Anyagi előnyök

A téglák legfontosabb pozitív tulajdonságai a következők:

• nagy szilárdságú;
• esztétikai vonzerő;
• jó hangszigetelési tulajdonságok;
• tűzbiztonság;
• negatív hőmérsékletekkel szembeni ellenállás;
• környezeti biztonság;
• sokoldalúság;
• hosszú élettartam.

Mind az egyszintes magánházakat, mind a sokemeletes épületeket téglákból lehet építeni, a legfontosabb az, hogy helyesen kiszámítsák a külső fal falazatának vastagságát. Az anyag, anélkül, hogy megváltoztatná saját tulajdonságait és jellemzőit, a saját súlyát ezerszer meghaladó terheléseket továbbít. A belőle készült épületek több száz évig állhatnak, ha a falazat minden technológiai árnyalatát figyelembe vesszük,

Vastagsági referenciaparaméterek

A téglafal előnyös vastagsága egymással összefüggő és eltérő tényezők komplexumától függ. A szóban forgó paraméter a 120 és 640 milliméter közötti tartományban lehet (½ – 2½ a termék hossza).

Lásd még: Szellőző rendszerek tervezésének és számításának programjai

A kéttéglás falazatot használják a leggyakrabban, ez azonban a mérsékelt éghajlatú zónára vonatkozik, míg Szibériában és más zónákban, ahol az éghajlati viszonyok zordak, ez nem lesz elég. Ott az optimális vastagság 640 milliméter.

Az épület magassága szintén nagy jelentőséggel bír. A SNIP téglából készült csapágyfal minimális vastagsága a magasság legalább 4% -ának ajánlott.

A külső teherhordó falak alsó küszöbértéke 380 milliméter.

A belső teherhordó falhoz legalább egy téglát használnak. Az épület helyiségeinek zónákra osztását biztosító válaszfalak fél téglából épülhetnek.

Az alábbiakban egy táblázat tartalmazza a téglafalak vastagságának értékeit:

Fal típusaOptimális érték, milliméterKülső hordozó510-640Belső hordozó250Partíció120

Milyen tényezőket kell figyelembe venni a falazat típusának kiválasztásakor?

A fal vastagságának meghatározásakor tanácsos a következő pontokra összpontosítani:

1. Becsült terhelés. Ez meghatározó tényező, beleértve az épület emeleteinek számát, valamint funkcionális rendeltetését.
2. Klimatikus árnyalatok. A felállított épületnek kényelmes körülményeket kell biztosítania az emberek számára, ez különösen fontos egy téli ház esetében, ahol állandóan laknak. A vastagság akkor tekinthető elegendőnek, ha a falak nem fagynak be.
3. Elfogadott szabványok. A falak vastagságának kiszámításakor fontos, hogy az aktuális GOST-ban előírt normák vezéreljék. Csak ilyen feltételek mellett lesz biztonságos a házban a ház.
4. Külső vonzerő. Az esztétikai komponens nagyon fontos a külső fal számára, ezért azt sem lehet figyelmen kívül hagyni. A vékony falazat a legelőnyösebbnek tűnik, de nem mindig elfogadható.

Radartechnika

A beton és a hibák vastagságának meghatározására szolgáló eszközt földbe hatoló radarnak nevezzük. A legnépszerűbb modellek az OKO AB-1200 és AB-1700 sorozatú hazai georadarok. A készülék működése a radar klasszikus elvén alapszik. A készülék ultrarövid elektromágneses impulzusokat bocsát ki a szerkezetbe. Az impulzusok visszaverődnek az objektumoktól, azokat az antenna fogadja, az elektronikus egység felerősíti, digitális formává alakítja és radar program formájában megjeleníti a kijelzőn. Ugyanakkor az AB-1700 földbejáró radar lehetővé teszi a betonvastagság meghatározását 1 méterig, az AB-1200 módosítást pedig 1,5 méterig.

Összefoglalva érdemes megjegyezni, hogy egyszeri igény esetén optimális a meghatározott berendezéseket egy speciális cégtől bérelni. Az A1220 visszhangtechnikai eszköz átlagos bérleti ára napi 3000 rubel, fedezetértéke 50 000 rubel, a georadarok 24 órás radarkölcsönköltsége pedig a kiskereskedelmi költség 5% -a.

Ha attól tart, hogy a lyuk áthalad, akkor jobb, ha ilyen eszközökhöz folyamodik, nos, vagy fúrjon saját felelősségére és kockázatára.

