Fapadlók elrendezése a padlók között: számítási és telepítési sémák
A vidéki ház építésének tervezésénél a tulajdonosnak meg kell oldania az emeletek megválasztásának nehéz kérdését. Egyes vállalkozók azt javasolják neki, hogy vasbeton paneleket használjon, mások ragaszkodnak ahhoz, hogy a fagerendákat átfedésként használják.
Úgy döntöttünk, hogy segítünk az újoncoknak kiszabadulni nehéz helyzetükből. Cikkünkben áttekintést nyújt a fa padlófenék előnyeiről és hátrányairól.
Hasznos tippek a telepítésükhöz és a munka fontos árnyalatai sem lesznek feleslegesek. Reméljük, hogy a kapott információk hasznosak lesznek az építkezésen, és segítenek elkerülni a súlyos hibákat.
A cikk tartalma:
- A fapadlók fő előnyei és hátrányai
- A fapadlók alkalmazása és kiszámítása
- A telepítés szakaszai és jellemzői
A fapadlók fő előnyei és hátrányai
Az állampolgárok fejében kialakult egy sztereotípia, amely szerint az előre gyártott beton panelek jelentik az egyetlen lehetséges megoldást bármely épületre. Nem nehéz legyőzni.
Elég felsorolni a fagerendás padlók előnyeit:
- A minimális költség (1 m3 fa többször olcsóbb, mint 1 m3 üreges panel);
- A falak terhelése 2-3-szor kisebb, mint a paneleknél. Ez lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkentse a vasalás és a beton felhasználását az alapzat építése során;
- Kis (legfeljebb 4 méteres) fesztávokon a fagerendákat kézzel lehet a legegyszerűbb eszközökkel (csörlő vagy emelőtömb) elhelyezni. A nehéz lapok erős daru nélküli felszerelése irreális feladat;
- Alacsony munkaigény és nagy munkasebesség (összehasonlítva a monolit vasbeton padló öntésével);
- Környezetbarát (gránit kavicsot használnak a betonban, amelynek sugárzási háttere jelentősen meghaladhatja a normát).
Mint tudják, nincsenek előnyök hátrányok nélkül. A fa padlón kevés van:
- Fokozott deformálhatóság. A járás közbeni rezgés hatásában és repedések kialakulásában nyilvánul meg a gipszkarton válaszfalak találkozásánál;
- Alacsony tűzállóság (nincs speciális impregnálás);
- Viszonylag rövid hosszúságú (legfeljebb 6 méter). Vasbeton paneleknél eléri a 7,2 métert.
Ezeknek a szerkezeteknek a hátrányai között néhány kiemelt cikk szerzője repedések kialakulását tartalmazza a mennyezet vakolatában és az ütközési zaj rossz szigetelését. A telepítés hozzáértő megközelítésével azonban ez a két probléma egyszerűen és megbízhatóan megoldható. Ehhez számos kevésbé vastag gerendát fektetnek a teherhordó gerendák alá, amelyeket kifejezetten a mennyezet reszelésére terveztek (gipszkarton, OSB, bélés, tábla).
Az irattartót a főhöz hasonlóan a falra helyezzük, de alacsonyabbra, és a mennyezeti bélést rögzítjük rajta. Ezt a megoldást nem gyakran találják meg, bár hozzáértő és története több mint egy évszázadra nyúlik vissza, a második emelet strukturált zajának levágása mellett ez a lehetőség kiküszöböli a mennyezet repedéseit. Akkor jelennek meg, amikor a gerenda a második emelet padlójának támaszaként szolgál, és ugyanakkor az első emelet mennyezete szegélyezve van hozzá. Repedések jelennek meg a felületben a rezgés és a sokkterhelés hatására.
A fapadlók alkalmazása és kiszámítása
A fagerendák átfedését javasoljuk használni:
- fából épített épületekben (váz és aprított);
- nyaralókban;
- melléképületekben (fészerek, fürdők, műhelyek);
- összecsukható típusú előre gyártott házakban.
