Beszéljünk a befecskendező autómotor működésének alapelveiről és arról, hogy milyen keveréket tekintünk sztöchiometrikusnak.
Levegő-üzemanyag keverék
A motor égésterén kívül készül, és a szívólöket során kerül a hengerekbe. A motor optimális működéséhez az üzemanyagot levegővel meghatározott arányban kell a hengerbe juttatni. A legteljesebb égés akkor következik be, ha a keverék 14,7 rész levegőből és egy rész benzingőzből áll. Ezt a levegő-üzemanyag arányt sztöchiometrikusnak nevezik. A levegő-üzemanyag keverék tényleges összetételének a sztöchiometrikustól való eltérésének mértékét a levegőfelesleg λ együtthatója határozza meg:
λ=1 – a tényleges légáramlás megfelel az elméleti követelménynek;
λ kisebb, mint 1 – nincs elég levegő a sztöchiometrikus égéshez, a keverék feldúsul. A λ=0,95-0,8 tartományban a motor maximális teljesítményt fejleszt;
λ>1 – sovány keverék. A λ=1,05-1,2 tartományban a maximális üzemanyag-hatékonyság érhető el;
λ>1,3 – a keverék nehezen gyullad meg, a motor szakaszosan működni kezd.
Az a levegőtényező hatása a P teljesítményre és a fajlagos levegőfogyasztásra: a) dús keverék (levegőhiány), b) sovány keverék (levegőtöbblet) Nincs olyan
ideális keverék-összetétel, amelyben minden tényező optimális értékkel bírna. Például a katalizátor hatékony működésének biztosítása érdekében pontosan fenn kell tartani a keverék sztöchiometrikus összetételét, miközben a motor nem működik optimálisan az üzemanyag-hatékonyság szempontjából.
Másrészt, hogy a katalizátor felmelegedési idejét üzemi hőmérsékletre csökkentsük, a motornak sovány keverékeken kell működnie. Annak kiderítéséhez, hogy melyik levegő-üzemanyag keverék és milyen körülmények között optimális a motor számára, vegye figyelembe a fő üzemmódokat.
A befecskendező motor működési módjai
Hideg indítás
Hidegindításkor a beszívott levegő-üzemanyag keverék soványabbá válik. Ez a levegő és az üzemanyag elégtelen keveredésének, az üzemanyag elégtelen elpárolgásának és a tüzelőanyag megnövekedett ülepedésének a szívócsövek falán való következménye. Ennek a jelenségnek a kompenzálására és a hideg motor beindításának megkönnyítésére az indításkor további mennyiségű üzemanyagra van szükség (a
Indítás utáni szakasz
Alacsony hőmérsékleten történő indítás után a keveréket (a
Motor bemelegítés
A bemelegítés az indítási és az indítás utáni szakaszt követi. Alacsony hőmérsékleten a keverékképződés romlik (a levegő és az üzemanyag rossz keveredése miatt), a szívócsőben üzemanyagfilm képződik, amely csak magas hőmérséklet elérésekor párolog el. Ezért alacsony hőmérsékleten a levegő-üzemanyag keveréket dúsítani kell (a Katalizátorral felszerelt motoroknál + 15 és + 40 ° C közötti hőmérséklet-tartományban a levegő-üzemanyag keverék soványabbá válik (a> 1). Ez kifejezetten a konverter gyors üzemi hőmérsékletre való felmelegedésére szolgál.
Részleges terhelések
Katalizátorral felszerelt motoroknál részterhelésnél a levegő-üzemanyag keverék sztöchiometrikus összetételét (a=1) pontosan be kell tartani. Átalakító nélküli motoroknál az optimális keverék fő kritériuma a minimális üzemanyag-fogyasztás (a=1,05-1,2).
Teljes terhelés
Teljesen nyitott fojtószelep mellett a motornak maximális nyomatékot vagy maximális teljesítményt kell elérnie. A keveréket a=0,8-0,9-re kell dúsítani.
Gyorsulás
A fojtószelep gyors nyitásakor a levegő-üzemanyag keverék rövid ideig soványabb lesz, mivel az üzemanyag korlátozott párologtatási képessége van, amikor a nyomás a szívócsőben emelkedik. Ezért ennek a jelenségnek a megelőzése és az autó jó gyorsulási jellemzőinek elérése érdekében a keveréket dúsítani kell (a
Kényszerített üresjárat
Ebben az üzemmódban az autó lelassul, tehetetlenségi erővel mozog. Az üzemanyag-megtakarítás érdekében egy bizonyos fordulatszám-tartományban az üzemanyag-ellátás teljesen leállítható.
Magasságkorrekció
A magasság növekedésével a levegő sűrűsége csökken. Ez azt jelenti, hogy hegyvidéken haladva kisebb tömegű a motorba beszívott levegő, mint a síkságon. Ha ezt a jelenséget nem veszik figyelembe a számításokban, akkor a levegő-üzemanyag keverék újra dúsításra kerül, ami az autó indításával kapcsolatos problémákhoz és az üzemanyag-fogyasztás növekedéséhez vezet.
