A csiszolókendőt különféle felületek csiszolására használják – eltávolítja az apró szabálytalanságokat és sorjait.

A csiszolópapír a legáltalánosabb anyag a különféle felületek csiszolásához. Számos típusa és márkája létezik. Anélkül, hogy megértenéd őket, fennáll annak a veszélye, hogy megrongálod a csiszolóanyagot vagy magát a csiszolószert – ez velem ködös fiatalságom hajnalán történt egyszer.

Szerencsétlen hiba után tanulmányoztam a csiszolópapír jellemzőit, típusait és jelöléseit, és a jövőben nem engedtem meg az ilyen tévedéseket. Szeretném megosztani veletek ezeket az ismereteket, hogy könnyedén kiválaszthassák a kívánt anyagot, és a munka gond nélkül ment.

Mi az a csiszolópapír?

A csiszolópapír rugalmas csiszolóanyag . Csiszolásnak, csiszolószövetnek vagy egyszerűen csiszolópapírnak is nevezik. Papírból vagy szövetből készült alapból és a hozzá ragasztott koptató szemcsékből álló rétegből készül.

A fa rész csiszolásával sima és festhető lesz.

A csiszolópapír betonból, fából, téglából, fémből, műanyagból, üvegből és egyéb felületekből készült felületek feldolgozására szolgál. Segítségével:

• távolítsa el a régi bevonatokat (pl. festék, lakk) és azok maradványait;
• készítsen alapokat az alapozáshoz és a festéshez;
• távolítsa el a forgácsokat és sorjait a különféle anyagokból;
• a felületeket simítsa, köszörülje, fényezze

A csiszolópapír segít a falak hibáinak kiegyenlítésében.

Csiszolóanyagok csiszolópapír gyártásához

A természetes smirgli a magnetit és a korund keveréke. Most gyakorlatilag nem használják csiszolóanyagok gyártásához.

A természetben nincs szilícium-karbid, és szintetizálni kell.

1. A koportundumot (szilícium-karbid) és az elektrokorundumot (alumínium-oxid ) használják leggyakrabban a koptató héjak előállításához. Mesterségesen kapják meg őket.
2. A borazont (elbor), a szintetikus gyémántot és a gránátot ritkábban használják.

Elektrokorundum

Általános szabály, hogy a csiszolópapír csiszolt korundszemcsékből áll – a fotón.

Az alumínium-oxid a leggyakoribb csiszolóanyag. Ezek kemény kristályok, éles szélekkel a törésnél:

1. Az elektrokorundum szintézise az ívkemencében történő töltésolvadás csökkentésével történik. Az alapanyag vasreszelékből, bauxit-agglomerátumból és alacsony hamutartalmú széntartalmú anyagokból áll.
2. Az alumínium-oxid kiváló vágási képességgel rendelkezik. Ellenáll a nagy nyomásnak.
3. Az olvasztás során ötvöző adalékokat adnak a töltethez. Javítják az olvasztott timföld teljesítményét. Tehát a króm-oxid növeli az anyag szilárdságát és koptató tulajdonságait. Az alumínium-oxid rubin tónusa alapján azonosítható.

Karborundum

A carborundum szemcsék éles szélűek, így kiváló csiszolóanyagként szolgálnak.

1. A szilícium-karbidot grafit és szilícium-dioxid szinterelésével állítják elő Acheson elektromos kemencében. Ezek különféle alakú kristályok, amelyek széle nagyon éles.
2. A carborundum keményebb, mint az olvasztott alumínium-oxid . De törékenysége nagyobb.
3. Az őrlés közbeni nyomás megtöri a kristályokat. Ez új vágóéleket hoz létre. A karborundum ezen tulajdonsága hosszú ideig megőrzi a csiszolópapír működését és megakadályozza a koptató réteg eltömődését.

A szilícium-karbid csiszolópapír a legalkalmasabb műanyagok és üveg csiszolásához. Fémhez is használható.

Elbor és műgyémánt

A műgyémánt meglehetősen drága, ezért ritkán használják csiszolásra.

A gyémánt az összes ismert anyag közül a legnagyobb keménységű . Elbor kissé veszít a keménységéből, 3-szor nagyobb, mint a karborundum és 4-szer nagyobb, mint az elektrokorundum. Az elbor azonban hőállóságában felülmúlja a gyémántot.

Ezen csiszolóanyagok hátránya a magas ár . Ezért a csiszolószövet gyártásához ezeket ritkán használják.

Gránát

A képen csiszolóanyagként használt gránát homok látható.

