Mérgező növények

Mérgező növények

Nagyon súlyos mérgezést okozhatnak a sárgabarackmag és más gyümölcsök keserű magjai. Erős mérget tartalmaznak – ciánhidrogén-savat. A gyerekek szívesen rágcsálják a gyümölcsmagokat. Magyarázd el nekik, hogy milyen veszélyes a keserű gyümölcsszemek fogyasztása.

A gyerekek néha megeszik vagy megkóstolják a bogyókat, leveleket és gyökereket, amelyekkel találkoznak, és közben mérgezőek is lehetnek közöttük.

A leggyakoribb mérgező növény okozója a mocsarakban, árkokban és folyópartokon növő, édes és aromás gyökérzetű mérgező bükköny. A növény más részei is mérgezőek. Egy-két órával a mérgező rizóma elfogyasztása után a mérgezés jelei jelentkeznek: erős fejfájás, hányinger, hányás és görcsök.

Mérgezést okozhat a zöldre színeződött, nagy mennyiségű szolanin nevű mérgező anyagot tartalmazó burgonya fogyasztása. Ez akkor fordul elő, ha a burgonya rosszul van megművelve, és ezért nem fedik be kellőképpen a talajjal. Ha a burgonyát erősen csíráztatják vagy fényben tárolják, szolanin-tartalma is megnő. Így az ilyen típusú burgonya fogyasztása is mérgezéshez vezethet. Gyomorfájást, hányingert, hányást és hasmenést okoz. Evéskor az ilyen burgonya néha kaparó érzést okoz a torokban.

A szolaninok okozta mérgezés megelőzése érdekében a burgonyát gondosan be kell csomagolni, sötét helyen kell tárolni, és hámozáskor el kell távolítani a csírákat és a szemeket.

Az anyarozs-mérgezés megelőzése érdekében a burgonyát gondosan le kell takarni és sötét helyen kell tartani, a tisztítás során pedig el kell távolítani a csírákat és a szemeket. A rosszul csírázott, zöldre vált burgonyát egyáltalán nem szabad fogyasztani. Ha a burgonya még csak most kezdett csírázni, akkor hámozva és felszeletelve kell főzni, mert a szolanin nagy része a héjában és a gumó szomszédos rétegeiben van. Főzéskor a szolanin nagy része a húslevesbe kerül, és azt el kell dobni.

Ha az aratással nem foglalkoznak alaposan, a rozs, a búza, a köles, az árpa és a hajdina télire a mezőn marad. Az áttelelő gabonában néha specifikus gombák fejlődnek ki, amelyek mérgező anyagokat bocsátanak ki. Ha olyan kenyeret vagy zabkását eszik, amely a mezőn áttelelt gabonából készült, akkor elkaphatja a szeptikémia anginát. Ez a neve egy nagyon veszélyes betegségnek, amely két-négy héttel a mérgező gabonával készült ételek fogyasztása után kezdődik. A betegnél súlyos torokfájás és súlyos vérszegénység alakul ki. Ez a fajta betegség régebben előfordult, amikor még nem mindenki tudta, hogy milyen veszélyes a szántóföldön túlszáradt burgonya fogyasztása.

Toxikus szennyeződések

Toxikus szennyeződések

Az élelmiszerek néha egészségtelenné válnak, mert mérgező szennyeződéseket tartalmaznak. Ha például a gabona mérgező gyomok magjaival szennyezett, a belőle készült liszt és kenyér mérgező lesz.

A gabonafélék néha anyarozs, vagy anyakukoricaköles által fertőzöttek lehetnek, amelyek hosszú, enyhén ívelt, sötétlila kukoricakölesek, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak. Az anyarozs leggyakrabban az esős évszakban jelenik meg a rozskaréjon. Csépléskor a gabonába, majd a lisztbe kerül. Az ilyen lisztből sütött kenyér elfogyasztása után olyan betegség alakul ki, amelyet régebben "gonosz kéregnek" neveztek. A betegnél hányinger, hányás, hasi fájdalom és görcsök jelentkeznek.

A forradalom előtti Oroszországban ez a betegség gyakori volt a parasztok körében. A kollektív gazdaságok rendszere lehetővé tette a mezőgazdasági technológia óriási fejlődését. Ma már általában fajtás és kikészített vetőmagokat vetnek, és számos intézkedést hoznak az anyarozs-mérgezés elleni védelem érdekében. Ezért nem fordulnak elő ilyen mérgezések a mai falvakban.

