Az építkezés során az építtető számos óvintézkedést tesz, hogy megvédje a házat a vízkároktól. Az egyik legfontosabb az ablakok bepancelése, amely egy vékony anyag, amelyet az ablakok körüli kerethez adnak, és amely megakadályozza a víz beszivárgását.

Idővel akár egy apró rés is, amely beengedi a vizet az ablakok körül, penészesedéshez, fakorhadáshoz és szerkezeti károkhoz vezethet, amelyek költséges javításokat tehetnek szükségessé. Ha aggódik otthona ablakai miatt, vagy egyszerűen csak kíváncsi az ablakok szigetelésére, olvassa el az alábbiakat, hogy megismerje az alapokat erről a kulcsfontosságú összetevőről, amely biztosítja otthona vízzáróságát.

1. Az ablaktükör megvédi az ablakot – és a házat – a vízkároktól.

Míg a ház burkolata a ház legfőbb védelmi forrása az időjárás viszontagságai ellen, az ablakok és a burkolaton átvezető egyéb nyílászárók további vízszigetelést igényelnek. A szigetelést – legyen szó ablakról, tetőről vagy kéményről – úgy tervezték, hogy réteges sorrendben szereljék fel, hasonlóan ahhoz, ahogyan a tetőn a zsindelyeket rétegezik. Minden egyes réteg átfedi az alatta lévő réteget, hogy a víz áramlását lefelé és elfelé irányítsa.

2. Egyetlen ablakba többféle szigetelőlemez is beépíthető.

A három fő ablaktömlő típus a csepegtető sapka, a tömítőszalag és az öntött vinil, és mindegyik típus az ablak különböző részeire való. A párazárókat is gyakran használják az ablakok beépítésénél a villanypárlatoknál.

• Csöpögtető sapka: A Z alakú fémlemezcsíkok formájában kapható csepegtető sapka úgy van kialakítva, hogy egy kis előtetőhöz hasonlóan az ablak tetejére illeszkedjen, hogy a vizet kifelé vezesse, és megakadályozza, hogy az ablak mögé szivárogjon.
• Vízszigetelő szalag: Ez az öntapadó membrán 4 és 6 hüvelykes tekercsekben kapható, és úgy vágják, hogy a durva nyílás (a falba épített keret, amely az ablakot tartja) belső pereme mentén illeszkedjen. Ha szilárdan a helyén van, a szigetelőszalag hatékonyan megakadályozza, hogy a víz elérje a nyers nyílás faanyagát.
• Formázott vinil: Gyakran "párkánytálcának" vagy "ablaktálcának" is nevezik, ez a fajta ablakszigetelő merev és előformázott, hogy a durva nyílás alsó széle mentén illeszkedjen a nyílás belsejéhez. Olyan lejtéssel rendelkezik, amely elősegíti a víz lefelé és kifelé történő lefolyását. A párkánytálcákat általában vinilburkolatú ablakok beépítésekor használják, de faablakoknál nem olyan gyakran.
• Párazáró: Bár technikailag nem tartozik a vakolatok közé, a párazáró réteg – a ház burkolata, amelyet a fahéjazat teljes külső felületére felszerelnek, mielőtt a burkolat felszerelésre kerülne – néha vakolatként használatos az ablakok beépítése során, amikor a durva nyílás belső szélei köré tekerik.

3. Az alumínium ablakszigetelés nem minden ház esetében a legjobb megoldás.

Bár az alumínium egy megfizethető és rugalmas fém az ablakok betonozásához, nem minden házban és nem minden helyen a legjobb választás. A tengerparti területeken a sós levegő hatására az alumínium gödrösödhet és oxidálódhat, ezért ezeken a helyeken nem a legjobb választás a villanypasszoló anyagának. Hasonlóképpen a szennyezett városi levegő is megviseli az alumíniumot. Bár a fém jól viseli a festéket, a festetlen alumínium villanypászta korrodálódhat, ha érintkezik bizonyos építőanyagokkal, például betonnal, habarccsal és nyomás alatt kezelt fával.

A beépítéssel foglalkozó szakembereknek tisztában kell lenniük az alumínium nyílászárókkal kapcsolatos lehetséges problémákkal, és segíteniük kell eldönteni, hogy az Ön helyzetében megfelelő megoldás-e. Ha igen, mindenképpen kérdezze meg a szerelőt a tekercsanyag vastagságáról (a 0,022 és 0,024 hüvelyknél nem vékonyabb a legelőnyösebb), és arról, hogy a beépítésre kerülő vakolatot előmunkálták-e. (Ha nem előre elkészített, úgy tervezték-e, hogy ellenálljon a városi szennyezésnek vagy a potenciálisan korrozív anyagokkal való érintkezésnek?)