A téglák típusai és méretei

A szerkezet jellemzőitől függően a téglákat szilárd és üregesre osztják. Ez utóbbi megkülönböztető jellemzője a speciális légzsebek jelenléte. Üreges termékek felhasználásával csökkenthető a téglafal szélessége és csökkenthető az alapozás terhelése.

Az üreges tégla magasabb hőmegtakarítási tulajdonságokkal rendelkezik, mivel levegővel rendelkező üregeket tartalmaz, ami első osztályú hőszigetelőnek számít.

Besorolás gyártási anyagok szerint

A hagyományos kerámia falakkal együtt a falakat gyakran szilikát téglákból építik. Ennek az anyagnak a gyártásához nem használnak tüzelést. A tégla kvarchomokból és mészből készül, körülbelül 9: 1 arányban. A kémiai reakció – a mész oltása – révén egyetlen blokkot kapnak, amely szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik. Autoklávban zajlik, ahol a téglákat nyomás alatt, 200 fokot meghaladó hőmérsékleten párolják.

Lásd még: Konvektoros fűtést hozunk létre a ház fűtésére

A tégla másik típusa hiperpréselt. Valójában kizárólag a hagyományos téglával való felhasználás formájához és alkalmazási köréhez kapcsolódik, míg összetételét és gyártási technológiáját tekintve inkább műkő. A fő anyag (körülbelül 85 térfogatszázalék) lehet mészkő, mindenféle kőfejtő és ipari hulladék. Egyéb összetevők a szilárdsági cement és a színezéshez vas-oxid pigmentek.

A hiperpréselt téglák gyártása körülbelül 40 MPa nyomáson történik speciális formákban, ahol ásványi alap és cement nedvesített keverékét helyezik el. A nagy nyomás jelentős kölcsönös súrlódást biztosít a nyersanyag részecskék között, amelyek molekuláris szinten kapcsolódnak egymáshoz, ami végül garantálja az anyag páratlan erejét.

A hiperpréselt tégla kiváló vízszigetelő anyagként működik, mivel egyáltalán nem engedi át a nedvességet. Elsősorban burkolóanyagként használják házikókban és magánházakban.

Méret osztályozás

Mérettől függően a következő téglatípusokat különböztetjük meg (minden érték milliméterben van megadva):

• egy (250 (hosszúság) x 120 (szélesség) x 65 (magasság));
• másfél (hossza és szélessége megegyezik, magassága – 88);
• kettős (hasonló hosszúság és szélesség, magasság – 138).

A legnagyobb gazdasági megvalósíthatóság az utóbbi két terméktípus használatával történik a külső falnál. Tömegesebb szerkezetek építhetők belőlük, kisebb térfogatú cementtrágya felhasználásával.

A belső típusú válaszfal vastagságát nem kell túl nagyra tenni, ezért egy vagy akár fél tégla is alkalmas az építéséhez.

Vastagság szigeteléssel

A téglák hőszigetelő tulajdonságai nem tartoznak érdemei közé, ezért azokon a régiókban, ahol hideg tél uralkodik, több mint két sorban kell fektetni, ami rendkívül helytelen. Tehát egy 770 mm falvastagságú (három tégla) téglaházban a hő ugyanúgy megmarad, mint egy 344 mm-es falú betonban vagy egy 127 mm-es fával. A helyzetből való kiutat a fűtőberendezések használata jelenti, amelyek jelentősen csökkenthetik a falak vastagságát, ezáltal csökkentve az alapozás terhelését és csökkentve a költségeket.

A táblázat több anyag hővezetési együtthatójának összehasonlítását mutatja be, és ennek alapján lehet meghatározni, hogy mekkora legyen a ház falának vastagsága, ha a falazat tégláinak száma csökken.

Anyag neveA hővezetési tényezőSzilikát tégla0.7Tömör kerámia tégla0,56- // – üreges0,26Ásványgyapot0,042Habzó polisztirol0,028

A hővezető együttható alapján a hőhatékonysági együtthatót a következő képlet segítségével számítják ki:

Kte = s / Ktp, ahol s az anyagréteg vastagsága (méterben), Ktp a hővezetési tényező.

Tehát a 380 milliméteres téglafal hőhatékonysági együtthatója megegyezik: 0,38 / 0,56 = 0,68. Annak érdekében, hogy egy ilyen ház megtartsa a hőt egy 510 mm falú épület szintjén, hozzá kell adni az ásványgyapotot a következő hőhatékonysággal: 0,51 / 0,56 – 0,68 = 0,23. Ennek alapján könnyen meghatározható a szükséges szigetelőréteg vastagsága, amely a következő lesz: 0,23 x 0,042 = 9,7 milliméter.