Az anyarozs magvakat alaposan meg kell tisztítani. A lisztet laboratóriumban vizsgálják az anyarozs jelenlétének kimutatására.

A mustármag egyike a gabonát szennyező mérgező szennyeződéseknek. Keserű ízt ad a kenyérnek, és mérgezést okoz, ami fejfájáshoz és hányingerhez vezethet.

A növényeket a bábok is megfertőzhetik, ami mérgezést okoz. A magot könnyen meg lehet tisztítani a bábtól egy bábgyűjtőn.

Nagyon súlyos mérgezés léphet fel a liszt, a gabonafélék vagy a kikészített magvakból készült kenyér fogyasztása után. A gabonát arzénalapú és egyéb készítményekkel kezelték a növényi kártevők kialakulásának megelőzése érdekében. Az arzént a mezei rágcsálók elleni küzdelemre is használják.

Arzénmérgezést okozhat, ha tévedésből vetőmagot használnak fel étkezési gabona helyett. A mérgezés tünetei az arzéntartalmú étel vagy víz fogyasztását követő 1-2 órán belül észlelhetők: hányás, hasmenés és éles fájdalom jelentkezik a gyomorban, a szívműködés csökken, és az idegrendszerre is hatással van.

Az arzénmérgezés megelőzése érdekében szigorúan ellenőrizni kell a kikészített szemek tárolását és az ehhez használt mérgeket. Semmilyen körülmények között nem szabad az arzénnel kimaró szemeket és az erre a célra használt készítményeket az élelmiszerekkel együtt tárolni. Még az arzénkészítményekkel egy helyiségben lévő eszközöket sem szabad ételhez és italhoz használni. Történt például egy mérgezéses eset, miután az arzéntároló helyiségből kivett vödör megfertőzte egy kút ivóvizét.

https://glavagronom.Azonnal meg kell szereznie.jpg

A kikészített gabonát tartalmazó zsákokon fel kell tüntetni a "kikészített", "méreg" és "veszélyes" feliratot.

Egyes mérgező anyagok a főző- vagy tárolóeszközökből kerülhetnek az ételbe. Ha például horganyzott vas edényben főzünk és tárolunk ételt, a cink kioldódik és átjut az ételbe. Hányás és néha hasmenés jelentkezhet két-három órával a cinket tartalmazó étel elfogyasztása után.

A cink különösen könnyen oldódik savanyú ételekben, ha főzik – savanyú káposztaleves, borscs, áfonyás tejföl, savanyú kompót, valamint savanyú ételek tárolásakor, mint a savanyú uborka, paradicsom, savanyú káposzta, kvasz, savanyú tej, tejföl, túró és egyéb ételek.

A cinkbevonatú vas edények nem használhatók főzésre és ételek tárolására, de ivóvízkészítésre igen, mivel a cink alig oldódik a hideg és forró vízben. Szárított élelmiszer is tárolható ilyen tárolóedényben.

Egy másik mérgező fém, az ólom is bekerülhet az élelmiszerbe. Ez akkor fordulhat elő, ha nem megfelelő kézműves módszerrel készült mázzal bevont agyagedényt használnak, ahol a máz nagy mennyiségű ólmot tartalmaz. A savanyú káposztát, a savanyú uborkát és a paradicsomot, a gombát, a kovász, a kvasz és más készleteket néha ilyen edényekben tartják. Ezt nem szabad megtenni, mert különösen sok ólom kerül a savas ételekbe.

Az emberek általában akkor kapnak mérgezést, ha hosszú ideig – hetekig vagy hónapokig – legalább nagyon kis mennyiségű ólmot tartalmazó ételt fogyasztanak. Ez a krónikus ólommérgezés vérszegénységhez, székrekedéshez, hasi fájdalomhoz, később pedig görcsökhöz és bénuláshoz vezet. A fogak nyaka körül ólomszürke perem alakul ki az ínyen.

Az ólommérgezés megelőzése érdekében ne tároljon élelmiszereket (különösen savas ételeket) mázas vagy házi készítésű kerámiákban. A legjobb, ha zománcozott vagy alumínium edényeket használunk. A vas- és rézárukat állami vagy szövetkezeti műhelyekben kell ónozni, ahol a ónozást csaknem tiszta ónnal és nagyon kevés ólommal végzik. Mivel az edények elhasználódnak, idővel fel kell újítani őket.