Minden ház alapja az alap, és az építésében nincs helye hibának. Nyilvánvaló, hogy a betonozási munkákat a legjobb meleg időben végezni, amikor a beton megszilárdulása a legkedvezőbb. Az idő azonban nem mindig a legfontosabb. Ezért a kérdés – lehet-e télen alapot önteni – sok építtetőt aggaszt, akik úgy döntöttek, hogy hosszú ideig nem fagyasztják be az építkezést. Részletesebb válaszok a következő cikkünkben találhatók.

Mi történik a téli betonban

Optimális feltételek a beton keményedéséhez – +20 °C és közel 100%-os páratartalom. Ilyen környezetben a cementszemcséknek van idejük a teljes hidratálódási reakcióra. 3-5 nap elteltével a beton természetes szilárdságának 50 %-át, 28 nap elteltével pedig természetes szilárdságának 100 %-át éri el.

Mi történik fagypont alatti hőmérsékleten? A betoniszapban lévő víz jéggé alakul, és a cementnek gyakorlatilag nincs ideje arra, hogy kötőanyagként kifejtse aktivitását. Ennek eredményeképpen a "megkeményedett" beton megrepedezik és megrepedezik olvadáskor. Egy ilyen alapítvány már semmire sem jó.

Mi a kritikus szilárdság

Az építőanyagok tulajdonságait tanulmányozó tudósok észrevették, hogy a beton, amely elérte a keményedés egy bizonyos fokát, következmények nélkül megfagyasztható. Ezt az értéket nevezzük kritikus szilárdságnak. A természetes erő 20-30%-át teszi ki. A kikeményedés a beton felolvadása után is folytatódik, így az gyorsan eléri tervezési szilárdságát.

Más szóval, ha a beton a fagyás előtt 20-30 százalékot veszít szilárdságából, akkor nyugodtan hagyható télen is. A kihívás abban rejlik, hogy a folyamat a lehető leggyorsabban befejeződjön.

Ha normál hőmérsékleten a kritikus szilárdság 1-1,5 nap alatt érhető el, negatív hőmérsékleten ez az eredmény csak némi erőfeszítéssel érhető el. A téli betonozás legfontosabb célja tehát az, hogy a keményedés kezdeti szakaszában kedvező feltételeket teremtsen.

Számos kísérletet végeztek ezen a területen, és biztató eredményeket kaptak. Bizonyos viszonylag egyszerű technikák alkalmazásával a betonozási munkák még extrém hidegben is zavartalanul folytathatók.

Miért lehet télen betont önteni

A betonkeverék cementből, vízből és adalékanyagokból áll. A cementszemcsék hidratációs reakciója az összetevők keverésekor kezdődik. A kötőanyag és a vízrészecskék összetett kölcsönhatása hőt termel.

Ezt a folyamatot exotermikusnak nevezzük. A cementhabarcs felmelegszik, mintha saját magát melegítené fel. Ha ezt az energiát teljes mértékben felhasználjuk, akkor lehetséges a külső negatív hőmérsékletek teljes vagy részleges semlegesítése. Ezért a téli gyógyítás gyakorlatilag minden eszköze a szerkezet melegen tartására irányul.

Nem mindig elegendő saját energia a hűtés kompenzálására. A hőmérsékletet ezután fűtőforrásokkal mesterségesen növelik. Ez magasabb építési költségeket eredményez, de néha nélkülözhetetlenek. Az északi régiókban például, ahol a tél több hónapig tart, drágább az építkezés leállítása, mint a beton fűtése.

A téli betonozás módszerei

Ahhoz, hogy a beton fagypont alatti hőmérsékleten is megkeményedjen, legalább az első 5-7 napban bent kell tartani a hőt az öntött szerkezetben. Akkor az alapítványnak elég ideje lesz arra, hogy elérje a kritikus szilárdságot és felkészülten menjen télre. A meleg időszak után az erő felhalmozódása káros hatások nélkül folytatódik.

A téli betonozáshoz a következő technikákat és módszereket alkalmazzák:

• A betonkeverék előmelegítése;
• szigetelés és megfelelő karbantartás;
• Adalékanyagok hozzáadása;
• Elektródafűtés.

Mindezek a technikák hatékonyabbak, ha a beton megfelel bizonyos követelményeknek. Elfogadhatatlan a magas víz-cement arány vagy az alacsony cementtartalom, ami aláássa az erős és tartós alapozásra tett erőfeszítéseket.