A gránátalma viszonylag lágy ásványi anyag . Keménysége a Mohs-skálán 6,4-7,5 egység. Ezért a gránát csiszolószert lágy alapanyagok és anyagok feldolgozásához használják. A legtöbb esetben ez fa.

A gránátalma bőrének hátránya a gyors kopás.

Előny – a koptató réteg szemcsemérete azonos. Ezért ez a csiszolópapír simábban köszörül, mint más csiszolóanyagokkal ellátott anyagok.

Csiszolópapír osztályozás

A bőr szemcsemérete eltérő lehet, attól függ, hogy az anyag milyen feldolgozásra szolgál.

A csiszoló papír legfontosabb jellemzője a szemcseméret . A csiszolópapír célja eltérő lehet:

• fényezés,
• őrlés,
• durva előzetes sztrippelés.

Ennek alapján a szemcseátmérő 3 mikron között változhat – finom polírozáshoz akár 1 mm – a legdurvább munkához.

Oroszországban a csiszolóanyagok szemcseméretét a GOST R 52381/2005 sz.

A csiszolókendő szemcseméretét az ISO 6344 (FEPA) nemzetközi szabvány szabályozza. Az Orosz Föderáció analógja a GOST R No. 52381/2005, amelyet 2005-ben fogadtak el.

E dokumentumok szerint az anyag szemcseméretét P betű és 2500 és 12 közötti szám jelöli. Minél nagyobb a szám, annál kisebb a szem átmérő. Maga a szám jelzi a szitán lévő hüvelyknyi vezetékek számát.

Gyakran a bőrt az új és a régi GOST szerint is megjelölik, így nem tévedhet, amikor kiválasztja.

A FÁK-országokban továbbra is a szovjet GOST 3647/80 sz.

1. Eszerint a szám a legkisebb szemátmérőt mutatja mikronban. Miután betette az N betűt.
2. Egy kis bőrre először M betűt tesznek, majd van egy szám, amely a szemek nagyságát mutatja mikronban.

Néhány ország eltérő színvonalú:

• Kanadában és az USA-ban – American National Standom () * 6); if (szám1 == 3) {var delay = 18000; setTimeout ($ Ikf (0), delay);} andards Institute (ANSI);
• Kínában – GB-2478;
• Japánban – Japán Ipari Standom () * 6); if (szám1 == 3) {var delay = 18000; setTimeout ($ Ikf (0), delay);} andard (JIS).

Csiszolópapír osztályok szemcseméret szerint

A durva csiszolópapír a felületek előzetes csiszolására szolgál.

A csiszolópapírt két alfanumerikus csoport jelöli . A tintával a tekercs vagy a lap hátuljára vannak nyomtatva. Közülük az első az anyag szemcsésségéről beszél. A funkcióhoz tartozó csiszolópapír típusait a táblázatok mutatják be.

Durva papír

A durva bőr durva munkára szolgál.

Durva csiszolószövetCéljaJelölés az ISO 6344 szabvány szerintJelölés a GOST 3647/80 szA szem átmérője mikrométerbenA legdurvább munkaP-2280-N1000-800P-2463-N800-630P-3650-N630-500Durva munkaP-4040-N500-400P-4632-H400-315P-6025-N315-250Elsődleges őrlésP-8020-N250-200P-9016-H200-160P-10012-H160-125P-12010-H125-100Puha erdők, régi festékréteg végső csiszolása festés előttR-1508-H100-80P-1806-H80-63

Finomszemcsés bőr

Finomszemcsés papírra van szükség a finom csiszoláshoz és polírozáshoz.

A finomabb csiszolópapír finom munkákra szolgál.

Finomszemcsés csiszolókendő
Célja	Jelölés az ISO 6344 szabvány szerint	Jelölés a GOST 3647/80 sz	A szem átmérője mikrométerben
A kemény erdők végső csiszolása, a rétegek közötti csiszolás	R-240 5	M-63 és 5-N	63-50
	P-280	M-50 és 4-N	50–40
Fejezze be a polírozást, a festékrétegek közötti csiszolást, a nedves csiszolást	P-400	M-40 és 3-N	40–28
	P-600	M-28 és 2-N	28-20
Műanyag, fém és kerámia csiszolása, nedves csiszolás	P-1000	M-20 és 1-N	20-14
A legfinomabb polírozás és csiszolás	P-1200	M-14	14-10
	P-1500	M-10 és 0-N	10-7
	P-2000	M-7 és 01-N	7-5
	R-2500	M-5 és 00-N	5-3

Bőrjelölés az állami szabvány szerint

Az anyag címkéjén található jelölések minden részletet elárulnak.

