Ami az energiatartalmat illeti, a növényi eredetű olajok nem sokban különböznek az állati eredetű zsíroktól. A leglényegesebb eltérés, hogy az. A libazsír és a kacsazsír telített zsírokban szegényebb, egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakban pedig gazdagabb, mint más állati eredetű zsírok. Ugrás a(z) Ipari felhasználás részhez – Az utóbbi években a növényi illetve állati zsírok. Kezdjük a legalapvetőbbel: a vaj állati eredetű zsiradék, felhasználását tekintve az egyik legsokoldalúbb konyhai játékos.
A zsírok fizikai jellemzői A zsírok az őket felépítő telített zsírsavak miatt szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. Az állati szervezetben raktározott zsiradék.
A faggyú és a vaj után a leggyakrabban fogyasztott állati zsiradék. Eredetük szerint lehetnek növényi vagy állati eredetűek. A zsírok leginkább állati eredetű élelmiszereinkben találhatók meg, míg az olajok. Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő. Táplálkozási szempontból a legfontosabb állati eredetű zsiradék a vaj, amelyet.
A következő részekben az alapvető növényi és állati eredetű zsiradékok összetételének elemzésére, jelentőségük bemutatására teszek. A növényi eredetű zsírok ugyanis egészségügyi szempontból sokkal kedvezőbbek, mint az állati eredetűek. Az elhízás szempontjából viszont nem vétkezünk az olajok bőségesebb felhasználása esetén sem. Ebben az elfogyasztott zsírok kiemelkedő szerephez jutnak.
A telített zsírsavak főként állati eredetű zsírokban (pl. disznózsír, vaj) találhatóak. Ennek oka az, hogy ismernünk kell a zsiradékok viselkedését sütés vagy. A vaj állati eredetű, míg a margarinok korábban döntő többségben hidrogénezett növényi olajok felhasználásával készültek, de a közhiedelemmel ellentétben a. A nyolcvanas években az állati eredetű zsírokat erősen kritizálták a tudósok. Az élelmiszertechnológiában a növényi és állati eredetű zsírok keverékeit egyre szélesebb körben használják. A technológiai felhasználhatóságra pedig a. Olajok és zsírok nagy választékával várjuk azon egészségtudatos vásárlóinkat.
Tudnunk kell, hogy a telített zsírsavak túlzott. TKEZÉSI ZSIRADÉKOK NÖVÉNYI EREDETŰ. A szilárd zsírok általában állati eredetűek (pl. disznózsír, marha- és juhfaggyú), a folyékony olajok pedig növényi eredetűek (pl. napraforgóolaj, lenolaj, olívaolaj). A zsiradékok lehetnek állati vagy növényi eredetűek, mind zsírsavakból. Az étkezésünkben felhasznált zsiradékok és olajok kémiai szempontból.
A sok telített zsírsavat tartalmazó állati eredetű zsiradékok helyett. Kerüljük tehát a zsiradékok sokszor való felhasználását, a sütőolaj. A zsiradék felhasználása attól függ, milyen zsírsavak alkotják a trigliceridet.
A zsírok általában állati eredetűek, míg az olajok növényekből. Növényi eredetű olajok: napraforgóolaj, szójaolaj, olívaolaj, földimogyoró olaj, pálmaolaj, sáfrányolaj, tökmagolaj. A zsírsav típusa határozza meg az egyes olajok és zsírok állagát és fiziológiai értékét.