Összetétel kiválasztása

A téli betonhoz való összetevőket alaposabban kell előkészíteni, mint a normál körülmények között szilárdságot nyerő betonhoz. Ajánlott:

• A kérdés az, hogy gyorskötésű cementet, portlandi kohósalakcementet vagy hagyományos ÏÖ M400 és magasabb minőségű cementet kell-e használni;
• A fagyálló adalékanyagok kombinálhatók lágyítókkal;
• Ne használja a PMD-t pozzolán- vagy alumíniumcementtel kevert keverékekben;
• a hó és a jég távol tartása az aggregátumoktól;
• a fagyálló szerek megfelelő mennyiségének előírása a környezeti hőmérsékletre tekintettel
• a víz-cement arányt a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

A nátrium-nitrit és a nátrium-nitrát folyékony vagy kristályos formában, valamint a nitrodip és a lignoszulfonátok PMD-ként használatosak. De nem használhatók timföldes kötőanyagú betonban vagy erősen ingadozó talajvízszintek esetén.

Alkatrészek előmelegítése

A cement kivételével a beton minden alkotóelemét bizonyos hőmérsékletre melegítik a keverés előtt:

• töltőanyagok – 55-60°C-ig;
• víz – 90 °C-ig.

A cementet nem szabad melegíteni, mert elveszítheti aktivitását. először forró vizet öntünk a keverőbe, majd néhány fordulatot teszünk az aggregátumokba. A már lehűtött keverékhez cementet adunk. A friss betonkeverék hőmérsékletének a betonozás előtt legalább 35 °C-nak kell lennie.

A meleg keveréket a zsaluzatba helyezzük. Miközben lehűl, a cement hidratálódási reakciója megkezdődik a habarcsban. A kiegészítő hő a beton megfelelő hőmérsékleten tartásával beindítja az elsődleges kikeményedést.

A gödör előmelegítése

Hidratálódási reakció lehetséges +5°C felett. Ezért a betonkeverék nem hűlhet e hőmérséklet alá.

A betonozás előkészítése az építkezés előmelegítésével kezdődik. Az egyéni magánépítésben nyílt lángú tüzeket használnak, salakkemencéket, termomátokat, forró hőhordozókat – homok, salak.

A födémalapozáshoz szükséges ásást a legnehezebb előkészíteni. A talaj nagy területei lassan melegednek fel és gyorsan hűlnek le. A szalag lábazat árkok, másrészt, sokkal könnyebb fűteni. A teljes pályát szakaszok helyett részenként is el lehet készíteni, és a monolitikus munkák egyes szakaszokban is elvégezhetők.

Adalékanyagok

A folyékony fázis meghosszabbítására és a beton megszilárdulásának felgyorsítására 3 féle adalékanyagot használnak:

• Fagyálló oldatok – a víz fagyáspontját csökkentő, sókat tartalmazó speciális oldatok. lehetővé téve a cementszemcsék számára, hogy megfelelően felszívják a szükséges folyadékmennyiséget. A fagyálló oldat nincs hatással a hidratációs sebességre, így a beton szerkezete nem változik meg.
• A vulkanizálószerek olyan kémiai reagensek, amelyek a cementrészecskéket felbontják. Ezáltal gyorsan oldódnak a vízben, és ennek következtében rövidebb idő alatt kezdeti szilárdulásuk is bekövetkezik. A gyorsító fagyálló szerek pozitív hatással vannak a betonszerkezetre – növelik a vízállóságot, a sűrűséget és a fagyállóságot.
• Szulfát-tartalmú adalékanyagok – szintén a keményedésgyorsítók közé sorolhatók, de más elven működnek. Amikor reakcióba lép a cementtel, kemény rögök képződnek, amelyek gyorsan kialakulnak. Ez aktívan termel hőt, ami ráadásul felgyorsítja a beton megkeményedését.

A hőszigetelő adalékanyagokat szárazon kevert habarcsként vagy habarcs formájában gyártják. A leggyakoribb adalékanyagok a kálium, a nátrium-nitrit, a kalcium-nitrit-nitrát, a kalcium-nitrit-nitrát-klorid, a karbamid, az asztali só.

Vannak összetett adalékanyagok, amelyek több tulajdonságot egyesítenek. lágyítószereket, keményedést gyorsító vagy lassító szereket, korróziócsökkentő reagenseket tartalmaznak. Ezek a termékek lehetővé teszik a beton optimalizálását a betonöntés bármely formájához.

Fontos. E termékek használatakor be kell tartani a gyártó utasításait.

Friss beton hőszigetelése

A jó hőszigetelés megvédi a szerkezetet a túlhűléstől, és télen minden típusú betonozásnál alkalmazzák. Ez költséghatékonyabb módszer, mint a hőlégfúvók, elektromos kábelek és szőnyegek használata.

A hőszigeteléshez rendelkezésre álló olcsó anyagokat használnak:

• szalma;
• rongyok;
• tőzeg;
• filmek;
• hőszigetelő sátrak, fűtősátrak.