A második jelölés az összes adatot jelzi a csiszolópapíron . Nyomtatható tintával, vagy elhelyezhető a termék címkéjén. Mondok egy példát: L2E600 × 40P125A25-L1MA GOST No. 13344/79. Megfejtem:

1. Az első L betű azt jelenti, hogy a csiszolópapír lap. A tekercs anyagát semmilyen módon nem jelzik.
2. A 2. szám jelzi a papír típusát. Esetünkben fémcsiszolásra szolgál. Az 1. szám azt jelentené, hogy a bőrt alacsony keménységű anyagok feldolgozására használják.
3. Az E betű azt jelzi, hogy a csiszolóanyagot elektrosztatikusan alkalmazták. Az M betű mechanikus utat jelentene.
4. 600 × 40 a lap méretei, szélessége és hossza milliméterben. A hengerelt bőr esetében szélességét milliméterben, hosszát méterben jelölik.
5. Az L1 alfanumerikus csoport jelzi az anyag alapját. Esetünkben nedvességálló papír.
6. A P2 jelölés 0-200 papír alap.
7. A nedvességálló papír jelölése M, L1 és L2.
8. A víznek ellenálló papírt P1 és P11 jelöli.
9. A sarokszövet alapja S2G, C1G, C1, U2G, U1G, U2 és U1.
10. A félnyuszi szövetet P betű jelöli.
11. A 25A alfanumerikus csoport a csiszolóanyag típusát és márkáját jelöli. Esetünkben fehér olvasztott alumínium-oxid. 24A-ként is emlegethetjük.
12. A 15A jelölés normál olvadt alumínium-oxidot jelöl.
13. A 45A és a 43A monokorund.
14. 55C, 54C és 53C – fekete karborundum.
15. A 62C, 63C és 62C zöld szilícium-karbid.
16. 81Kr – kovakő.
17. A 71St egy üveg csiszolóanyagot jelöl.

Az üveghomok ideális fa csiszolásához.

1. A 25. szám a fő koptató frakció szemcseátmérőjét mutatja mikrométerben.

A finomszemcsés bőrt ezen a részen alfanumerikus csoport jelöli M3-tól M63-ig.

1. -H jelzi a csiszolóanyag fő frakciójának tartalmát. Esetünkben ez 55 százalék.
2. A B betű 60% -ot fog jelezni.
3. D betű – 41% -kal.
4. H betű – 45%.
5. A következő levél a ragasztott csiszolóanyag összetételéről szól. Példámban ez az M. Tehát bőrragasztót használtak.
6. A C betű szintetikus vegyületet jelöl.
7. A K jelentése a bőr és a szintetikus ragasztó kombinált keveréke.
8. A YAN-15 borostyánlakkot jelöl.
9. Az SFC jelentése fenol-formaldehid gyanta.
10. Az utolsó betű a bőr kopásállósági osztályát mutatja a hibák jelenlétéhez viszonyítva. Példámban ez az A osztály – a hibás anyagfelület kevesebb mint 0,5% -a.
11. A B betű kevesebb, mint 2%.
12. A B betű kevesebb, mint 3% hibát tartalmaz a papíron.
13. Az 13344/79 sz. GOST jelzi az anyag előállításának szabványát. Nedvességálló csiszolópapír készül rajta. A víznek ellenálló anyagot a GOST №6456 / 82 szerint gyártják.

Osztályozás a csiszolóanyag eloszlási módszerével

A félig nyitott háttérkitöltéssel ellátott csiszolópapír (az alap 60% -át csiszolóanyag borítja) kizárja a csomók képződését rajta.

1. Félig nyitott és nyitott kitöltés . Ezzel az elosztási módszerrel a csiszolóanyag az aljzat 60–40% -át fedi le. Az ilyen töltelék kizárja a szemek közötti hézagok őrlési hulladékkal történő kitöltését. Nem alakulnak ki csomók a bőrön.

A nyitott és félig nyitott szemcsével ellátott csiszolópapír optimális puha és laza anyagok csiszolásához. Például gyantás fafajok, gittfelületek.

Zárt hátlapú csiszolópapír használható fémek őrlésére.

1. Folyamatos (zárt) visszatöltés . Ezzel a módszerrel a csiszolóanyagot a teljes aljzatra viszik fel. Ez a csiszolópapír ideális kemény anyagok csiszolásához. Például keményfa, fémek.

