Intuitív módon tudjuk, hogy az éghajlat befolyásolja a kertészkedést. A Floridában virágzó pálmafák nem maradnak életben egy chicagói kertvárosban, mert a tél túl hideg. Sok kerti döntés azonban nem ilyen egyértelmű. A paradicsom jól terem mind a floridai, mind az illinois-i kertekben, de nem ugyanabban az évszakban. A különbséget maga a tenyészidőszak jelenti, amelyet az utolsó és az első fagy időpontja határoz meg.

Mik azok a fagydátumok?

A fagynapok az ősz és a tavasz közötti hideg évszakban következnek be, amikor a hűvös körülmények gyakran kedvezőek a fagy kialakulásához. Észak-Amerika nagy részén ez október és március között történik. Egyes területeken sokkal rövidebb (vagy egyáltalán nem is létezik) a fagyszezon, más területeken pedig az év bármelyik hónapjában előfordulhat fagy.

Az első és az utolsó fagy időpontjának is nevezett fagynapok határozzák meg a kertészeti szezont. Az átlagos első fagynap az a legkorábbi őszi nap, amikor általában fagy van. Az átlagos utolsó fagynap egy adott hely esetében az az utolsó tavaszi nap, amikor a területen általában éjszakai fagyok fordulnak elő. Ezek tervezési célokra használt átlagok, nem abszolút értékek. Bármelyik évben fennáll annak az esélye, hogy az átlagos utolsó fagynapnál később, illetve az átlagos első fagynapnál korábban is előfordulhat fagy.

Tudja, hogyan kell használni a fagyok időpontját a kertészkedésben.

A fagyok időpontjának a kerttervezéshez való felhasználásához először nézzen utána a területére vonatkozó átlagos utolsó fagy és első fagy időpontjának. Ez a keresőeszköz segít az átlagos fagyok időpontjának megkeresésében irányítószám szerint. Számítsa ki a tenyészidőszak hosszát úgy, hogy megszámolja, hány nap telik el az utolsó tavaszi fagy és az első őszi fagy között.

Használja az első fagyok időpontját a magvetés és a szabadföldi ültetés ütemtervének megtervezéséhez. A vetőmagcsomagokon gyakran szerepelnek olyan utasítások, mint például: "Vessük el a magtartókba beltérben két héttel az utolsó fagypont előtt", vagy "Ültessük el, miután minden fagyveszély elmúlt". A szezon másik végére vonatkozóan hasonlítsa össze a növény érésig tartó növekedéséhez szükséges napok számát az első őszi fagyok időpontjáig hátralévő napok számával. Ha ezeket az éghajlati információkat használja a tavaszi és őszi ültetési tevékenységek irányításához, akkor minimalizálja a hideg időjárás okozta károk valószínűségét, és segít meghatározni, hogy az Ön szezonja elég hosszú-e egy adott növény, például a dinnye termesztéséhez.

Figyeljen a helyi időjárási előrejelzésekre.

Tervezzen az átlagos időpontok szerint, de tartsa szemmel a tényleges időjárást. Bármennyire is hasznosak a tervezéshez az átlagos fagynapokra vonatkozó információk, az adott év időjárása jelentősen eltérhet az átlagoktól. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (NWS) többféle tanácsot ad ki, amelyeket a kertészeknek a vegetációs időszak kritikus korai és késői szakaszában figyelembe kell venniük.

Fagyvédelmi tanácsadás

Az NWS a vegetációs időszakban akkor ad ki fagyvédelmi tanácsokat, amikor az előrejelzések szerint a minimumhőmérséklet 33 és 36 Fahrenheit-fok között lesz tiszta, szélcsendes éjszakákon. A fagyvédelmi tanácsokat bármikor ki lehet adni, amíg az első széles körű fagy (más néven "gyilkos fagy") bekövetkezése nem jelzi a vegetációs időszak végét. Tervezze meg az érzékeny kerti növények védelmét, ha fagyvédelmi figyelmeztetést adnak ki.

