Ha érdekli a kertészkedés, sokan adnak tanácsot az interneten, könyvekben és még az Ön által jól ismert emberek is.

Azonban nem minden tanács jó, és némelyik egyszerűen ostoba. A jó és a rossz megkülönböztetése néha nehéz lehet, különösen, ha kezdő kertész vagy.

Tehát nem számít, honnan kapja a kertészeti tanácsokat, érdemes meggyőződni arról, hogy a forrás hiteles, és hogy az állítás mögött igazság van. Néhány régi kertészeti tanács az új eredmények fényében tévesnek bizonyult.

Nézzünk meg néhányat ezek közül a mítoszok közül, amelyeket az új eredmények fényében el kell vetni.

A dugványok festése

1. mítosz.

A dugványok festése

A kátránnyal vagy festékkel borított faágak azt a benyomást kelthetik, hogy a fát gondozzák.

A latex, a sellak, a vazelin és az aszfalt a sebek kötözésére használt anyagok közé tartozik.

Az ötlet az, hogy a vágott felületeket lefedjük, hogy megelőzzük a szuvasodást és más betegségeket. Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy az ilyen sebkötszerek nem tesznek jót a fáknak, és a legtöbb esetben nagyon károsak lehetnek.

Ha a törzs bármely része megsérül vagy kivágják, a fák öngyógyító mechanizmusaikat használva hegszövetet vagy hólyagokat képeznek a sérülés helyén. Ez segít megvédeni a fákat a kórokozóktól.

A sebfestékek megakadályozzák a hólyagosodást azáltal, hogy beavatkoznak ebbe a természetes gyógyulási mechanizmusba.

A tél vége felé, amikor a fertőzés veszélye minimális, bőségesen metszeni kell a fákat.

A szerves növényvédő szerek biztonságosak

2. mítosz.

A szerves növényvédő szerek biztonságosak

Sokat hallunk a kémiai növényvédő szerek káros hatásairól; ezzel szemben a bio növényvédő szerek biztonságosnak tűnhetnek.
A növényekből és állatokból származó szerves vegyületek biológiailag jobban lebomlanak, mint az ember által előállított vegyi anyagok, de tévedés azt gondolni, hogy ezek mind ártalmatlanok az emberre vagy a környezetre.

A Föld legmérgezőbb anyagai közül néhányat növényekből és állatokból nyernek, tipikus példák erre a kígyóméreg, a ricin, amelyet ricinusolajból nyernek, és a baktériumok által termelt botulinum toxinok.

Néhány szerves növényvédő szert használnak a mezőgazdaságban; ezek különböző mértékben mérgezőek.

Például a rotenon, amelyet néhány trópusi babnövény gyökeréből vonnak ki, nagyon erős rovarirtó, rovarirtó és halirtó szer egyben.

Bár szerves eredetű, hatszor mérgezőbbnek bizonyult az emberekre és más állatokra, mint a hasonló hatású Sevin nevű kémiai növényvédő szer. A rotenont egyes országokban betiltották, de más országokban még mindig széles körben használják.

Ezért a bio peszticidek kiválasztásánál gondosan az érdemeik, és nem a "bio" címkézésük alapján kell eljárni. Ezeket ugyanolyan körültekintően kell használni, mint a vegyszeres műtrágyákat.

Az agyagos talaj javítása homokkal

3. mítosz.

Az agyagos talajt homokkal javítsa

Az agyag megtartja a vizet, a homok gyorsan lefolyik. Tehát amikor azt mondják, hogy homokot kell adni az agyagos talajhoz, ez elég logikusnak tűnik. De valójában az történik, hogy sűrűbb talajhoz jutunk, amit nem lehet megmunkálni, nem is beszélve a jobb vízelvezetésről.

A legjobb módja az agyagos talaj javításának, ha sok komposztot és levélpenészt adunk hozzá. Az agyagrészecskék megtapadnak ezeken a könnyebb anyagokon, de ellenállnak a tömörítésnek.

Ez szellős szerkezetet ad a talajnak, ami elősegíti a jobb vízelvezetést. A komposztálás után a homok hozzáadása további előnyökkel járhat.

Ne öntözze a kertet délben

4. mítosz.

Ne öntözze a kertjét délben

Valószínűleg nincs olyan kertész, aki valaha is dolgozott kertben, akit ez a mítosz nem kerülte volna el. Jóhiszeműen figyelmeztetnek a kertész kollégák világszerte, hogy a végén megöli a növényeit, ha délben öntözi őket.

Mindenesetre, ha ez a mítosz igaz lenne, a déli felhőszakadások hatalmas pusztítást okoznának a nagy mezőkön. Úgy tűnik, ez nem így van.

Valójában sok kertész hasznosnak találja, hogy permetezze a növényeit, amikor azok fáradtnak tűnnek a forró napsütésben.

Ha a kert öntözése után égési sérülések jelennek meg a leveleken, célszerű ellenőrizni a víz oldható sókoncentrációját. Amikor a vízcseppek elpárolognak, a leveleken lerakódó maró sók égési sérüléseket okozhatnak.

Ültesse a fákat a mélyebb gödrökbe, hogy stabilitást adjon nekik

5. mítosz.

Ültessük a fákat mély gödrökbe, hogy stabilitást adjunk nekik

A facsemeték átültetésekor a kertészek ügyelnek arra, hogy jó talajt kapjanak.

Növekedésük során végül heves viharokkal és a természet egyéb szeszélyeivel kell szembenézniük.

A tanácsot, hogy ássunk egy mély gödröt, legalább kétszer olyan magasra, mint a gyökérlabda, gyakran vallásos buzgalommal követik, és ha a fa néhány év múlva elpusztul egy viharban, akkor kitalálhatjuk, ki lesz a felelős.

Most kiderült, hogy nem a mély gödrök adnak stabilitást a fáknak, hanem a szélesebb gödrök.

Ideális esetben az ültetőgödör átmérője a gyökérlabda átmérőjének kétszerese, vagy még nagyobb lehet. Ez nagy kiterjedésű, laza talajt biztosít a gyökerek számára a növekedéshez.

Nyilvánvaló, hogy egy szélesebb alap jobban lehorgonyozná a nehéz fát, mint egy keskeny.