A felsorolt lehetőségek mellett az egész éves használatra szánt házakban a padlózat padlóinak fa szerkezetei is használhatók. Csak ebben az esetben kétsoros rendszert kell használnia a gerendák telepítéséhez, amelyet fent leírtunk.
Nem javasoljuk, hogy a faanyagot a "minél vastagabb, annál jobb" elv alapján válassza. Van egy egyszerű számítási módszer, amely az építési szabályzatokból származik.
Eszerint a fagerenda magasságának legalább a fedendő fesztávolság 1/25-ének kell lennie . Például egy 4 méteres távolsággal a falak között vásárolnia kell egy fűrészlapot, amelynek szakaszmagassága (H) legalább 400/25 = 16 cm, vastagsága (S) 12 cm. Biztonsági tartalék létrehozása , a talált paraméterek 2-3 cm-rel növelhetők …
A második helyesen kiválasztandó paraméter a nyalábok száma. Ez a lépésüktől (a központi tengelyek távolságától) függ. A gerenda keresztmetszetének és a fesztávolság nagyságának ismeretében a lépést a táblázat határozza meg.
Asztal. A gerendák magasságának kiválasztása
A táblázatban feltüntetett 350-400 kg / m2 számított terhelés a második emelet maximális értéke. Ha nem lakóhely, akkor értéke nem haladja meg a 250 kg / m2-t.
A gerendák elrendezésének tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a két szélsőnek legalább 5 cm-rel vissza kell húzódnia a végfalaktól. A fennmaradó gerendák a falak mentén egyenletesen oszlanak el (a kiválasztott lépésnek megfelelően).
A telepítés szakaszai és jellemzői
Technológiailag a fagerendákon átfedő eszköz nem nevezhető bonyolultnak. A fő figyelmet a gerendák vízszintes beállítására és a végeik szilárd falba történő beágyazásának minőségére kell fordítani. A gerendákat nem csak a falazatra teheti, és téglával rakhatja le. Biztosítani kell számukra a falakkal való megbízható kapcsolatot és meg kell védeni a fát a kiváló minőségű bomlástól.
A gerendák beágyazásának lehetőségei, a falazat anyagától, a falszerkezetek típusától (külső, belső, kémény) és rögzítésük módjától függően, az ábrákon láthatók.
A tégla és a tömbfal gerendáinak tartó részének hosszának legalább 16 cm-nek kell lennie (fában 7-8 cm). Ha fa helyett párosított deszkákat használnak, amelyeket a szélére helyeznek, akkor legalább 10 cm-rel be vannak ágyazva a falazatba.
A falakkal érintkező gerendák oldalrészeit 2 réteg pergaminnal vagy 1 réteg tetőfedő anyaggal burkolják. Tapasztalt kézművesek a gerendák végeit szögben (60-70 °) levágják és hőszigetelés nélkül hagyják, miközben nem felejtik el, hogy antiszeptikus összetételűekkel kezelik őket a többivel azonos szinten. Ez biztosítja a vízszigetelésbe burkolt fa "lélegzését".
Az átfedés oldalain történő telepítésekor minden gerendánál kis rések (3-5 cm) maradnak, ásványgyapottal vagy vontatóval megtöltve. Hőszigetelőt is elhelyeznek az egyes gerendák vége és a fal közötti térben. Ez kiküszöböli a falak vastagságának csökkentésével keletkező "hideg hidat".
Gázbetonból és fa betonblokkokból készült falak mennyezetének megépítésekor ajánlott nyitott tömítést használni. Ebben az esetben a gerendák végeit is ferdén vágják, fertőtlenítik és kátránypapírral ragasztják rá a masztixra, a végeket szabadon hagyva.
