8931 500 03 90 8960 290 23 01 Hogyan állítsuk be az akkumulátor nyomását

25.09.2020 No Comments

Minden fejlesztő, aki egyedi vízellátó rendszert tervez, szembesül azzal, hogy hidraulikus akkumulátort kell választania. Ezeknek az eszközöknek a kínálata meglehetősen kiterjedt, csakúgy, mint az áruk tartománya. Végül is, hogyan válasszunk hidraulikus akkumulátort, hogy később ne legyenek gondok az otthoni vízellátással? Annak érdekében, hogy a választás optimális legyen, figyelembe kell vennie egy adott vízellátó rendszer fő műszaki jellemzőit, és képet kell adnia arról, hogy mi a hidraulikus akkumulátor, hogyan működik és hogyan lép kölcsönhatásba ezzel a rendszerrel.

Működési elv Optimális tartálytérfogat Mekkora legyen a nyomás a hidraulikus tartályban

Mi a hidraulikus akkumulátor

A hidraulikus tartály (vagy hidraulikus akkumulátor) egy víztartály, amelynek gumigyűrű membránja van (körtére emlékeztet) a tartály belsejében, és amely a fém tartály testével van lezárva. Ez a csatlakozás menetes karimával történik az eszköz vízellátáshoz való csatlakoztatásához. A membrán és a hidraulikatartály fémteste közötti üreg sűrített levegővel van feltöltve, a nyomás általában 1,5-2 bar. A hidraulikus akkumulátorokat állandó nyomás fenntartására és vízkészlet létrehozására használják háztartási vagy ipari körülmények között. Ez az egység biztosítja a rendszerben a szükséges nyomást, ha a szivattyú ki van kapcsolva.

1. ábra.

Hidroakkumulátor készülék 1 – fém tok; 2 – gumimembrán; 3 – karima szeleppel (lehetővé teszi a levegő áthaladását); 4 – mellbimbó a levegő szabad térbe történő szivattyúzásához; 5 – üreg a sűrített levegőhöz; 6 – támaszok; 7 – a szivattyú platformja. További információ a hidraulika tartály készülékéről a videóban: Vissza a tartalomhoz

Lásd még: Dugott tető szarufa rendszere: eszköz, számítás és kézi telepítés

Működési elve

Amikor a vizet nyomás alatt táplálják, a vízellátó rendszerhez csatlakoztatott membrán térfogata fokozatosan növekszik. Ennek eredményeként a membrán és a fémtartály falai között lévő levegő összenyomódik és nyomás keletkezik. Amint eléri a beállított nyomást, a nyomáskapcsoló megszakítja a szivattyú áramellátását és kikapcsol. Ennek eredményeként a hidraulikus tartályban lévő levegő nagy nyomás alatt vízzel kezd hatni a belső membránra. A vízellátó szelep kinyitásakor a membránra nyomódó levegő a tartályból a vizet a szelepbe kényszeríti. Ugyanakkor a víz elfogyasztásával a szivattyú által létrehozott „körte” nyomása csökken. Amint eléri a beállított értéket, a nyomáskapcsoló működik, zárva az érintkezőket, és a szivattyú újra beindul. Vagyis a hidraulika tartálya mindig üzemképes vizet és levegőt tartalmaz, de gumimembrán választja el egymástól. Érdemes megjegyezni, hogy működés közben csökkenhet az akkumulátor térében lévő levegő nyomása. Ezért célszerű évente egyszer ellenőrizni a légnyomást egy üres, üres tartályban. Ha kiderül, hogy a normálérték alatt van, akkor a hagyományos mellékszivattyúval át kell szivattyúzni a mellbimbón. Ne feledje, hogy a víz soha nem tölti fel a hidraulika tartály teljes térfogatát. Általában a hidraulikus tartályban lévő vízmennyiség számos tényezőtől függ: magától az egység alakjától, a benne lévő kezdeti légnyomástól, a membrán rugalmasságától és alakjától, valamint a meghatározott határoktól (felső és lejjebb) a nyomáskapcsolóban stb. Vissza a tartalomhoz

Fontos szempontok

Ne húzza meg teljesen az egyik vagy mindkét anyát (teljesen) – ez meghibásodást okozhat.

A reléhez mellékelt műszaki adatlap szerint nem ajánlott a nyomás növelése a javasolt nyomás több mint 80% -ával. Például 5 bar maximális érték mellett a felső érték 4 atmoszférára állítható (ötször 0,8 egyenlő 4).