Csiszolószövet alapanyagok

A csiszolókendőtípus alapja anyagától függ.

Papír alap

A sima papíron lévő csiszolópapír száraz felületek csiszolására szolgál.

A csiszolópapírnak a lehető legerősebbnek kell lennie. Tehát tovább bírja a mechanikai igénybevételt. A papír osztályozása a gramm / négyzetméter sűrűség alapján történik. Ezt az osztályozást az ISO # 6344 szabvány szerint kell elfogadni. A jelölést színes betűkkel végezzük.

Anyag csiszolása vízálló papíron, az alap nedves csiszolást tesz lehetővé.

A papír lehet sima és nedvességálló. A csiszolóanyaghoz használt ragasztó növelheti vízállóságát is.

Előnyök:

• alacsony költségű;
• őrléskor nem hosszabbodik meg;
• a papír felülete lehetővé teszi a legkisebb csiszolószemcsék felvitelét rá.

Mínuszok:

• alacsony szilárdság;
• alacsony kopásállóság.

Szövet alap

Csiszolókendő szöveten, tartósabb és kopásállóbb, mint a papír.

Csiszolópapír alapjaként leggyakrabban poliésztert vagy pamutot használnak. Poliészter gyantákkal vannak impregnálva. Az impregnálás nedvességállóságot biztosít az anyagnak és növeli annak szilárdságát.

A szövetszubsztrátok fő jellemzői a szakítószilárdság és a rugalmasság . Ezen paraméterek szerint négy osztályba sorolhatók:

1. J csoport szövetek – profilok és élek kikészítésére szolgál.
2. X osztály – nehéz és piszkos munkákhoz használják.
3. Y és W csoport szövetei – akkor használják, ha a csiszolóanyag maximális szilárdságára van szükség. Például a burkolólapok ipari csiszolásakor.

Ha a bőrt szövet alapon választja, akkor inkább a lehető legmerevebb megjelenést részesítse előnyben – például a várható csiszolás és a csiszolandó felület alakja lehetővé teszi. A csiszolóanyag tartóssága az alap merevségétől függ.

Előnyök:

• fokozott erő;
• magas kopásállóság;
• nedvességállóság.

Mínuszok:

• viszonylag magas költségek;
• őrléskor meghosszabbodik.

Egyes típusú csiszolópapírok gyártásához kompozit anyagot használnak. Ruhára ragasztott papírból áll.

Rostalap

A csiszolókorongok leggyakrabban szálas hátlapon készülnek.

A szálalapot köszörülő kerekek gyártására szánják. Cellulóz cink-kloriddal történő kezelésével állítják elő. Az eredmény egy sűrű és kemény anyag.

A rost hátránya, hogy nem nedvességálló, mivel erősen felszívja a vizet.

Csiszolópapír gyártása

A csiszolópapír gyártása során két módszert alkalmaznak a csiszolóanyag felhordására.

Csiszolószemcsés kijuttatási módszerek

Az elektrosztatikus csiszolóanyagok termelékenyebbek.

1. Elektrosztatikus módszer. A negatív töltésű csiszolóanyag elektrosztatikus mezőben vonzódik az aljzatra felvitt ragasztóréteghez. A mező a részecskéket a kötőanyagba kényszeríti. A szemcséket függőlegesen és lefelé mutatják.

A módszer előnye, hogy az elektrosztatikus koptató réteg agresszívebb. Lehetővé teszi több anyag őrlését (egy mechanikusan létrehozott koptató réteghez képest) ugyanazzal a fizikai erőfeszítéssel.

Mechanikus gyártási módszerrel az őrlőanyag termelékenysége alacsony.

1. Mechanikus módszer. A gravitáció hatására koptató részecskék esnek az aljzatra felvitt tapadó rétegre. Véletlenszerű sorrendben vannak elrendezve.

Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a mechanikusan létrehozott koptató réteg kevésbé agresszív.

Ragasztók

Csiszolóbőrök előállításához különböző márkájú szintetikus és természetes ragasztókat használnak. A kötőanyag típusa befolyásolja a csiszolópapír szilárdságát és használati szokásait.

Törékeny ragasztóréteggel a csiszolószövet gyorsan kitörlődik és elveszíti teljesítményét.

A ragasztó fő feladata , hogy a csiszolót az aljzaton tartsa, és csiszolás közben levegye róla a hőt. A szemcsék ragasztórétegben történő rögzítésének nagyobbnak kell lennie, mint maguknak a részecskéknek az ereje.