A fészek külső falát filccel vagy ásványgyapottal szigetelték, és egy antiszeptikus deszka darabjaiból készült dobozt helyeznek bele. Magasságát úgy választják meg, hogy a gerenda felett légrés (2-3 cm) alakuljon ki. Rajta keresztül a fában felhalmozódott vízgőz távozik a lábazat területén lévő helyiségbe. Ez a megoldás védi a gerenda tartó részét a bomlástól.
A gyakorlatban a fejlesztők leggyakrabban egyszerűbb lezárási módszert alkalmaznak szigetelés és fadoboz használata nélkül, a rönköket levágott tömbökkel vagy egyszerűen raszterrel zárják le.
A padlógerendákat megerősített öv támasztja alá, amelyet a tömbös falazat térbeli merevségének növelésére használnak.
A belső csapágyfalakban a gerendák zárt módon vannak lezárva. Az átfedés merevségének növelése érdekében három után egymáshoz acél horgonylemezekkel kapcsolódnak.
A gerenda füstcsatornával szomszédos szakaszát azbeszt vagy más nem éghető anyag szigetelt. A tűz elleni védelem itt a 25 cm vastag téglavágás (a csőfalazat megvastagodása).
A faházakban a gerendákat kétféleképpen telepítik:
- Rönkkoronákra vágás;
- A falhoz menetes rudakkal rögzített acél alakú lemez (széklet) révén.
Padlófödémek beépítése falakba vágással
Gerendák "székekre" telepítésének lehetősége
Ha a felső emelet vagy a tetőtér nem lakó (fűtött), akkor a fapadlókat szigetelni kell. Ehhez a gerendák közötti térbe fűtőtestet (ásványgyapot, ökovillát) helyeznek, amely előzőleg egy párazáró réteget terített a mennyezet bélésére.
A hungarocell három okból nem használható erre a munkára:
- Nem engedi át a vízgőzt, és az alatta lévő fa rothad;
- Nem izolálja az ütközési zajt;
- Környezetbarát szempontból problémás.
A szigetelt padló felépítését a diagram mutatja.
Hasonlóképpen az első (alagsori) emelet padlójának szigetelését is elvégzik. A különbség köztük az, hogy meglehetősen nehéz a gerendákat alulról szegélyezni a sekély föld alatt. Ebben az esetben az építők másképp járnak el. Koponyatömböt (5×5 cm) kopognak a gerendák oldalirányú széleihez. Antiszeptikus sétányt fektetnek rá. A gerendák közötti résekben elhelyezett födémszigetelés támaszaként szolgál. Az ásványgyapot alá párazárót helyeznek. A gerendák tetejére párazárót is lefektetnek. Ezt követően rönköket rögzítenek rájuk, és máris van rá befejező padló.
Az ásványgyapot födémét a gerendák közé kell a lehető legszorosabban elhelyezni, hogy megakadályozza a padlón történő fújást. A jobb szigetelés érdekében a szigetelés összes kötését poliuretán habbal kezelik.
A gerendák felszerelésének vízszintes vezérlését egy sík, hosszú deszkára fektetett buborékszint segítségével hajtják végre. A szintezéshez díszléceket használnak, bitumenes maszttal védve. A gerendák végei alá helyezik őket.
A párazáró lapokat legalább 10 cm átfedéssel kell lefektetni, és minden csatlakozást építőszalaggal kell ragasztani.
Az ütközési zaj csökkentése érdekében a gerendák mentén 5 mm vastag hangszigetelő szalagot fektetnek, mielőtt a második emelet padlófáját beépítenék. Vízszigetelő fóliát csak akkor helyeznek a rönkök alá, ha a második szint helyiségei lakóhelyesek. A padló tisztításakor megvédi a szigetelést a víz behatolásától. Telepítésének technológiája hasonló a párazáró fektetéséhez.
A fapadló építésének utolsó szakasza a födémekből, rétegelt lemezből vagy OSB lapokból készült aljzat telepítése önmetsző csavarok segítségével. A munka befejezése után laminátumból, linóleumból, parkettából készül egy befejező bevonat, és elkészül a mennyezet.