Fagyriasztás

Fagyriasztást akkor adnak ki a vegetációs időszakban, amikor jelentős, 32 Fahrenheit-fokos vagy annál alacsonyabb, széles körben elterjedt hőmérséklet várható. Fagyriasztás kiadható a vegetációs időszak kezdetén, amikor már elég késő van ahhoz, hogy az új növények károsodjanak, vagy a szezon végén, amíg az első széles körű fagyos időjárás be nem következik. Előfordulhat, hogy extra növényvédelemre lesz szükség, hogy a zsenge növényeket életben tartsa a fagy idején.

Kemény fagy

Amikor az NWS kemény fagyra figyelmeztet, az azt jelenti, hogy legalább egy órán keresztül 28 Fahrenheit-fok alatti tartós hőmérséklet várható. Ezek a hidegebb körülmények a legtöbb nyári kultúrát elpusztítják, még akkor is, ha védelmet adunk hozzá, bár sok jól bevált hűvös időjárású kultúra lényegesen jobban tolerálja.

Hogyan védjük a növényeket a fagy ellen.

A fagy vagy lerakódással – amikor a harmatpont 32 Fahrenheit-fok alatt van, és a levegőben lévő vízgőz gázból közvetlenül jégkristályokká alakul – vagy fagyással keletkezik. Amikor a harmatpont 32 fok felett van, a levegőben lévő vízgőz először harmatként kondenzálódik, mielőtt a felszíni hőmérséklet 32 fok alá csökkenne, és a harmat megfagyva fagyot képez. A fagyképződéshez fagypont alatti levegő- vagy felszíni hőmérsékletre van szükség.

A fagy akkor is kialakulhat, ha a hivatalos levegő hőmérséklete fagypont felett van. Hideg, szélcsendes, tiszta éjszakákon a hőmérséklet gyakran több fokkal tér el a fűszálak magassága és a földfelszín feletti, körülbelül 5 láb magas pont között, ahol a felszíni méréseket végzik. Például a fű felszínén 31 fok lehet, míg a hivatalos mérés 39 fokot mutat. A sugárzás okozta lehűlés is csökkenti a felszíni hőmérsékletet a környező levegő hőmérsékletéhez képest. Emiatt fontos, hogy a fagyvédelemmel kapcsolatban előrelátóan járjunk el, ha fagyvédelmi figyelmeztetés van érvényben.

Még ha az átlagos fagydátumok szerint ültetünk is, néha egy szokatlanul késő tavaszi vagy kora őszi fagyriadó veszélyeztetheti a kertet. A fagytól a levélszövetben jégkristályok képződnek, amelyek helyrehozhatatlan károkat okoznak. A legérzékenyebbek a trópusi növények és a fiatal levelekkel vagy zsenge új hajtásokkal rendelkező, szívós növények. Az alábbiakban a fagykárok megelőzésének legjobb módjai következnek.

Alkalmazzon mulcsot.

A mulcs szigeteli a növények gyökereit a hőmérséklet-ingadozásoktól. A fagyvédelem érdekében mulcsozzon kora délután, amíg a talajfelszín meleg.

Késő délután öntözze meg a növényeket.

A nedvesség feltöltése hidratálja a növényt, és növeli a páratartalmat a közvetlen környezetében. A hozzáadott vízgőz olyan mikroklímát hoz létre, amely ellenáll a hőmérséklet-változásnak, és segít a növény leveleit a kritikus fagypont felett tartani.

A cserepes növényeket helyezze át beltérbe vagy védett helyre.

A cserepes növények védelmének legegyszerűbb módja, ha behelyezi őket a házba. Alternatív megoldás, ha a cserepes növényeket szorosan egy védett helyen csoportosítja, és öntözi őket.

Fedjük le a szabadon álló kerti növényeket.

Adjon hozzá egy lélegző takarót, például egy nemezből készült fagyvédő takarót vagy akár egy lepedőt. Használjon támasztékokat, hogy a takarót a növények lombja fölé emelje. Bár a szövet felszínén fagy keletkezik, az mégis megemeli a hőmérsékletet, és megvédi az alatta lévő növényeket.

Adjon hozzá egy ventilátort.

Helyezzen egy ventilátort a legalacsonyabb fokozatra, hogy egyenletes, enyhe szellőt fújjon az érzékeny növényekre. A mozgó levegőnek szárító hatása van, amely minimálisra csökkenti a fagykőképződést.