Hogyan építsünk egy favázas házat magadnak
A favázas házak évről évre egyre népszerűbbek. Kedvükre szól az anyagok elérhetősége és a könnyű építés. Bármilyen típusú terepre építhetők, és nem igényelnek bonyolult és drága alapokat. Valójában az ilyen házak megfizethetővé váltak a legtöbb ember számára hazánkban. De egyre többen kérdezik, hogyan tudnak maguk is egyszerű favázas házat építeni? Ez tovább csökkenti a költségeket.
- 1 Egy ház építése saját kezűleg
- 1.1 Előkészítő szakasz
- 1.2 Alapítvány
- 1.3 Padlószerkezet
- 1.4 Falak
- 1.5 felső pántolás
- 1.6 Belső válaszfalak
- 1.7 A tető
Otthon építése saját kezűleg
Mielőtt elkezdené saját kezűleg építeni a favázas házat, meg kell vásárolnia egy projektet, vagy magának kell készítenie egyet. A projekt megfelelő kiválasztása nagyon fontos, figyelembe kell vennie a jövőbeli bérlők igényeit, valamint fizikai képességeiket, ha önépítést terveznek.
Miután a projektet kiválasztották és minden hatóság jóváhagyta, megkezdődhet a tényleges építkezés. Az építés több lépésből áll:
- a helyszín előkészítése;
- Alapozás;
- Padlószerkezet;
- A falak kerete telepítve;
- Felső pántolás;
- Belső válaszfalak;
- A tető építése;
- Szigetelés.
E szakaszok mindegyikét az állami szabványoknak és az építési szabályzatoknak megfelelően kell elvégezni.
Vegye figyelembe a terep sajátosságait is.
Előkészítési szakasz
Az építés előkészítő szakasza két részből áll – az építkezés helyszínének előkészítése és az azt követő jelölés.
A helyszín előkészítésekor az első teendő a növényzet megtisztítása. Különösen a telek, amelyen a ház állni fog. Ha a helyszín lejtős vagy egyenetlen, akkor ki kell egyenlíteni. A földmunkákhoz speciális felszerelést kell bérelni. Előfordul, hogy a telek nincs kiegyenlítve, mert a favázas házak lejtőre is épülhetnek.
A terület előkészítése után a tervnek megfelelően kijelölik a falat. E munka látszólagos egyszerűsége ellenére nagyon fontos a keret későbbi megfelelő összeszereléséhez. A falak egyenletessége az igazítás helyes kialakításától függ.
A mérések megrajzolásához karókat és köteleket használnak. Elsősorban a külső falak kerülete mentén helyezik el őket. Ezt követően helyezze el a belső válaszfalak vonalai mentén a terven megjelölt módon.
Alapítvány
Miután az összes előkészületeket az építési a ház készül, akkor kezdődhet az egyik legnehezebb és legdrágább részek – alapítvány építése. Ez a legnehezebb szakasz mindazok számára, akik azon tűnődnek, hogyan lehet egy vázas házat építeni.
A favázas házak egyik előnye, hogy könnyű szerkezetük lehetővé teszi az alapozás rugalmas megválasztását. A legtöbb esetben három változat közül kell választania:
- Felhalmozva és összecsavarozva;
- Szalag;
- Slab.
mindegyiket saját kezűleg készíthetjük el.
Az egyik vagy másik alapozási típus kiválasztása elsősorban a talaj típusától függ.
A hazai viszonyok között különösen elterjedt a cölöpcsavaros alapozási módszer. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy lehetővé teszi, hogy elérje a sűrű sziklát, még akkor is, ha az tisztességes mélységben, mocsaras talajréteg alatt található.
Ellentétben más, nehéz talajokra tervezett alapokkal, ez az alapítvány olcsó. A 60 mm vagy annál nagyobb átmérőjű cölöpök legfeljebb 1,2 m távolságra vannak egymástól. Két ember, akik közül az egyik tartja a cölöpöt függőlegesen, becsavarja azt a kemény kőzet mélységéig (vagy legalább fél méterig). A sarkokban a jelöléseknek megfelelően történő felhalmozás.
Ha a talaj száraz és jó, gyakran a sekély süllyesztett sávalapok olcsó változatát használják. Ez a technológia a betontömbök sorban történő elhelyezését jelenti a homokos-kavicsos ágyon, árkokban, amelyeket speciális habarccsal kötnek össze.
A betontömbök kiöntése helyett betont önthet kézzel beállított zsaluzatba is, ami még olcsóbb. Ez a fajta alapítvány megköveteli a technológia pontos betartását az esetleges törékenység miatt.