Ajánlott a szigetelőréteget vastagabbá tenni, mivel a minimális hőhatékonysági együttható, amelynek egy tégla lakóház falainál kell lennie, 2,1.

Ultrahangos módszer

A technológia az ultrahangos hullámok egyedülálló tulajdonságán alapszik, hogy másképp tükrözzenek, mint a különböző sűrűségű tárgyak. Echo technológia, és egyirányú hozzáféréssel valósítható meg a vizsgált objektumhoz. A kutatási eredményeket a kontrollált objektum belső szerkezetének tomogramja formájában mutatjuk be. Az Ön esetében a vezeték falai. A különböző sűrűségű objektumok színtelítettsége eltérő vagy a tomogram különböző színű.

A beton vizsgálatához kereskedelmi forgalomban A1220 típusú házi tomográfot használnak. Ez a betonvastagságmérő egy elektronikus egységből, antennából és ultrahangos átalakítókból áll. Az UV konverterek rugós felfüggesztéssel vannak felszerelve. Ez lehetővé teszi a kiemelkedések és mélyedések közötti, legfeljebb 7-9 mm felületi magasságú szerkezetek vezérlését. A készülék képességei a betonvastagság szabályozása szempontjából – 1 méter réteg 10% -os pontossággal.

Lásd még: Készülék és utasítások a szeptikus tartály betongyűrűkből történő felszereléséhez

Tanács

A házépítés költséges vállalkozás, ezért egy gazdaságos fejlesztő arra törekszik, hogy a projekt költségeit a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. A téglafalak vastagsága a magasságtól függően növekszik, ezért azokat nem lehet kisebbre gyártani, mint a szabványok által meghatározott érték, különösen, ha többszintes épületekről van szó. A magánlakásépítésben teljesen lehetséges a munka költségeinek csökkentése, ugyanakkor az épület hőszigetelő tulajdonságainak növelése. Ennek elérésének ajánlott módja a falazat. Ezzel a megközelítéssel a teherhordó falakat két sorban állítják fel, amelyek nem érintkeznek egymással egy 250 mm-es réssel, amelyet ezt követően porózus szerkezetű anyaggal – hőszigetelővel – töltenek meg. Ez utóbbi lehet könnyű betonkeverék, habosított agyag, zsineg, habosított polisztirol, szerves töltőanyag. Ennek köszönhetően csökkenthető az anyag mennyisége, tehermentesíthető az alapozás, és javítható a hideg és a zaj elleni védelem szintje.

Nem ajánlott, hogy a téglából készült csapágyfal vastagsága kisebb legyen, mint a GOST-ban előírt, mivel ez negatívan befolyásolhatja az épület biztonságát.

Mielőtt elkezdené elhelyezni a falakat, minden számítást el kell végeznie a vastagságukkal kapcsolatban. Figyelembe veszik a szabványok által előírt hőhatékonysági szintet és azt a maximális terhelést, amellyel a szerkezetek működés közben szembesülnek. Ha a munka során az egyik paraméter megváltozik, újra elvégezni kell a számításokat, különben veszélybe kerülhet a szerkezet megbízhatósága és a benne élés kényelme.

Milyen falakat lehet lebontani egy lakásban?

Tisztázni kell, lehetséges-e speciális felügyeleti hatóságnál lebontani a lakásban lévő teherhordó falat. Szigorúan tilos ilyen munkát végezni az ellenőrző hatóság tudta nélkül!

Ha mégis lebontották a falakat, akkor ezt a folyamatot legalizálni kell. Ellenkező esetben bírságot kereshet. Néhány esetben kizárják a bontás lehetőségét, ezért az ellenőrző hatóságok megkövetelhetik a válaszfal helyreállítását.

A szabályozó hatóságoknak kell megválaszolniuk a kérdést: hogyan kell lebontani a lakásban lévő teherhordó falat? Az esetek elsöprő többségében egy ilyen eljárás szigorúan tilos. Egy panelházban, valamint Hruscsovban válaszfalakkal lehet elválni a konyha és a fürdőszoba, valamint a fürdőszoba és a WC között, de csak engedély megszerzése után. Ne érjen más szerkezetekhez. Fontos megérteni, hogy mit jelent a teherhordó fal egy lakásban. Ez egy olyan konstrukció, amely nem jelenti a lebontását.

Ha a falat részben szétszerelték (boltív vagy kis átjáró készíthető két lakást összekötve egymással stb.), Akkor fontos a szerkezet megerősítése. A lakás terve egyértelműen meghatározza a csapágyfalakat, és ezért nem lesz nehéz okmányt találni.