Ha az ablakszakértő az alumínium villanypárkányt nem ajánlja, fontolja meg a réz villanypárkányt. A réz előnye, hogy könnyen forrasztható (az alumíniumot nem lehet forrasztani), és a legtöbb építőanyaggal együtt használva ellenáll a korróziónak. A hátránya természetesen az, hogy a réz sokkal drágább.

4. Ha egy ablakot egy meglévő falba építünk be, az ablakot egy nagyon meghatározott sorrendben kell beilleszteni.

Az ablakgyártók az adott ablakokhoz legjobban illeszkedő bevilágítási módszert ajánlják, és a garancia fenntartása érdekében ezt a folyamatot gondosan be kell tartani. Egyes ablakok már rendelkeznek beépített csatornákkal a tetejük mentén, amelyek kiküszöbölik a csepegtető sapka felszerelésének szükségességét. Bár mindig a gyártó előírásait kell előnyben részesíteni, a következő a szokásos sorrend, amelyet követni kell, ha ablakot szerelünk be egy meglévő falba. (Vegye figyelembe, hogy még akkor is követni kell a gyártó ajánlásait, ha meglévő ablakokra szereli fel az ablaktömlőt).

• Először a párazáró fóliát (házfóliát) vágjuk ki és tekerjük körbe az ablak belső oldalán. Az ablakok beépítése előtt légáteresztő párazárót tekercselnek a ház teljes külső burkolatára (oldal nélküli rétegelt lemezfalak), beleértve az ablakok durva nyílásai fölé is.

Az ablakszerelő az ablak fölött levágja a párazárót (gyakran "X" alakban), majd a lapokat az ablakon keresztül a belső oldalra húzza, és a helyükre tűzi. Megjegyzés: Nem minden ablakgyártó szándékai szerint kell a párazárót becsomagolni; egyesek azt akarják, hogy a párazárót a durva nyílás széleivel egyformán vágják le, mert az általuk ajánlott típusú szigetelőszalag jobban tapad a csupasz fához, mint a párazáróhoz.

• Ezután az öntapadós szigetelőszalagot a nyers nyílás belső oldala mentén kell felszerelni a becsomagolt párazáró réteg fölé (hacsak a gyártó másként nem rendelkezik), hogy vízzáró tömítést képezzen a nyers nyílás teljes belső pereme mentén. A szalagot az alján vagy a párkányon, majd az oldalfalak (karzatok) mentén, végül a nyers nyílás tetején (fejrész) helyezik fel. Az ilyen sorrendben történő felszereléssel az egyes membránszalagok szélei átfedik az alatta lévő szalagot, és a vizet lefelé irányítják.
• Ezután a szerelő általában egy párkánytálcát helyez a membrán fölé a nyers nyílás alsó széle mentén. Ezután az ablakot a nyers nyílásba helyezik, kiegyenlítik és a helyére szegezik. Az új ablakok olyan szögelési peremekkel vannak ellátva, amelyek a ház burkolatának külső felülete mentén síkban húzódnak.
• Ezután további szigetelőszalag kerül az oldalsó és a felső szegezőperemek fölé, hogy lezárja a szöglyukakat, és befedje a burkolat és a perem közötti varratot. A legfontosabb itt az, hogy az alsó szögelőperem fölé nem szabad villogó szalagot felszerelni. Ha a jövőben véletlenül víz kerülne az ablakba, annak el kell tudnia távozni.
• Végül, ha az ablakhoz csepegtető sapka szükséges, akkor azt ezen a ponton kell felszerelni. A csepegtető sapkát az ablak feletti burkolathoz rögzítjük, majd a csepegtető sapka rögzítéséhez használt szögek fölé egy csík szigetelőszalagot helyezünk. Ezzel befejeződik a villanyszerelési folyamat, és már lehet is szerelni a burkolatot.

5. Ellenőrizze a helyi építési előírásokat, mielőtt csereablak-betétet vásárolna, vagy felbérelne egy ablakbetétjavító szakembert.

A vízzel kapcsolatos gondok a háztulajdonosok első számú okai között szerepelnek az új ablakok beszerelésének. Ha azt szeretné, hogy új ablaka jó sokáig tartson, akkor meg kell győződnie arról, hogy a villanypasszoló teszi a dolgát.

Az ablakvillázat javításakor vagy cseréjekor mindenképpen ellenőrizze a helyi építési előírásokat. Sokan megkövetelik, hogy kövesse az ablak vagy a vakolat gyártójának utasításait a vakolat megfelelő felszereléséhez. Új vagy felújított ablakok beépítése előtt a durva nyílásokat utólagosan fel kell szerelni új nyílászárókkal. A legtöbb szabályzat megköveteli, hogy a villanyháló a külső falfelületig vagy egy vízzáró gátig terjedjen, és konkrét követelményeket fogalmaz meg az átfedésre vonatkozóan (például a felső villanyhálónak az oldalsó villanyháló fölé történő meghosszabbítása).