Ha a szivattyú csak 3 atmoszférára képes beállítani a nyomást, akkor nincs értelme a relét magasabb értékre állítani. 10 méteres vízoszlopra átlagosan egy atmoszféra kerül. A megfelelő érték a szivattyú útlevelében lesz feltüntetve. Például, hogy 30 méterre tervezték.

Fontos figyelembe venni, hogy a nyomást az állomással azonos szinten állítják be. Ha a vízvezeték-eszköz magasabb (például a második emeleten), akkor a leállási érték alacsonyabb lesz (0,1 atmoszféra veszít egy magasságméterre).

A beállítás során nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vízvezeték-berendezések, a gumitömlő és a rendszer egyéb elemei saját nyomáshatárokkal rendelkeznek, amelyeket nem lehet túllépni, még akkor sem, ha maga a relé és a szivattyú képességei ezt lehetővé teszik.

A magánlakások vízellátásáért felelős szivattyúberendezések szabályozásának kulcseleme a nyomáskapcsoló. A készülék biztosítja a szivattyú automatikus be- és kikapcsolását, előre meghatározott paraméterek szerint szabályozza a tartályba történő vízbevitelt. A szivattyútelep nyomáskapcsolójának beállítása minden egyes esetben egyedi. Nincsenek egyértelmű ajánlások, ezért az eljárást a megállapított normákon és utasításokon belül hajtják végre, és főszabály szerint saját maga végezze el.

A szivattyútelep az optimális megoldás a zavartalan vízellátásra magánházakban és vidéki házakban.

Automatikusan biztosítja a kútból vagy kútból történő folyadékbevitelt, a szükséges mennyiségű fogyasztó számára biztosítja a szükséges nyomást a rendszerben és annak szabályozójaként működik.

Az eszköz egy szerkezeti elemekkel összekapcsolt alkatrész (vevő, akkumulátor, relé stb.). A berendezés minden alkotóeleme elvégzi a saját funkcióját.

Ha a víznyomás mennyiségének beállításáról és általában a szivattyútelep zavartalan működésének ellenőrzéséről beszélünk, akkor ezeket a funkciókat egy nyomáskapcsoló látja el.

A relét általában egy kis, rugókkal ellátott blokk formájában készítik a minimális és maximális nyomás beállítására, amelynek feszültségét speciális anyák segítségével állítják be.

A fém talp aljáról egy fedéllel ellátott membrán, egy dugattyú és egy gyorskioldó anya csavarozható a szivattyúberendezés adapteréhez.

A készülék felső oldalán a rugók mellett egy érintkezőcsoport és egy sorkapocs található (hálózatra szereléshez, szivattyúhoz és földeléshez).

Ez abból áll, hogy a szivattyútelepről érkező víz hatása alatt a membrán nyomást gyakorol a dugattyúra. Működik az érintkező csoport, 2 csuklóval ellátott fém síkra szerelve.

Helyzete alapján az érintkezők záródnak és kinyílnak, a szivattyú be- és kikapcsol. A készülék nagy szabályozójának rugója az érintkezőcsoport emelvényén hat, kiegyenlítve a dugattyú nyomását.

A nyomás elengedésekor az emelvény a rugó hatására süllyed, lezárva az érintkezőket, ami beindítja a szivattyú automatikus működését.

A kis szabályozó rugójának hatása közvetlenül függ a víznyomástól is, de nagyobb távolságra helyezkedik el a csuklótól, így működési rendje nem kapcsol be azonnal, hanem csak akkor, ha az emelvény egy bizonyos magasságra emelkedik .

Az elektromos funkció egy kis rugóval ellátott csuklótól függ. A tervezésnél minden úgy van beállítva, hogy a zsanér és az emelvény ne lehessen egyszerre ugyanazon a síkon.

Ha az emelvény a zsanér fölé emelkedik, akkor az érintkezők lefelé mozognak, és amikor lefelé mozognak, az érintkezőket a felső helyzetbe fordítják.

A csuklósík a kis beállító rugó alapja felett helyezkedik el, amely lehetővé teszi az emelvény emelését erre az értékre az érintkezők kinyitása nélkül.

Ha pedig eléri, az érintkezők a rugók hatására kinyílnak, biztosítva, hogy a szivattyú be legyen kapcsolva, és vizet juttassanak az akkumulátortartályba.