A skandináv technológia alapja egy monolitikus födém formájában a közelmúltban jelentős népszerűségre tett szert. Ez a módszer a viszonylag alacsony költség és a nagy szilárdság kombinációja. Ez az alapítvány maga is szolgálhat egy durva padlót.
Van azonban egy hátránya – a pincepadló hiánya és a padlózaton keresztül a közművekkel kapcsolatos lehetséges problémák.
A monolitikus födémalap készítésekor a leendő ház teljes területét betonnal öntik. Készítsen egy fél méter mély alapozási gödröt, és töltse fel az alját homokos-kavicsos keverékkel. A gödör kiásásához földmunkagépeket kell használni.
Emeleti elrendezés
Miután kiválasztotta a megfelelő alapot, és elrendezése az egyik kell, hogy folytassa a következő szakaszában az építési munkák – így a padlót. A cölöpalapon álló házak tulajdonosai csak fapadlót engedhetnek meg maguknak. De azok, akik házat építenek egy szalag alapon vagy monolitikus alapon, választhatják a betonpadlót.
A monolit alapon álló ház esetében ez utóbbi egyben nyerspadlóként is szolgál. A szalagalapozású szerkezeteknél a betonpadló öntéséhez könnyűbetont használnak. Claydite, például. A padlót is meg kell erősíteni.
Az előregyártott házakban azonban a leggyakoribb padlóburkolat a fa. Itt kezdődik pántolás az alapítvány, amely meg kell adni neki merevség és szolgál támasztékul a padlólapok.
A burkolathoz használunk fát, vastagsága 15 cm-től 15 cm és 20 cm vagy több, attól függően, hogy a távolság a cölöpök között az ilyen típusú alapítványi.
Helyezze a faanyagot az alapozás kerülete mentén, úgy számítva, hogy az illesztések a cölöpökön legyenek. A gerendák végein kivágott "zárak" segítségével 2-30 cm-es átfedéssel kell kapcsolatot létesíteni. A gerendát csavarokkal rögzítik az alaphoz. Ezenkívül az ízületeket vastag szögekkel lyuggatják.
Miután a pántolás körül a külső kerülete ugyanezt a belső falakat. A gerendákat ugyanúgy rögzítik a külsőhöz, mint a köztük lévő gerendákat. Néha fém sarkokat használnak a rögzítés megerősítésére.
A pántszalag tetejére a gerendákat szerelik fel. A faanyag vastagsága 5 cm és 10 cm között van, a támaszok közötti távolságtól függően. Néha két deszka helyett két deszkát varrnak össze. Ezen a ponton már ki kell számítani és meg kell határozni, hogy az alacsonyabb közműveket, például a szennyvízcsatornát, hogyan fogják elvezetni.
Fontos, hogy a gerendák közötti távolságnak figyelembe kell vennie a hőszigetelő táblák méreteit. Például ásványgyapot esetén ez 58 cm lenne. szögeket és sarokszögeket használnak a telepítéshez, és 5 cm-rel a szegélygerendák alá helyezik őket. Ez biztosítja, hogy a gerendákhoz képest merőlegesen lehessen deszkát szerelni ebben a térben. A gerendák közötti deszkát a merevség növelésére használják.
Az alján, a gerendákra merőlegesen egy deszkát rögzítenek. Amelyen a vízszigetelő membrán az oszlopokkal együtt van rögzítve. Ezután a fennmaradó helyre szigetelőlemezeket fektetnek. A hőszigetelő anyag tetejére párazáró membránt és OSB-lapokat vagy deszkákat fektetünk.
A falak
Ha a padló készen áll, akkor összeállíthatja a falak keretét. Az ilyen típusú építéshez faanyagot használnak, a falvastagságtól és a szegezett sarkoktól függően. A deszkák vastagsága általában 5×15 vagy 5×20 cm.
A falak összeszerelése, először is, határozza meg a mennyezet magasságát. Így maguknak a tartóoszlopoknak a magasságát a következő képlettel határozzuk meg A belmagasság mínusz 15 cm. A csapok közötti távolság vagy egy hőszigetelő lap mérete, vagy 2 cm-rel kisebb.
Először is a padlógerendákat vízszintesen helyezik el a szerkezet tetején és alján. Ezután jelölje meg a függőleges merevítők helyét. Az utóbbiakat szögelik, és rögzítő konzolokat használnak.
A fal összeszerelhető egészben vagy több részből. Ez utóbbi lehetőség akkor jó, ha nincs sok segítő, és a falak elég hosszúak. A fal merevségének biztosítása érdekében a függőleges oszlopok közé deszkából készült szalagkorlátokat szereltek. Ezt lépcsőzetesen, zárt térenként egyet-egyet.
