A téglát rendszeresen használják a kereskedelmi, ipari és lakóépületekben, mivel tartós, hosszú élettartamú és viszonylag tűzálló anyagok, amelyek ellenállnak a hőnek. A tégla típusa azonban mindent megváltoztathat, még olyan kisebb kőműves projekteknél is, mint például egy kültéri grillállomás építése, egy hátsó udvari pad támasztékának elkészítése, vagy akár egy egyszerű tégla postaláda-állvány elhelyezése.

Mivel hét különböző téglatípus közös az építési projektek befejezéséhez, fontos, hogy tájékozódjon arról, hogy melyik típus a legjobb a jelenlegi vagy jövőbeli projektjeihez, és hogyan lehet megkülönböztetni ezt a hét téglatípust.

1. Égetett agyagtégla

Az égetett agyagtéglákat közönséges téglának is nevezik, mivel a modern építőiparban ez a leggyakrabban használt téglatípus. Ezeket a téglákat oszlopokban, falakban, alapokban és még sokféle célra használják. Falépítéskor az égetett agyagtéglák vakolást vagy habarccsal történő vakolást igényelnek, hogy javítsák a téglák szilárdságát, vízállóságát és szigetelőképességét.

Ezeket a téglákat minőségük alapján négy különböző osztályba sorolják. A negyedik osztályba tartozó téglák túlégettek, szabálytalan alakúak, és általában aggregátumként való felhasználásra bontják őket. A harmadosztályú téglák rossz minőségű anyagok, amelyeket csak ideiglenes szerkezetekhez szabad használni. A másodosztályú téglák közepes minőségűek, bár szabálytalan alakúak, érdes felületűek, és hajszálvékony repedésekkel is rendelkezhetnek. Az első osztályú téglák a legjobbak az égetett agyagtéglák osztályozásában. Ezek a kiváló minőségű téglák szabványos alakúak, sima felületűek, valamint fokozott tartóssággal és szilárdsággal rendelkeznek.

A legjobb: A különböző célokra készült égetett agyagtégla a modern építkezésekben használt legsokoldalúbb tégla.

2. Napon szárított agyagtégla

Néhány barkácsoló talán jobban kedveli ezeket az egyszerű, napon szárított agyagtéglákat, amelyeket már Kr. e. 7000-ben is használtak Dél-Törökországban és a mai Palesztinában Jerikó városa körül. A téglák agyagos talaj, víz és szalma keverékéből állnak; tartalmazhatnak trágyát, agyagot vagy homokot is, hogy növeljék a téglák szilárdságát és megakadályozzák a téglák repedezését.

A keveréket formákba kell önteni, és a formákat esőmentes helyre kell helyezni, ahol megszáradhatnak. Ha megszáradt, vegye ki a téglákat a formából, és használja őket ideiglenes falazási projektekhez. A barkácsolóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy ezek a leggyengébb és legkevésbé tartós téglatípusok, ezért soha nem szabad őket teherhordó támaszként vagy alapozásra használni.

A legjobb a következő célokra: A napon szárított agyagtéglák nem olyan robusztusak, mint más típusok, de megfizethető és barkácsolható megoldást jelentenek ideiglenes szerkezetekhez.

3. Betontégla

Ezeket a téglákat jellemzően belső téglákhoz vagy homlokzatok és kerítések készítéséhez használják, és tömör betonból készülnek. A betont egyedi formákba öntik, így a gyártók különböző méretek és formák létrehozását teszik lehetővé. Sokan megtalálhatják ezeket a téglákat a helyi barkácsboltban vagy kőművesboltban.

A profik a helyszínen is elkészíthetik ezeket a betontéglákat egy rész cement, két rész homok és négy rész adalékanyag szabványos keverékéből. Válasszon megnövelt szilárdságú betontéglát, ha alapozáshoz fogják használni, egy rész cement, három rész homok és hat rész adalékanyag módosított képletével.

Legjobb: A homlokzatokhoz, belső téglákhoz és kültéri falakhoz gyakran használt betontéglákat az építkezéseken professzionális kőművesek gyártják, így a nagy építkezéseknél szállítási időt és költségeket takarítanak meg.

4. Mérnöki téglák

Ahogy a neve is mutatja, a mérnöki téglák a szerkezetépítő mérnökök kedvencei, mivel nagy a nyomószilárdságuk és a sűrűségük, amelyek ideális tulajdonságok a teherhordó anyagként való felhasználáshoz. A mérnöki téglák nedvszívó képessége is alacsony, ami azt jelenti, hogy nem tudnak jelentős mennyiségű nedvességet felvenni, ami segít abban, hogy a téglák ne repedjenek, ne morzsolódjanak, és ne szivárogjanak.