Ez az eszköz működési elve, ahol egy nagy rugószabályozó biztosítja az állomás bekapcsolását és felelős az "alacsonyabb nyomásért", a kicsi pedig a különbségért a szivattyú be- és kikapcsolásáért.

A relé nyomásának első beállítását az összeszerelés és a szivattyúállomáshoz történő csatlakoztatás során kell elvégezni.

Fontos!

Egy adott objektum teljes vízellátó rendszerének további kényelme nagyban függ a megvalósítás helyességétől.

Kezdetben ellenőrizni kell a tartályban kialakult nyomásszintet a szivattyútelep gyártása során. Rendszerint 1,5 atmoszféra a bekapcsoláshoz és 2,5 atmoszféra a szivattyú kikapcsolásához.

Az ellenőrzést üres tartály nélkül, víz nélkül és a berendezés elektromos hálózathoz történő csatlakoztatásával végzik, egy szokásos mechanikus nyomásmérővel. Ehhez meg kell nyitnia az orsót a tartályban, csatlakoztatnia kell hozzá egy eszközt és meg kell mérni a mutatókat.

A szivattyútelep nyomáskapcsolójának beállítását ebben az esetben akkor hajtják végre, amikor a fogyasztó nem elégedett a berendezés összeszerelési folyamat során végzett beállításával.

Az eljárás kézzel is elvégezhető, amelyhez csavarhúzó és kulcs szükséges a készülék fedelének eltávolításához és a szabályozó anyáinak kicsavarásához (meghúzásához). A relét áramtalanítani kell.

Fedele eltávolításra kerül, ezt követően a kitűzött cél – a nyomás növelése, csökkentése vagy a reakciótartomány beállítása – alapján beállítható.

  1. A nyomást a nagy szabályozó anyájának lazításával vagy meghúzásával lehet növelni vagy csökkenteni. A művelet után az eszközt visszahelyezik eredeti helyzetébe, és ellenőrzést hajtanak végre. Be kell kapcsolni a feszültséget, ki kell nyitni a csapot és nyomásmérővel kell meghatározni, hogy a szivattyú milyen nyomáson kezd működni. A szelep bezárása után a nyomásjelző ellenőrzése abban a pillanatban történik, amikor a szivattyú leáll. Ha a mutatók nem kielégítőek, akkor az egész eljárást megismételjük. Jól látható a kiigazítás a tematikus videón az interneten.
  2. A relé működési tartományának megváltoztatásának elve. Az alsó nyomás normál értékeinél a második (kis) szabályozó segítségével a felső nyomás csökkenését vagy növekedését hajtják végre. Az anyát az óramutató járásával megegyező irányban meghúzva a felső nyomás megnő, míg az alsó jelző ugyanazon a szinten marad. Az anya lecsavarásakor a mutatók közötti különbség növekszik vagy csökken. A beállítás után ellenőrzést hajtanak végre, és szükség esetén megismételik az eljárást.

Érdekes!

Amikor a nyomásjelzőket és a készülék tartományának megváltoztatásának elvét egyidejűleg megsértik, akkor először is a beállítást egy nagy szabályozóval, majd egy kicsi szabályozóval kell elvégezni, nem feledkezve meg a nyomásmérővel történő folyamatos figyelésről.

Az egység működésének elve

A készülék legfontosabb feladata a szükséges nyomás biztosítása, amikor a szivattyú ki van kapcsolva.

Vizsgáljuk meg közelebbről a munka jellemzőit, hogy szükség esetén önállóan végezhessünk kisebb javításokat, beállításokat.

Amikor a folyadék bejut a tartályba, a membrán kitágul. És ez azt jelenti, hogy a teljes levegőmennyiség szisztematikusan csökken, ugyanakkor növeli a rendszer nyomását.

Amint eléri a tervezett nyomásszintet, a szivattyú beindul és leáll.

Ugyanakkor a nyomás a rendszerben csökken attól függően, hogy mennyi vizet fogyasztottak már. Csak akkor érintkeznek a kontaktusok, ha egy előre meghatározott jelre esik, és a készülék újra működik. Jegyezzen meg: mindenképpen ellenőrizze legalább 10-12 havonta egyszer a tárolóban lévő légnyomást, amikor nincs víz. Ha a rendszerben a nyomás a megállapított érték alatt van, meg kell emelni. A legáltalánosabb autószivattyú fog segíteni.

