Tartalom

1. Miért kell szabványszerződést kötni
2. A szerződés fontosabb rendelkezései
3. Szerződéskötéskor ügyeljen az anyagokra
4. A legfontosabb a megrendelő és a kivitelező együttműködése
5. Mikor lehet felmondani a szabványos szerződést?

Fontos tudni, hogyan kell helyesen megkötni az építési munkákra vonatkozó szabványos szerződést magánszemélyekkel, mire kell figyelni. Ha a vállalkozó a rábízott munkát nem, vagy nem megfelelően végezte, az írásbeli szerződés hiánya lehetetlenné teheti a keresetek bírósági tárgyalását. Ekkor nem csak az ügylet volumenét nem lehet bizonyítani, hanem azt is, hogy egyáltalán megkötötték-e.

Miért kell szabványszerződést kötni

A vállalkozóval kötött munkaszerződés nem teljesítésének elkerülése érdekében ne hagyatkozzon csak szóbeli megállapodásokra. Szerződéseket kell kötni a vállalkozókkal, különösen akkor, ha nagy mennyiségű munkáról van szó – ház építése vagy víz- és fűtési rendszerek telepítése.

Az ilyen szerződésben a vállalkozó vállalja, hogy a munkát a megbeszélt határidőn belül, a megrendelő által benyújtott projektnek és az elfogadott kivitelezési szabványoknak megfelelően végzi el.

Általában a megrendelő felelős az építkezés előkészítéséért: a terület bekerítéséért, az áramellátásért és az ellátásért. Természetesen ezt a kivitelező is megteheti – felár ellenében -, de ilyen rendelkezést a szerződésben szerepeltetni kell.

Csak viszonylag kis, egyértelműen korlátozott terjedelmű munkák esetén – parketta vagy csempe lerakása – mellőzhető a szóbeli megállapodás. Főleg, ha személyesen ismeri a mestert.

A szerződés fontosabb rendelkezései

MINTA

A kivitelezővel kötött legjobb szabványszerződés sem garantálja, hogy a munka a megrendelésnek megfelelően időben és hiánytalanul elkészül. Mindazonáltal mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy rendelkezései pontosak és minden kétséget kizáróan megfeleljenek. Ez mindenekelőtt az egyes művek előadásának időzítését és azok díjazását egyaránt érinti. A szerződésben nem csak az összeget kell feltüntetni, hanem azt is, hogy a kifizetés az összes munka elvégzése és átvétele után, vagy szakaszosan történik-e.

Feltétlenül ügyeljen a szerződésben előírt munka részletes leírására. Soha nem szabad korlátozni például a nyitott vagy zárt héj egyszerű jelzésére: ezt mindkét fél másként értelmezheti. Az ügylet tárgyát képező összes munkát fel kell tüntetni a szerződésben, vagy ami még jobb, a hozzá csatolt részletes munkalistában.

A késedelmes munkavégzésért vagy fizetésért járó kötbér nem képezi a szerződés fontos elemét. Ha a vállalkozó nem tartja be a határidőket, az gyakran járulékos költségekkel jár, amelyeket a kötbér nem tartalmaz. Például az építkezésen tapasztalható késések miatt a tetőfedők nem tudják időben lefedni a tetőt, mert már elintéztek egy másik tárgyat.

Csak arra kell ügyelni, hogy a késedelmes építési kötbér és a szerződésben meghatározott kifizetések megegyezzenek. Előfordul, hogy a fizetési késedelem minden napjára kiszabott bírság tízszerese annak a bírságnak, amelyet a vállalkozónak egy napos munkahosszabbítás esetén fizetnie kell.

Szerződéskötéskor ügyeljen az anyagokra

Egyes vállalkozók, különösen a kisebb vállalkozók csak a saját munkájukat és szerszámhasználatukat értékelik a szerződésben. Ehhez néha még pénzt adnak az építkezésre hozott nehezebb anyagok esetleges kirakásáért, ha a szállító nem teszi meg. Ennél a lehetőségnél az ügyfél fizeti az építőanyagok számláit – ez a megoldás nem okoz nagy gondot a megrendelőnek, de lehetőséget ad neki, hogy eldöntse, milyen anyagokból épül fel a ház.

Ha a vállalkozóval kötött szerződés az összes anyag ő általi megvásárlását is tartalmazza, akkor azt a szerződés mellékletében egyértelműen rögzíteni kell (típus, osztály, márka, gyártó), hogy ne cseréljék ki olcsóbbra.

Amikor a vállalkozó saját maga végzi a vásárlást, ő felel az anyagok minőségének felméréséért és az eladóval vagy gyártóval fennálló esetleges vitákért. Felelősséggel tartozik, ha az általa végzett munka anyaghiba miatt nem felel meg a minőségi előírásoknak.

�� A projektben vagy az elvégzett munkakörben esetlegesen bekövetkező változásokat, valamint az ezzel kapcsolatos fizetési változásokat a szerződés mellékleteként kell ismertetni.

A legfontosabb a megrendelő és a kivitelező együttműködése

A szerződés megkötésekor mindkét félnek a munka minden szakaszában együtt kell működnie egymással. Ez a megrendelő és a kivitelező érdeke, hiszen így elkerülhető a többletköltség.

Ezért a megrendelőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a vállalkozót például a ház felépítésében vagy a felhasznált anyagok típusában bekövetkezett változásokról.

A kivitelezőnek viszont haladéktalanul be kell jelentenie a munkavégzést akadályozó eseményeket, körülményeket – például a megrendelő által biztosított hibás anyagokat. Ha ezt nem teszi meg azonnal, felmerülhet a késedelem költsége vagy az ebből eredő veszteségek.

Mikor lehet felmondani a szabványos szerződést?

Bizonyos helyzetekben a megrendelő pénzügyi következmények nélkül elállhat a vállalkozóval kötött szerződéstől. Például amikor az utóbbi komoly ok nélkül elhalasztotta az építési munkálatok megkezdését, és annak befejezése a szerződésben meghatározott időn belül nem lehetséges.

�� A szerződés nem teljesítése annak felmondását vonja maga után.

Szintén megengedett a vállalkozóval kötött szerződés felmondása, ha az építkezés nem felel meg a szerződésben foglaltaknak vagy az építési gyakorlatnak, és a vállalkozó írásbeli felszólítás ellenére sem változtatott a munkavégzésén a levélben meghatározott határidőn belül.