A legtöbb amerikai önkormányzat elfogadja vagy követi az IRC (International Residential Code) lakóépületekre vonatkozó követelményeit. Az IRC minimumkövetelményeket határoz meg a villanyháló termékekkel szemben annak biztosítása érdekében, hogy azok megakadályozzák a víz beszivárgását a falakba és az épületekbe. A külső ablakok beépítésére vonatkozó IRC-t 2018-ban frissítették, hogy az öntapadó membránokra és más villanyszerelési termékekre vonatkozó megfelelőséget állapítsanak meg.

A villanyvilágítás még az Energy Star program ablakokra vonatkozó követelményeiben is szerepel. Ahhoz, hogy egy gyártó ablakai megfeleljenek az Energy Star kritériumoknak, a beépítési útmutatónak részletes útmutatást kell tartalmaznia arról, hogyan kell a termékre felszerelni a nyílászárókat.

Az ablakok cseréje drága tétel lehet a lakásfelújítás során, ezért érdemes gondoskodni arról, hogy a munkát jól végezzék el, és a nyílászárókat megfelelően szereljék fel. És megnyugodhat, hogy az új, energiahatékony ablakok alacsonyabb közüzemi számlákban térülhetnek meg.

6. A legjobb, ha profikra bízza az ablakok villanyszerelését.

Szeretné megtanulni, hogyan kell az ablakbetéteket beépíteni? Csak nyugodtan! Az ablakok beállítása és a villanyszerelés trükkös lehet, ezért az egész folyamatot jobb, ha profikra bízza. A helyi rendeletektől függően a helyi építési felügyelő is ellenőrizheti, hogy a villanypasszolás (az ablakok beépítésének minden szempontjával együtt) megfelel-e a helyi építési előírásoknak. Az ácsmesterségben jártas barkácsolók dönthetnek úgy, hogy maguk szerelik be az ablakokat és a nyílászárókat. Akár barkácsolja a munkát, akár profi szakembert bíz meg, tisztában kell lennie azzal, hogy az ablakok beépítéséhez engedélyre lehet szükség. Mielőtt belevágna, mindenképpen kérdezze meg a helyi építési hatóságot, hogy milyen papírmunkára van szükség.

7. Az ablakok szivárgásának gyakori okai a vakolat beépítésekor elkövetett hibák.

Bár az ablakok bepancelése nem bonyolult folyamat, szivárgás akkor is előfordulhat, ha a szerelő nem a megfelelő sorrendben, illetve nem a gyártó előírásainak megfelelően helyezi el a bepancelési szalagot. Az ereszablakok különösen hajlamosak a szivárgásra, és ennek megelőzése érdekében a szigetelőszalagot helyesen kell felszerelni. A leggyakoribb hibák közé tartoznak a villanyszerelési hibák:

• A szigetelőanyagok rétegezésének elmulasztása "zsindelyes" módon.
• Az ablak aljának tömítése és a víz bent rekedése.
• A szigetelőszalag megnyújtása a beépítés során, ami miatt az összehúzódhat és elhúzódhat, így hézagot hagyva, ahol a víz bejuthat.
• A vakolószalag biztonságos felragasztásának elmulasztása. A szalag kézzel történő lenyomása általában nem elegendő. A tömör tömítés eléréséhez egy villanymembrán-hengert kell használni (amelyet a villanymembránszalaggal egy sorban árulnak).
• Nem követi a gyártó előírásait. A gyártók előírhatnak egy adott márkájú villanyvakoló szalagot, és egyesek további tömítőanyagot vagy fugázást is megkövetelhetnek a villanyvakolás során. Ha nem tartja be az ablakok és az ablaktömítés beépítésére és tömítésére vonatkozó előírásokat, az ablakok beázásához vezethet.

8. Nem mindig könnyű megmondani, hogy a meglévő villanyháló hibás-e.

Az ablak beépítése után csak a csepegtető sapka elülső éle látható (ha az ablakhoz szükséges). Ha az ablak fölött egy vékony fémlemezcsíkot lát, amely meglazul, akkor valószínű, hogy a csepegtető sapkát vagy rosszul szerelték be, vagy a szögeket a helyükön tartó faburkolat elkorhadt, és a csepegtető sapka így kieshetett.

A szivárgás is utalhat villanyszerelési problémára. Ha az ablakon keresztül szivárog be a víz a házba, az azt jelentheti, hogy a szigetelést rosszul szerelték be – vagy az ablak egy másik része szivárog. Akárhogy is, érdemes megkérni egy szakképzett ablakszerelőt, hogy vizsgálja meg az ablakot. A sérült csepegtető sapkát vagy bármilyen szivárgást azonnal meg kell vizsgálni és meg kell javítani a vízkár megelőzése érdekében.