Az alacsony porozitás további előnye, hogy ezek a téglák ellenállóbbak a vegyi anyagokkal szemben, amelyek egyébként beszivároghatnak a falazóanyagokba, és belülről korrodálják azokat. Lenyűgöző szilárdságuk, sűrűségük, vegyszerállóságuk és vízállóságuk miatt ezeket a téglákat rendszeresen használják pincék alapjainak, csatornáknak, aknáknak és támfalaknak a készítéséhez.

Legjobb: Nagy nyomószilárdságuk, alacsony porozitásuk, valamint a vegyi anyagokkal és a vízzel szembeni ellenállásuk miatt a műszaki téglák ideálisak a pincékben való felhasználásra.

5. Mészhomokos téglák

A homok, mész és esetleg a tégla végső megjelenését megváltoztató színpigment keverékének felhasználásával készült homokmész téglák nagy nyomószilárdsággal rendelkeznek, ezért a házak és többszintes épületek teherhordó falainak gyakori választása. Ez a téglatípus nem igényel nagy mennyiségű habarcsvakolatot, ami időt takarít meg és csökkenti a projekt költségeit.

A homokmész téglákat hő és nyomás alkalmazásával állítják elő, hogy felgyorsítsák a kémiai reakciót, így a téglák sima, egyenletes felületűek lesznek, ami ideális az építési projektekhez. Ezek a téglák hangszigetelésként is elterjedtek, mivel a hang nehezen halad át a sűrű homokmész anyagon.

Legjobb: A mészhomoktégla nagyszerű választás hangszigeteléshez; nagy szilárdsága és tűzállósága miatt népszerű választás teherhordó falakhoz.

6. Léghamutégla

A pernye a széntüzelésű erőművek által termelt melléktermék, amely olyan mérgező fémeket tartalmazhat, mint a higany, az arzén, az antinom és a króm. A C vagy F osztályú pernye, égetett mész, cement, alumíniumpor, gipsz és víz felhasználásával készült pernyetéglák segítenek újrahasznosítani és csökkenteni a környezetbe kerülő mérgező fémek mennyiségét. A gépi öntvényben történő öntés miatt a téglák alakja is egyenletesebb, mint egyes tégláké.

Ezek a téglák nagy nyomószilárdsággal és alacsony vízfelvételi aránnyal rendelkeznek, így kiváló alternatívát jelentenek az égetett agyagtéglák helyett. A pernyetéglák tartóssága azonban a téglaméret növekedésével csökken, ami repedésekhez és törésekhez vezet a pernyetégláknál. Emiatt a pernyetéglák jellemzően csak kis méretben kaphatók.

Legjobb: A pernyetégla erős, tartós építőanyag, amely az égetett agyagtégla helyett használható, és a széntüzelésű erőművekből származó mérgező fém melléktermékek újrafelhasználásával készül, így a mérgező hulladékok csökkentése révén hozzájárul a környezet védelméhez.

7. Tűzálló téglák

Ha a falazási projekt célja egy olyan szerkezet, fal vagy váz létrehozása, amely nagymértékben ellenáll a hőnek és a tűznek, akkor a legjobb anyag a tűztégla. Ezeket a téglákat tűzálló tégláknak is nevezik, és egy speciális agyagtípusból, az úgynevezett tűzálló agyagból készülnek, amely főként szilícium-dioxidot és timföldet tartalmaz. Ennek eredményeképpen a tűztéglák 3000 foknál magasabb hőmérsékletet is kibírnak.

A tűztéglák nem csak a lángoknak állnak ellen, hanem az alacsony hőmérsékleteknek és a hideg és meleg hőmérséklet közötti gyors váltakozásnak is ellenállnak. Ahogyan az várható volt, ezek a téglák jellemzően kemencék, kémények, kandallók, téglarácsok, tűzrakóhelyek, fatüzelésű kemencék és egyéb nagy hőterhelésű alkalmazások készítéséhez kerülnek felhasználásra.

Legjobb: A kémények kibélelésére, téglarácsok építésére vagy tűzrakóhelyek készítésére gyakran használt tűzálló téglák rendkívül nagy hő- és tűzállósággal rendelkeznek, ami biztosítja, hogy nem repedeznek, nem törnek meg, nem repedeznek, és nem törnek el a hőterhelés hatására.