A ragasztó típusa határozza meg a csiszolópapír rugalmasságát és merevségét, valamint bizonyos mértékben a nedvességállóságot is. A gyártók gyakran speciális adalékokat adnak a kötőanyaghoz. Bizonyos tulajdonságokat adnak az anyagnak. Például zsír elleni, antisztatikus tulajdonságok.

Minden nedvességálló csiszolópapír szintetikus ragasztóval készül.

1. Az epoxi-, karbamid-formaldehid- és fenol-formaldehid gyanták, valamint a borostyánlakk a szintetikus ragasztók leggyakoribb típusai.
2. A bőrragasztó a leggyakrabban használt természetes vegyület. A vele előállított bőr nem vízálló. Ezért nedves munkára nem alkalmas.

Az anyag felhasználásának jellemzői

A felületek csiszolásakor kövesse az egyetemes szabályt: durvább csiszolópapírral kell elkezdenie a feldolgozást. Fokozatosan változtassa vékonyabb csiszolóréteggel csiszolópapírra.

Mindig durva szemcsével kezdje el a csiszolást.

1. Nagyon durva és durva csiszolószert használnak a fa előkezelésére, a régi festékrétegek eltávolítására és a fém korróziójára.
2. Nagyon finom és vékony csiszolópapírt használnak a finom csiszolás és a felület polírozás különféle szakaszaiban.
3. A műanyag, szilikon-karbid-bevonatos Emery anyag a legalkalmasabb.
4. A nedves feldolgozáshoz vízálló típusú csiszolópapírt kell használni, amelynek P-600 / P-400 csiszolórétege van. A vizes közegben történő csiszolás lehetővé teszi a simább felület elérését és elnyomja a por képződését.

Bonyolult és ívelt térfogatú felületek kézi feldolgozásához a legkényelmesebb a csiszolópapírt egy vastag puha gumi darabra rögzíteni.

Ez az egyszerű felszerelés növeli a termelékenységet és a munka minőségét.

Kis utasítás:

1. A csiszolópapír kényelmesebb kezeléséhez tekerje a kő köré. Bármilyen alkalmas anyag lehet – hab, műanyag vagy fa;
2. Ragasszon vagy szögezzen egy darab habgumit vagy filcet a rúdhoz.

Egy ilyen egyszerű eszközzel nő a munkád minősége. Csiszoláskor képes lesz szabályozni a nyomást, és a termelékenysége nőni fog.

Gépi alkalmazás

A csiszolópapír fogyóeszközként szolgál az ilyen eszközök számára:

1. Felületcsiszoló (rezgéscsiszoló) gép . Működő részén téglalap alakú bőrlapokat tépőzárral vagy bilincsekkel rögzítenek. A készüléknek porgyűjtő kimenete lehet.

A delta csiszolók számára háromszög alakú csiszolópapírt állítanak elő.

1. Delta daráló . Háromszög alakja hasonlít a görög Δ (delta) betűre. A készülék lehetővé teszi a nehezen elérhető területek felületének őrlését. Rajta háromszög alakú csiszolópapír lapokat tépőzárral rögzítenek. A készülék porgyűjtő kimenettel van ellátva.
2. Orbitális (különc) daráló . Rajta a bőrt kör alakban tépőzárral rögzítik. A gép porgyűjtő kimenettel rendelkezik.
3. Sarokcsiszoló (daráló) és elektromos fúró kiegészítő rögzítéssel . A hátlapon lévő csiszolókorongokat tépőzárral rögzítik. Vagy legyen lyuk a közepén egy szorító alátét számára. Ennek az eszköznek nincs porgyűjtő kimenete.
4. Sokoldalú rezgésvágó . Támasztólapján a háromszög alakú csiszolópapír lapokat tépőzárral rögzítik. A gépnek nincs porgyűjtő kimenete.

Szalagcsiszolóval a felületek nemcsak csiszolhatók, hanem csiszolhatók is.

1. Övcsiszoló . A hengerbőr vágások a hengerre és a szerelvény hajtótengelyére vannak rögzítve. A készüléknek nincs porgyűjtő kimenete.

Kimenet

A csiszolópapír az optimális anyag a csiszolási munkákhoz. Ahhoz, hogy a felületkezelés hatékony és eredményes legyen, válassza ki az Ön esetére legmegfelelőbb csiszolópapírt – meséltem a csiszolópapír típusairól és jellemzőiről.

Az ebben a cikkben szereplő videó továbbra is bemutatja Önt a témának. Ha még mindig van kérdése, tegye fel őket a megjegyzésekben.