A előfordulás fő problémái és okai

Különböző tényezők károsíthatják a háztartási szivattyútelepeket, ideértve a hidraulikus tartály vagy csövek épségének megsértését, a víz vagy a levegő szivárgását, valamint a különböző szennyeződések bejutását a rendszerbe.

Az alábbi esetekben zavarhatja a szivattyútelep működését üzemzavar esetén:

  • Homok vagy más szennyeződés került a rendszerbe. Ez korrózióhoz és gyenge teljesítményhez vezethet. Megelőzheti a rendszer eltömődését, ha különféle szűrőelemeket használ a víztisztításhoz.
  • A légnyomás csökkenése a rendszerben. Ez a jelenség a szivattyú gyakori aktiválásához és élettartamának csökkenéséhez vezet. Az ilyen kellemetlenségek elkerülése érdekében a légnyomás rendszeres mérése és szükség esetén a szivattyúállomás beállítása segít.
  • A szívócső ízületeinek tömítettségének megsértése. Ennek eredményeként a motor folyamatosan jár, de vizet nem pumpálnak.
  • A hidrofor helytelen beállítása sok kellemetlenséget okoz, és a szivattyúállomás meghibásodását okozhatja.

A rendszeres ellenőrzés és a megelőző karbantartás lehetővé teszi a szivattyúberendezések élettartamát. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szivattyúállomás nyomásának beállítása előtt le kell választani a szivattyúállomást az áramellátásról és le kell engedni a vizet.

Eszközök típusai

Az akkumulátorok telepítési módja és mérete szerint különböznek egymástól. Függőleges és vízszintes eszközöket találhat a piacon.

Ha a magánház vagy a gyártócsarnok mérete lehetővé teszi, akkor a legjobb, ha a legerősebb berendezéseket választja. Ez segít az oldott levegő leküzdésében, amely elkerülhetetlenül jelen lesz a rendszerében. Emiatt időszakosan megjelenik a légterhelés.

Ezek kiküszöbölésére nagy térfogatú készülékekben, száz litertől kezdve, egy speciális vízellátó eszközt használnak, amelyet szerelvénynek neveznek. Szelep van rá szerelve, amely szisztematikusan elvezeti a felesleges levegőt.

A függőleges egységeknél a felső szakaszokban halmozódik fel, és egy speciális szelep megszünteti.

Vízszinteseknél a csővezeték egy speciális szakasza miatt szellőztetik. De ha van egy kis térfogatú készüléke, akkor nem lesz ilyen előnye.

Milyen nyomásnak kell lennie az akkumulátorban: ellenőrizze és állítsa be

A készülékben beállítandó nyomás, például 24 liter, annak helyétől függ.

Ha a mínusz az első emeleten van, akkor a minimális érték kiszámításához hatot kell hozzáadni a magassági paraméterhez (méterben számítva a vízellátó rendszer maximális pontjától az egységig), és el kell osztani tízzel.

2 emeletes vidéki ház esetében a magasság hozzávetőlegesen 6 méter lesz. Így a számítás eredményeként 1,2 atmoszférát kapunk. Ha feltételezzük, hogy a nyomás ennél a jelnél alacsonyabb, akkor a víz nem képes stabilan keringeni az egész épületben.

A gyárban beállított kezdeti érték általában másfél atmoszféra. De egy adott akkumulátorban ez az érték másnak bizonyulhat, ezért ellenőrizni kell. Ezt hagyományos nyomásmérővel kell elvégezni.

Ellenőrző mérés

Az állomás felszerelése előtt a nyomásszabályozást el kell végezni, majd periodikusan ismételje meg a méréseket a fémházba zárt hagyományos gépjármű-nyomásmérővel.

Ehhez egy műanyag dugót távolítanak el a tartályról. Alatta van hozzáférés a mellbimbóhoz. A tulajdonosok feladata itt 1,5 atmoszférás nyomás fenntartása

… De elvileg akár 1 légkör is elegendő egy kis ház kényelmes vízellátásához. Nyilvánvaló, hogy a tartályban lévő nyomás nem csökkenhet egy atmoszféra alá, mivel ez kihat a teljes szivattyútelep működésére.

Ha a nyomás nem felel meg a megállapított szabványoknak, akkor a levegőt ki kell vezetni vagy fel kell pumpálni.