A nyílások olyan helyeken készülnek, ahol ajtók és szemek lesznek.
Ebből a célból a függőleges csapokat a tervezett helyeken meg kell vágni, és a vízszintes és további függőleges deszkákat rájuk kell szögezni.
Amikor a fal elkészül, a padlóhoz rögzítik a csapokkal és ideiglenes támasztékokkal. Nagyon fontos a szerkezet helyes elhelyezésének, függőlegességének és szögeinek betartása. A falak ideiglenes merevítésére vékony deszkákból készült merevítőelemek szolgálnak. Szükség lesz rájuk, amíg a felső pántolás elkészül.
Felső pántolás
A felső hevederek feladata, hogy merevséget és stabilitást adjanak a teljes szerkezetnek. Használja ugyanazt a fát vagy deszkát, mint a falakhoz. Ezek a gerendák teljesen minden fal tetejére vastag szögekkel vannak felszögezve. A rögzítéshez legalább 25 cm átfedés ajánlott. Az egyetlen kivétel a sarkok, ahol nem lehet több vagy kevesebb, mint a falvastagság.
A merevség növelése érdekében a belső vagy külső fal a ház is lyukasztott OSB.
Ezt követően a ház alapváza elkészül.
Belső válaszfalak
A belső falak ugyanúgy készülnek, mint a belső falak. A vastagságra és a szigetelési szintre vonatkozó követelmények azonban alacsonyabbak, és elsősorban a hangátvitel csökkentését szolgálják.
A belső válaszfalak elrendezéséhez használt faanyag meglehetősen vékony lehet. Sok múlik a költségvetésen és a leendő bérlők kényelmi igényein.
Az oszlopok távolsága is a hőszigetelés méretének megfelelően történik. Csak egy réteg szigetelőanyag lehet, mivel az hangszigetelésre szolgál. Ne használjon nedvesség- és párazáró anyagot.
Tető
A többi munkafázishoz hasonlóan a vázszerkezetes házak tetőszerkezetének beépítése is kevésbé munkaigényes, mint a kőházaké. Ezt úgy érjük el, hogy könnyebben rögzítjük a falakhoz.
A tető típusát annak a területnek a sajátosságai alapján kell kiválasztani, ahol a ház található. Mindegyiknek megvan a maga árnyaltsága, és meg kell felelnie a nemzeti szabályozás követelményeinek. Fontos, hogy ne takarékoskodjunk a tető anyagain, mert nagyban függ attól, hogy mennyi ideig fog állni a ház.
Szigetelés
A vázszerkezetű ház felépítésének utolsó szakasza a hőszigetelés és a burkolat felszerelése, ha van ilyen. Ennél a konstrukciónál az épület minden része szigetelt, kivéve a belső válaszfalakat.
A vázszerkezetű házat vízszigetelni kell, ezért az első teendő az OSB-lapok tetejére vízszigetelő membránt kell fektetni. Ma már meglehetősen sokféle ilyen membrán létezik, és viszonylag olcsóak.
A szigetelőlemezek a tartóoszlopok közé vannak behelyezve. A hőszigetelés csak a külső fal belső oldalán helyezhető el. Ha a külső falakat is szigetelni akarjuk, akkor egy további faszerkezetet kell felszögelni.
Általában három rétegben szigetelünk, minden következő réteget az előző réteggel való átfedéssel fektetve. Ez azért fontos, hogy ne alakuljanak ki úgynevezett hőhidak. Ám ha ásványgyapotot használunk, fontos, hogy ne tömörítsük túl. A légpárna fontos a szigetelés működéséhez.
A falak belső oldalán, a szigetelésen párazáró membrán kerül elhelyezésre. Megvédi a falakat a ház kijáratánál lévő nedvességkoncentrációtól.
Ami a padlót és a tetőt illeti, ezek ugyanúgy vannak szigetelve, mint a falak. Az egyetlen különbség az, hogy az utóbbi esetben a hőszigetelést a padlásról kezdik.
A szigetelés tetejére OSB-lapokat, léceket vagy más, befejező munkálatokra alkalmas anyagot helyezzünk.
Következtetés
Most már lépésről lépésre tudja, hogyan építsen saját kezűleg favázas házat. Más háztípusokhoz képest nem olyan bonyolult, és egy építőkészlet építésére emlékeztet.
Az első teendő az alapozás, majd a falak, a tető és a faanyag összeszerelése és befejezése. A legfontosabb, hogy minden mérést helyesen végezzünk el, és elkerüljük a szabálytalanságokat. A faanyag minőségén sem szabad spórolni.