A zsaluzat tervezésénél hőszigetelés is alkalmazható. A párazáró és vízzáró rétegről is gondoskodni kell. védik a szigetelőanyagot a víz behatolásától és a betonból kiszabaduló gőzöktől. A nedvesség fagyos körülmények között gyorsan kondenzálódhat és megfagyhat, ami befolyásolja a szigetelési tulajdonságokat.

Az alapítványt egyszerűen fóliával borítjuk és földdel fedjük be. De a rétegnek elegendőnek kell lennie – 20-30 cm.

Beton felmelegítése elektromossággal

A monolit elektromos fűtését általában nagyobb építkezéseken alkalmazzák, ahol kellő teljesítményű berendezéseket lehet csatlakoztatni. De még a magánépítésben is alkalmaznak néhány módszert anélkül, hogy jelentősen megnövelnék a munka költségeit.

A beton fűtőkábellel fűthető. A vezetékeket megerősítő keretekre helyezik és a hálózathoz lecsökkentő transzformátorral csatlakoztatják. Miután a betonkeveréket kiöntötték és megszilárdult, a beton a zsaluzatban marad.

A második módszer – elektródák segítségével. Ezeket egy bizonyos séma szerint rögzítik a megerősítéshez. Kisfeszültségű áramot alkalmaznak, amelynek hatására hő keletkezik. a felmelegedés eleinte nagyon intenzív, de aztán csökken a habarcs növekvő ellenállása miatt, amely elkezdett megkeményedni. Ez a módszer egyik legnagyobb hátránya.

Meglehetősen gazdaságos megoldás – fűtő zsaluzat. Az infravörös fűtőelemek már be vannak ágyazva a pajzsokba. nem maradnak a betonszerkezetben a kicsontozás után, így többször is felhasználhatók. Alternatívaként a zsaluzatot nem kell megvásárolni, és bérelhető. A módszer egyik hátránya, hogy nem lehet nem szabványos projekteknél alkalmazni.

Hőmérséklet karbantartása gázpisztolyokkal

Ez a módszer kis alapítványok fűtésére használható. A szerkezet felülete fölé deszkából, rönkből vagy fából készült keretet építenek. A tetejét PVC-fóliával vagy ponyvával borítják. Egy hőlégfúvó pisztolyt szerelnek a beton belsejébe, hogy megemeljék a hőmérsékletet. Minél magasabb, annál gyorsabb lesz az erőnövekedés.

A fűtőberendezésekkel végzett munka során be kell tartani a biztonsági óvintézkedéseket. A fólia felmelegedésének és torzulásának elkerülése érdekében a pisztolyt legalább 1,5 m-re kell felszerelni a fólia felületétől.

A gyorsított fűtési módszer

-15…-20°C-ig használható. Ez teljes mértékben kihasználja a betonban a cement hidratációs reakciója által keletkező hőt. A fagyálló szer használata elengedhetetlen.

A "gyors termo-termalizációs módszer" lényege, hogy a betonkeveréket a lehető leghűvösebbre állítjuk, hogy az optimális hőmérsékletet fenntartsuk. Minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy az exotermikus hőt a betonon belül tartsuk:

• Az első lépés az anyagok vagy maga a betonkeverék felmelegítése, mielőtt a zsaluzatot leütnénk;
• Az öntés után kötelező a hőszigetelés;
• elektromos fűtés használata lehetséges a keményedési idő csökkentésére.

A teljes hőmennyiség elegendő ahhoz, hogy a beton 2-3 nap alatt elérje a kritikus szilárdságot. A zsaluzatnak párazáró és hőszigetelő rétegeket kell tartalmaznia.

A kikeményedés hőmérséklete számos tényezőtől függ:

• Az infravörös elemeket meghatározott mintázatban rögzítik a megerősítéshez;
• az alapítvány alakja és méretei;
• beton hőmérséklete;
• a hőszigetelés típusa;
• A módszer a betonkeverék termikus tulajdonságain alapul;
• az exoterm reakció intenzitása.

A zsaluzatot eltávolítják, amint a betontestben elértek egy meghatározott szilárdságot, és a hőmérséklet az ellenőrzési pontokon csökken. Ha a táblák fagyottak, csak felmelegítés után lehet eltávolítani őket.

Következtetés

A válasz a kérdésre: lehet-e télen önteni a házat?. A megfelelő betonkeverékkel, valamint a hőmérséklet-fenntartás módszerével a kritikus szilárdság viszonylag gyorsan elérhető. Ezt követően a szerkezetet a romlás veszélye nélkül lehet fagyasztani, és az állandó hő hatására a fennmaradó erő az építés folytatásához szükséges szilárdságot elnyeri.