulladék újrahasznosításában. A kulcslyuk-kertek a permakultúrás kertek egy olyan típusa, amely öntözéskor a komposztból származó tápanyagokat a talajban szétterítve természetes trágyát hoz létre.

A permakultúrás kertészkedés előnyben részesíti az alacsony fenntartási igényű ehető növényeket és az őshonos növényeket.

Amikor eldönti, hogy mit ültessen a permakultúrás kertjébe, válasszon minél több őshonos növényt, ehető növényt és évelő növényt. Mivel a permakultúra talajművelés nélküli megközelítés, kiválóan összeegyeztethető az évelő növényekkel, mivel azokat nem kell minden évben újraültetni. Az ehető növények, mint a gyümölcsök, zöldségek, fűszernövények, magvak és gyümölcstermő fák szintén prioritást élveznek, mivel ezek a föld- és erőforrás-használatért cserébe táplálékot biztosítanak.

Ha lehetséges, válasszunk olyan növényeket, amelyek az adott területen őshonosak. Ezek rendkívül hasznosak, mivel vonzzák a beporzókat, élelmet és menedéket nyújtanak a vadon élő állatoknak, jellemzően ellenállnak a betegségeknek és a szárazságnak, kevesebb karbantartást igényelnek, és általában a helyi éghajlati és talajviszonyok között is jól fejlődnek.

A permakultúrás kertnek a lehető legjobban ki kell használnia a rendelkezésére álló helyet.

A permakultúrás kertészkedés másik fontos szempontja, hogy a helyet a lehető leghatékonyabban használjuk ki. A permakultúrás kertek minden formában és méretben léteznek, de ha korlátozott a hely, próbálj ki néhány trükköt, hogy a permakultúra elveit kis helyen is fenntartsd. Például próbáld meg a növényzetet függőlegesen, rácsokon vagy más szerkezeteken termeszteni. A függőleges kertek kreativitásának számos módja van létrák, falak, festékesdobozok, kosarak és egyéb eszközök használatával.

A helyenkénti ültetés egy másik módja a helykihasználásnak. Ahelyett, hogy egyszerre kiásnánk egy egész gyepszakaszt, csak egy elég nagy területet távolítsunk el egy fa vagy cserje ültetéséhez. Végül, a magasított kerti ágyások telepítésével helyet takaríthatunk meg. A Németországból származó, hugelkultúrának nevezett permakultúra-gyakorlat lényege, hogy földdombra emelt hugelágyásokat építenek, hogy maximalizálják a helyet és a talajminőséget.

A permakultúrás kertek vonzzák és támogatják a helyi élővilágot.

A permakultúra etikája, elvei és gyakorlatai természetes módon hívják meg a vadon élő állatokat a szabadtéri terekbe. A permakultúra irányelveit követve virágzó oázissá varázsolhatja hátsó kertjét a madarak, beporzó rovarok és más állatok számára. Ezek közé az ötletek közé tartozik a növényvédő szerek elhagyása, a növényzet használata bizonyos állatfajok vonzására, madáretetők felakasztása, néhány holt fatörzs és levélszemét tartása az udvaron, valamint megfelelő fák és bokrok ültetése, amelyek menedékként szolgálnak a helyi vadvilág számára.

A permakultúra arra ösztönöz, hogy a kültéri tereket zónákra osszuk.

Ha a kültéri teret permakultúrás zónákra osztjuk, könnyebben és hatékonyabban alakíthatjuk ki és gondozhatjuk kertünket. A zónák alapja az, hogy hogyan osztod meg a teret a természettel, és mennyi időt töltesz az egyes részeken. Ne feledje, hogy nem kell minden zónának képviseltetnie magát a telkén, a zónáknak nem kell egy bizonyos alakúnak lenniük, és nincsenek kemény határok a zónák között.

0. zóna: Az otthonod.

1. zóna: Az otthonhoz legközelebb eső terület, ahol a legnagyobb a gyalogosforgalom, amely napi figyelmet, megfigyelést és gyakori karbantartást igénylő elemeket tartalmaz. Gondoljon gyógynövényekre, salátazöldségekre, bogyósgyümölcs-bokrokra, napi öntözést igénylő palántákra, citromfára vagy kedvenc virágaira.

2. zóna: Olyan terület, amely figyelmet igényel, de nem minden nap. Az ebbe a zónába tartozó növények öntözést, mulcsozást és időnkénti gyomirtást igényelnek. Ilyenek például a bokrok, évelők, hosszabb ciklusú zöldségeskertek, kis gyümölcsfák, sövények és tavak.

3. zóna: Kezelt termesztési zóna, amely nem igényel mulcsozást vagy rendszeres látogatást. Ilyenek például a nagy gyümölcs- vagy diófák és a pitypang.

4. zóna: Az életközponttól távolabb eső, nagyon kevés gondozást igénylő terület. Ez az a hely, ahol potenciálisan vadon termő élelmiszert gyűjthetünk vagy fát termeszthetünk.

5. zóna: Kezeletlen vadon. Ebben a zónában a természetben előforduló növények és vadon élő állatok virágoznak.

A természetes kártevőirtás fontos része a permakultúrás kertészkedésnek.

A permakultúra a rovarok és állatok elriasztására használt káros rovarirtó szerek helyett olyan természetes módszerekre támaszkodik, mint a társnövények ültetése. Bizonyos növények jól párosulnak más növényekkel, hogy segítsenek a rovarok és más kártevők elleni védekezésben. A kert megtervezésekor olyan döntéseket hozhat, mint például olyan virágok ültetése, amelyek vonzzák a pillangókat, olyan gyógynövények termesztése, amelyek elriasztják a káros rovarokat a gyümölcsfák megtámadásától, és olyan rovarriasztó virágok, mint a körömvirág, elhelyezése olyan zöldségek közelében, mint az uborka. Olvassa el a társnövénytermesztésről szóló cikkünket néhány hasznos tippért.

A permakultúra számos előnnyel jár az emberek, az állatok és a környezetük számára.

Az Ön igényeitől és nézőpontjától függően a permakultúrának van néhány hátránya is, amit szem előtt kell tartania. Drágább lehet, ahogy elkezdesz néhány ajánlást megvalósítani a kertedben. Az előzetes költségek azonban hosszú távon megtérülnek. Ugyanezen a ponton egyeseket frusztrálhat az a sok munka, amelyet rövid távon kell elvégezni ahhoz, hogy hosszú távon élvezhessék a hosszú távú előnyöket. Végül, néhány kertész talán tart a komposztálásból származó kellemetlen szagoktól, a rendetlen kerttől, amely nem pazarol semmit, valamint a nem kívánt kártevőktől és baktériumoktól, mivel a növényvédő szerek használata tilos.

Összességében azonban a permakultúrának számos előnye van. Csökkenti a hulladék mennyiségét, segít hatékonyabban felhasználni az erőforrásainkat, és megelőzi a környezetszennyezést. Olyan etikus megközelítést nyújt a földön való élethez, amely javítja a háztulajdonosok és természetes környezetük életminőségét. És olyan fenntartható rendszert hozhat létre, amelynek célja az emberek, állatok és növények – és az egész bolygó – természetes élőhelyeinek védelme az elkövetkező generációk számára.